Több mint negyvenmillió hekkertámadás érte az ecuadori kormányintézményeket azóta, hogy Moreno elnök a múlt héten visszavonta a menedékjogot Julian Assange-tól, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójától – közölte Patricio Real helyettes távközlés miniszter.
A kibertámadások csütörtökön kezdődtek – aznap, amikor Lenín Moreno ecuadori elnök visszavonta a menedékjogot -, és Nagy-Britanniából, Franciaországból, Romániában, az Egyesült Államokból, Brazíliából, illetve Ecuadorból érkeztek. Az állami intézmények feltört honlapjai között volt az elnöki hivatal, a külügyminisztérium, a belügyminisztérium és a központi bank internetes felülete is. Néhány tartományi kormány honlapját is megtámadták, de helyreállították őket. Real szerint a helyzet nem harapódzott el, mert néhány óra alatt, izraeli szakértők bevonásával elhárították a kibertámadásokat.
A nemzetközi hekkerkapmány célja a kormányzati weblapok működésképtelenné tétele volt – szögezte le a miniszterhelyettes.
Real szerint az őrizetbe vétel után fenyegetés érkezett az Anonymous globális hekkercsoporttól. “Engedjék szabadon Assange-t, különben pórul járnak” – figyelmeztetett az hekkercsoport.
Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségének védelmét élvezte, és azért menekült oda, mert attól tartott, hogy Nagy-Britannia kiadja őt Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok pedig kiadhatják az Egyesült Államoknak, ahol titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Moreno a múlt csütörtökön megvonta tőle a menedékjogot, a brit rendőrség pedig azonnal őrizetbe vette.
Az ecuadori államfő azzal indokolta a menedékjog megvonását, hogy a WikiLeaks alapítója többször megsértette a nemzetközi egyezményeket és a mindennapi élet szabályait. Moreno szerint bizonyítékok vannak arra, hogy Assange a legutóbbi időkig kapcsolatban állt a WikiLeaksszel, “kémközpontot” működtetett a nagykövetségen, és beavatkozott más országok belügyeibe, a legutóbb, januárban vatikáni dokumentumokat szivárogtatott ki. Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adják ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné – tette hozzá az MTI.