Pilótának lenni állomfoglalkozás volt. A pandémia azonban rémálommá tette a pilóta létet: tömeges elbocsátások, a bérek és az azon kívüli juttatások extrém megnyirbálása és a repült órák hiánya miatt elvesző típusengedélyek világa lett.
Keserű ’új valóság’
’New reality’, ’új valóság’ – hangzik a KLM által bevezetett és mára az egész légiközlekedésben használt kifejezés. A válság következményétől különösen szenvedő légiközlekedési cégek ekként foglalják össze az intézkedéseket, amelyet a radikálisan megváltozott piaci viszonyok miatt kénytelenek meghozni.
A dolgozók legalább úgy szenvednek, mint a cégek. Harminc százalékuknak akut veszélyben az állása. Közöttük sok pilótának. A polgári légiközlekedés megszületése óta a magas fizetés és társadalmi reputáció, a rengeteg béren kívüli juttatás és álomba illő nyugdíjszabályok miatt a pilótáké számított az egyik legjobb hírű, irigyelt foglalkozásnak.
Idén tavasszal azonban egyik napról a másikra az ’50-es évek szintjére zuhant vissza a járatok száma. Ráadásul a levegőbe emelkedők is félig üresek – ez a ’new reality’, az ’új valóság’.
A 33 európai ország 40 ezer pilótát tömörítő érdekképviseleti szervezet, a European Cockpit Association (ECA) közzétette az első átfogó elemzést a krízis tagjait érintő hatásairól.
Fapadosok és a hagyományos – ugyan az a recept
A legkedvezőbb foglalkoztatási feltételként kínálók közé tartozó és munkavállalói számát évek óta folyamatosan bővítő Emirates 600 pilótától vált meg az elmúlt hónapokban. És ezzel nem értek véget a leépítések. Megmaradt légisofőrjei felétől akar megválni, ha rövidesen nem javul a piaci helyzet. Azok közül, akik maradhattak, sokakat papíron sajátjából európai leányvállalatai állományába helyezett az Öböl-menti légitársaság. Ezekben rosszabbak a foglalkoztatási feltételek. A pilótáknak komoly egzisztenciális romlást hozó döntésről mindössze egy rövid e-mailben kapnak tájékoztatást.
Nem jobb a helyzet az európai légitársaságoknál sem. A KLM 5.000 alkalmazottját, köztük 300 pilótáját bocsátott el október elején.
„Kénytelenek vagyunk alkalmazkodni az új valósághoz. A változások munkavállalóinkat sem hagyhatják érintetlenül” – állt felmondólevelekben.
Ezzel együtt a holland légitársaság dolgozói szerencsésnek mondhatják magukat. A COVID miatti korlatázások legintenzívebb időszakában, idén tavasszal, a KLM üzemeltette a legtöbb járatot az európai társaságok között. A Norwegian Air a másik véglet. Tevékenysége 90 százalékát szünetelteti március óta. Mind a 4.700 Norvégián kívüli bázisokon dolgozó alkalmazottja fizetés nélküli szabadságon van: 1.570 pilóta és a 3.130 fős kiszolgáló személyzet Dániában, Finnországban, Svájcban, Spanyolországban és Nagy-Brittaniában.
Michael O’Leary, a költségek redukálása érdekében sokszor elképesztő ötletekkel előálló Ryanair-alapít a krízist pilótái bérének és azon kívüli juttatásainak extrém megnyirbálásra használja.
Az ír fapados osztrák leányvállalata, a Laudamotion 300 pilótáját választás elé állította: átszerződnek a Ryanair állományába, ahol kedvezőtlenebbek a foglalkoztatási feltételek, vagy fel is út, le is út. Ugyan ezt a döntést kellett meghozniuk a lengyel leánycég, a Buzz dolgozóinak is. Ráadásul a Ryanir kötelékébe lépve, kis idő után tovább csökkent a bérük. Az anyacégnél ugyanis egy 5 éves, lépcsőzetes fizetéscsökkentési program lépett hatályba.
O’Leary elkerülhetetlennek nevezte több olasz bázis bezárását is. Az ott dolgozók mind munkanélküliek lesznek. Nem dolgozik, az Alitalia 6.800, és egy olasz fapados, az Air Italy 1.500 alkalmazottja sem. Munkahelyük még megvan, de fizetés nélküli szabadságra kényszerültek.
Az Air Maltánál a pilóták kollegialitása lett próbára téve: akceptálják, hogy 1.200 euróban, a korábbi átlagbér 20 százalékában maximalizálják a fizetésük, vagy a cég a 134 pilótából 108-tól meg fog válni. Mindezt az után, hogy egy hónappal korábban 69 repülővezető már az utcára került.
Az Air Malta iskolát teremtett. Azóta több légitársaság állította a leépítés-bércsökkentés döntése elé a dolgozóit.
A Wizz Airnél jött mind a kettő: 300 pilóta az utcára került és a maradóknak pedig 14-22 százalékkal csökkent a bére. British Airwaysnál a dolgozók maguk ajánlották fel a 20 százalékos fizetésmérséklést, ha ezzel meg tudják menteni a kirúgni tervezett 270 pilóta állását. A menedzsment belement az alkuba.
Amerikában csak most jön a java
Az USA-ban csak október végén jön az igazi feketeleves. A légitársaságok ugyanis a hónap végéig vállalták, hogy az állami segítségért cserébe nem hajtanak végre létszámcsökkentést. Ha nem jön ismét pénz Washingtonból, alkalmazottjaik 45 százalékától rögtön megválnak – tájékoztatta a három legnagyobb légitársaság vezetője közös levélben a kormányzatot.
Az utcára kerülők között lesz a Delta 2.235 és az Unites 3.900 jelenleg szabadságra kényszerített pilótája. A Southwest már a moratórium lejárt előtt lépett. Ajánlatott tett dolgozóinak: ha 30 százalékuk önként távozik, garantálja a maradó 70 százalék munkahelyének megőrzését. A többség szerencséjére volt 17 ezer önként jelentkező. A 60 ezer alkalmazott 28 százaléka. Ennyivel megelégedett a menedzsment.
Bíztató jövő
Annak ellenére, hogy ma nagy bajban vannak, a pilóták hosszú távú kilátásai ragyogók. A légiutasok és a járatok száma sok éve dinamikusan nő. Az előrejelzések szerint Afrikában és különösen Ázsiában csak az elkövetkező években fog jönni az igazi utasszámrobbanás. Ezért 2038-ig világszerte 200.000 új pilótára lesz szükség – áll a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elemzésben. A pilótáknak tehát rövidesen felébredhetnek a rémálomból.
