Kezdőlap Menedzser Akadémia Atipikus foglalkoztatás I. rész - Igény és gyakorlat
No menu items!

Atipikus foglalkoztatás I. rész – Igény és gyakorlat

A koronavírus-járvány előtérbe állította az otthoni munkavégzést (home office), miközben mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók mintegy két évtizede bővítik, színesítik az úgynevezett atipikus, alternatív, rugalmas foglalkoztatási lehetőségek palettáját. Minden jel arra mutat, hogy a huszadik század első felének egyik erőteljes szakszervezeti, munkásmozgalmi követelése – a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra család – átadta a helyét a nem órákban, hanem elvégzett feladatokban és azok értékelésében „mért” munkavégzésnek. A vállalati és a dolgozói kultúrában mind nagyobb szerepet kap a változatos foglalkoztatás igénye és gyakorlata.

Átrendeződnek az elvárások

A PwC Magyarország 2019-ben több mint 37 ezer középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahelyválasztási preferenciáit vizsgálta meg. A kutatás szerint a 16-28 éves korosztály (Y és Z generáció) számára a munkahelyválasztási szempontok között első helyen a rugalmas munkarend és munkaidő áll, melyet – az alapbért megelőzve – a stabilitás és kiszámíthatóság követ. (A cafeteria tavaly annak ellenére kiesett a top 10-ből, hogy 2018-ban még az előkelő negyedik helyen szerepelt.) A mai munkavállalók többségének számára tehát már teljesen eltérnek a „fontosságok” az ezredforduló első éveihez képest: a rugalmas munka-feltételek és a munka-magánélet egyensúlya egyes pozíciók esetében ma már a fizetésnél is fontosabb. Számukra a Google, a Tesla, az Apple, az Amazon és a többi óriáscég foglalkoztatási gyakorlata az etalon. Számos kutatás, felmérés tanúsága szerint a rugalmas munkavégzés természetesen nemcsak a munkavállalók számára előnyös, de a cégeknek is megéri – persze csak bizonyos feltételekkel.

Mi az atipikus foglalkoztatás?

A világ legtöbb országában – így idehaza is – ma a legelterjedtebb foglalkoztatási forma a határozatlan időre kötött, teljes munkaidős munkaviszony. A munkát többnyire a munkáltató telephelyén végzik. A meghatározások szerint minden munkavégzési forma, amely eltér a “szokványos” foglalkoztatástól, akár a munkaviszony tartalmában, helyében, foglalkoztatási idejében, hosszában, már atipikus munkavégzésnek tekinthető.

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huAz atipikus foglalkoztatás egy gyűjtőfogalom, amely alatt mindazokat a foglalkoztatási formákat értjük, amelyek egy vagy több elemükben eltérnek a hagyományos (általában heti 40 órás, határozatlan idejű alkalmazotti, munkahelyen végzett munkát jelentő) munkaviszonytól.

Nemzetközi kitekintés a munka világába

Mielőtt áttekintenénk az atipikus foglalkoztatási formákat, azok előnyeit, hátrányait a munkavállalók és a munkaadók számára, érdemes – a teljesség igénye nélkül – körülnézni a világban, illetve annak egy részében. Világszerte az irodákban még mindig hagyományos munkarendben dolgozik a munkavállalók 68 százaléka a Randstad Workmonitor nemrégiben készült felmérése szerint. Ugyanakkor a megkérdezett munkavállalók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy cégüknél kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek mind a munkavégzés helyét, mind az időbeosztást tekintve. A Randstad szerint Magyarország kicsit le van maradva, ugyanis a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze 30 százalék tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába. (Ezen a területen egyébként India és Kína járnak az élen, amihez minden bizonnyal jelentősen hozzájárulnak a nagy földrajzi távolságok is.)

