Fellebbezett a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az Alstom-ügyben indult büntetőeljárás bírói részmegszüntetése miatt, az ötödrendű vádlottra vonatkozó bírósági döntés ellen.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, a 2016. november 28-án érkezett ajánlása a magyar hatóságokhoz, a Legfőbb Ügyészségre
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felidézte: 2019-ben emeltek vádat a 2-es és a 4-es metró szerelvényei beszerzési tenderéhez kapcsolódó, a francia Alstom-cégcsoport által “finanszírozott” vesztegetés miatt a Fővárosi Törvényszéken.
Hozzátették, az eljáró törvényszék 2020. december 8-án meghozott végzésével a vesztegetésben bűnsegédként részt vállaló egyik, külföldön életvitelszerűen tartózkodó, magyar állampolgárságú vádlott ellen arra hivatkozva szüntette meg a büntetőeljárást, hogy hozzá kapcsolódóan – azonos gyanú és tényállás alapján – az osztrák gazdasági bűncselekmények és korrupció elleni ügyészség nyomozott, illetve az ausztriai büntetőeljárást azért fejezték be gyanúsítása és vádemelés nélkül, mert nem állt rendelkezésre ellene elegendő bizonyíték.
A törvényszék úgy foglalt állást, hogy “az osztrák ügyészség ottani eljárását lezáró határozata miatt a magyarországi vádban előterjesztettek ítélt dolognak tekintendők, ezért az ötödrendű vádlottal szemben a büntetőeljárás a magyar bíróság előtt már nem folytatható”.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyész fellebbezését fenntartva indítványozta a törvényszéki végzés felülbírálatára jogosult Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy a döntést az eljárás megszüntetését eredményező ok téves megállapítása miatt helyezze hatályon kívül, és utasítsa a Fővárosi Törvényszéket elsőfokú eljárása folytatására.
A végzés ellen az ügyész fellebbezést jelentett be arra hivatkozva, hogy a bíróság “tettazonosság tekintetében” téves álláspontra jutott. Ugyanis a magyarországi nyomozás és vád több “tanácsadói szerződést”, valamint a 2006 és 2010 közötti időszakot öleli fel, míg az osztrák bűnügyi vizsgálat csak egyetlen 2007-es korrupciós ügylet feltárására irányult. Az azt követő mintegy három év vádlotti tevékenységét pedig az ausztriai büntetőeljárás értelemszerűen nem érintette, a magyar büntetőeljárásban történt tényfeltárást az osztrák ügyészség a határozata meghozatalakor nem vehette számba.
mintegy 8,5 millió eurót – napi áron 2,8 milliárd forintot – fizetett ki az Alstom cég két vezetője amerikai és osztrák közvetítőn keresztül a döntéshozóknak.
Az alapügyben megvádolt négy ember egyike, a francia Alstom cég vezető tisztségviselője a vádhatóság szerint a BKV 2-es és 4-es metróvonalat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg az eredményt befolyásolni képes ismeretlen embert vagy embereket.
Az ötödrendű vádlott a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki a vád szerint az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre – tájékoztatott korábban az ügyészség.
