Az államháztartás központi alrendszere 2292,0 milliárd forint hiánnyal zárta az év első kilenc hónapját – erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
A kilenchavi hiány 21,7 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában volt, de 4,3 milliárddal, 0,2 százalékkal több a 2287,7 milliárd forintos idei egész évre kitűzött, módosított előirányzatnál. A tavaly szeptember végi deficit az év végére felhalmozott 5311,3 milliárd forint hiány 42,7 százalékán állt.
A központi alrendszer bevételei szeptember végéig 1698,9 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, a kiadások 1720,6 milliárd forinttal, 9,3 százalékkal nőttek. A központi költségvetés 2066,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 253,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 28,6 milliárd forintos többletet könyveltek el.
A szeptember havi 391,3 milliárd forint deficit sokszorosa az egy évvel korábbi mindössze 9,0 milliárd forintnak
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) módosított finanszírozási terve 3990 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal számolt erre az évre, még az előtt, hogy szeptemberben 4,25 milliárd dollár és egymilliárd euró értékű államkötvényt bocsátott volna ki, az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképesség növelési eszközéből várt előleg átutálásának csúszása miatt. Ez a forrás az általános finanszírozási célok mellett a jövő évi deficit egy részének előfinanszírozását is szolgálja.
A központi költségvetés idei hiánya 224,9 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, de 5,0 százalékkal, 107,7 milliárd forinttal elmaradt az idei módosított előirányzattól. A társadalombiztosítási alapok deficitje valamivel több, mint duplája az idei évre előirányzott összegnek, de 187,9 milliárd forinttal, 42,5 százalékkal alacsonyabb, mint a múlt év első kilenc hónapjában volt.
Az uniós programok finanszírozására az EU-tól befolyt összeg 776,0 milliárd forintot tett ki szeptember végéig, ami az egész évre várt 2,033,5 milliárd forint 36,0 százaléka és 130,1 milliárd forinttal elmarad az előző évitől. Az uniós programokra kifizetett összeg 1408 milliárd forint volt, ami az idei évre tervezett összeg 56,0 százalékát teszi ki. A kiadások túlnyomó részét, 1185,9 milliárd forintot a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták – olvasható a PM részletes tájékoztatójában.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év első kilenc hónapjában 2120,9 milliárd forint volt, a magasabb bérkiáramlás miatt 270,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.
Szeptember végéig az általános forgalmi adóból 3875,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbit 18,9 százalékkal, 615,9 milliárd forinttal haladta meg.
A jövedéki adóból származó bevétel 907,7 milliárd forintot tett ki, 36,1 milliárd forinttal, 4,1 százalékkal nőtt. Az üzemanyagokra kivetet bevétel 6,3 százalékkal lett magasabb a nagyobb fogyasztás és az első negyedévi magasabb adómérték miatt.
A TB-alapok bevételei 14,1 százalékkal, 619,7 milliárd forinttal nőttek, a kiadások 8,9 százalékkal, 431,8 milliárd forinttal emelkedtek.
Az egészségbiztosítási alap háromnegyedévi kiadásai az éves előirányzat 79,5 százalékán, 2321,5 milliárd forinton álltak, ami 183,3 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás 1344,0 milliárd forintot tett ki az egy évvel korábbi 1197,1 milliárd forinttal szemben, amit az egészségügyben bevezetett béremelésekkel, valamint a nagyértékű gyógyszer-finanszírozással magyarázott a PM jelentése.
A nyugdíjkiadások 9,2 százalékkal 248,6 milliárd forinttal voltak nagyobbak a tavalyinál. A növekedésből 78,6 milliárd forintot tett ki a 13. havi nyugellátások negyedének február havi kifizetése. A fennmaradó többletkiadás a tavaly év végén végrehajtott 1,2 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, az év elején végrehajtott 3,0 százalékos nyugdíjemelés, a júniusi 0,6 százalékos kiegészítő emelés, valamint a létszámváltozás és a cserélődési hatás eredményeként jelentkezett.
A központi költségvetés adóssága ebben az évben 3375,5 milliárd forinttal nőtt, és 40 059,8 milliárd forintra rúgott szeptember végén.
A nettó forintkibocsátás 2313,6 milliárd forinttal finanszírozta a költségvetés hiányát. A nettó devizakibocsátás 1061,4 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 36,3 milliárd forinttal csökkentette az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.
A devizaadósság részaránya a múlt év végi 19,9 százalékról 20,8 százalékra nőtt a teljes adósságon belül. A növekedés hátterében elsősorban a szeptemberben kibocsátott 671,4 milliárd forint (2,25 milliárd dollár) összegű, 10 éves futamidejű és 596,8 milliárd forint (2 milliárd dollár) összegű, 30 éves futamidejű devizakötvények kibocsátása áll.
Szeptemberben sor került még egy 352,9 milliárd forint (1 milliárd euró) összegű, 7 éves futamidejű devizakötvény kibocsátására is, amely kötvény kuponja az eddigi legalacsonyabb, amelyet a magyar állam elért az euró kötvénykibocsátásai során. A kibocsátások mellett a forint elmúlt havi gyengülése is hozzájárult a devizaadósság ráta megemelkedéséhez, azonban az év hátralévő részében a devizaadósság ráta csökkenése várható – jegyezte meg a Pénzügyminisztérium.
