Júliusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 328 milliárd forintos hiánnyal zárt, az első hét hónapban pedig a gazdaságvédelmi intézkedések és a védekezési kiadások következtében 2165 milliárd forintos deficitet mutatott – közölte a Pénzügyminisztérium.
A héthavi hiány az eredeti 367 milliárd forintos előirányzat 589,9 százaléka. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már májusban bejelentette, hogy az államháztartás központi alrendszerének előrejelzett idei pénzforgalmi hiánya 1890 milliárd forintra emelkedett, miután a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépésekre tekintettel a GDP 2,7 százalékáról a GDP 3,8 százalékára emelte a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját.
Július végéig a központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 543,6 milliárd forinttal, 4,5 százalékkal emelkedtek, a kiadások 2355,9 milliárd forinttal, 19,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.
A központi költségvetés 1841,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 336,3 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 12,7 milliárd forintos többlettel zárták az idei év első hét hónapját.
Júliusban nem érkezett uniós bevétel a költségvetésbe, így az első héthavi bevétel összesen 489,5 milliárd forintot tett ki, míg az uniós kiadások megközelítették az 1274,9 milliárd forintot az egy évvel korábbi 850,7 milliárd forinttal szemben. A járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat – így a szükséges eszközök beszerzésére kiadott több mint 520 milliárd forintot – és a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat a kormány teljes mértékben a költségvetésből fedezi – emelte ki jelentésében a Pénzügyminisztérium.
A személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételek a magasabb bérkiáramlásnak köszönhetően 60,3 milliárd forinttal, 4,4 százalékkal, 1437,1 milliárd forintra emelkedtek, a 192 milliárd forint társasági adóbevétel 53,7 milliárd forinttal nagyobb a tavalyinál, a jövedéki adóbevételek pedig az alacsonyabb üzemanyagforgalom miatt 0,9 százalékkal 650,1 milliárd forintra csökkentek, amiben benne van a dohánytermékek után beszedett adó 8,2 százalékos emelkedése. Az általános forgalmiadóból eredő költségvetési bevételek 100,1 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, miután a koronavírus-járvány miatt számos ágazatban visszaesés következett be.
A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek 33,3 milliárd forinttal (1,7 százalékkal) 1927,9 milliárd forintra csökkentek, az Egészségbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó első hét havi bevétele 0,7 százalékkal 1007,7 milliárd forintra nőtt. A jelentésben emlékeztetnek, hogy a járulékkulcs 2020 januárjától 17,5 százalékra csökkent, ami 2,0 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. A központi költségvetés a nyugdíjalapot 27,4 milliárd forinttal, az egészségbiztosítót 270,3 milliárd forinttal támogatta.
A nyugdíjkiadások 109,9 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi első hét havit. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás 973,3 milliárd forintot tett ki az év első hét hónapjában, az egy évvel korábbi 738,5 milliárd forinttal szemben, a gyógyszertámogatások 16,8 milliárd forinttal 236,0 milliárd forintra emelkedtek.
A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron a tavalyinál 20,2 százalékkal nagyobb 4153,4 milliárd forint kiadás jelent meg, amiből 149,2 milliárd forinttal nagyobb összeget, 2064,5 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és járulékokra kifizetett összeg. Ez tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az egyszeri, 500 ezer forint rendkívüli juttatás kifizetését is derül ki a jelentésből.
A külképviseletek igazgatásánál elkönyvelt 451,8 milliárd forint kiadásból 427,7 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 107,8 milliárd forint kiadásából 80,8 milliárd forint a koronavírus-járványhoz kapcsolódó összeg.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege az év első hét hónapjában 145,2 milliárd forint volt, 33,9 milliárd forinttal több a tavalyinál. A családtámogatásokra kifizetett 235,1 milliárd forint, 0,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 474,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 93,5 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyaráz jelentésében a PM.
A központi költségvetés adóssága 2097,2 milliárd forinttal növekedett az idén és az előzetes adatok szerint 31 779 milliárd forintot tett ki július végén.
A forintadósság 1419,2 milliárd forinttal nőtt, amiből a nettó állampapír-kibocsátás 1465,7 milliárd forint volt, a hitelállomány 46,5 milliárddal csökkent.
A devizában fennálló adósság 673 milliárd forinttal emelkedett, amihez a nettó kibocsátás 488,6 milliárd forinttal, a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 184,4 milliárd forinttal járult hozzá.
A devizaadósság részaránya a tavaly év végi 17,3 százalékról 18,2 százalékra emelkedett a teljes adósságon belül. A növekedés hátterében Magyarország első nemzetközi zöld kötvényének június eleji kibocsátása áll 518,4 milliárd forint (1,5 milliárd euró) összegben, valamint az április végén kibocsátott 707,6 milliárd forint (1-1 milliárd euró) devizakötvény kibocsátások állnak.