Európában a munkavállalók 20 százaléka dolgozik részmunkaidőben, de a magyar átlag ennek a negyede. Az Európai Unióban 2004-2014 között a 15-64 éves korosztályhoz tartozó, részmunkaidőben dolgozók aránya folyamatosan 16,7-ről 19,6 százalékra emelkedett. 2014-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Hollandiában volt a legmagasabb, 49,6 százalék. A foglalkoztatottak legalább negyedét tették ki a részmunkaidőben dolgozók Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, valamint Dániában, Svédországban, Belgiumban. Viszont akadnak olyan országok is, ahol ez az arány meglehetősen alacsony, például Bulgáriában (2,5 százalék), Szlovákiában, Horvátországban. Továbbá az egyes országok között is jelentős különbségek mutatkoznak a férfiak és a nők arányában a részmunkaidős foglalkoztatottság területén.

Az Európai Unió 28 tagállamában a 15-64 éves nők harmada dolgozott részmunkaidőban 2014-ben, míg a férfiaknak csak 8,8 százaléka. Tavaly a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százalékát tette ki az atipikus foglalkoztatás. (A statisztikák elemzésénél érdemes figyelmet fordítani arra, hogy nem minden atipikus munkavégzési forma jár rugalmas és/vagy részmunkaidős megoldással.)

Atipikus „étlap”

Az otthoni munkavégzés (Home office, Menedzser Akadémia, 2020. május 11.) mellett az atipikus foglalkoztatási formák közé tartozik:

  • távmunka
  • határozott idejű foglalkoztatás
  • részmunkaidős foglalkoztatás
  • munkakör megosztás (jobsharing)
  • rugalmas munkaidőkeret
  • diákmunka
  • egyszerűsített és alkalmi foglalkoztatás
  • bedolgozói munka
  • munkavégzés behívás alapján (például egy projekt-munkára)
  • önfoglalkoztatás (szabadúszás)
  • munkaerő-kölcsönzés
  • megbízásos szerződéses jogviszonyok
  • közmunka, közhasznú- és közcélú munkavégzés
  • több munkáltató által létesített munkaviszony
  • alkalmi munka

TOVÁBBÁ:

Telework, munkakörmegosztás és a többiek

Az atipikus munkavégzési formák néhány „műfajával” érdemes kissé közelebbről is megismerkedni. A távmunka egyik fajtája az úgynevezett telecommuting, vagy telework, amely azok számára hasznos, akiknek a munkahelyre való bejutás és az onnan való hazajutás több órát vesz igénybe naponta. Ők – amennyiben munkakörük megengedi – heti 3-4 napon át otthonról dolgozhatnak, vagy pedig minden nap bejárnak, de ráérnek a közlekedési csúcsforgalmi időszak után érkezni, illetve az után indulni hazafelé. Ezzel a dolgozó számára sok idő, autós közlekedés esetén számottevő benzinköltség, s nem utolsó sorban sok stressz takarítható meg, illetve kerülhető el. (Érdemes megjegyezni, hogy a cégek többsége ebben az esetben is ragaszkodik ahhoz, hogy a dolgozó legalább heti egy napot bent legyen a vállalatnál az elidegenedés elkerülésére, valamint a vezetőkkel, a kollégákkal történő véleménycsere, feladatmegbeszélés stb. érdekében.) A telecommuting forma alkalmazásával a vállalatok egyrészről költségeket takarítanak meg, másrészről pedig dolgozóik pihentebbek, kevésbé stresszesek.

Ma már szinte mindegy, hogy az irodában vagy azon kívül végzi a feladatait a munkavállaló. Akár az otthoni számítógéppel, egy kávézóban egy laptoppal és okostelefon segítségével lényegében bárhonnan, bármikor lehet dolgozni. Ezek az eszközök is nagyfokú rugalmasságot adnak a munkaidő felhasználására.

A nyolcórás munkakörök megosztása két vagy több dolgozó között, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás igen népszerű, különösen a nők és a kisgyermekes anyák körében. Munkakörmegosztás esetén tehát egy feladatkörre több munkavállalót szerződtet a munkáltató. A munkaszerződésben ennek figyelembevételével meg kell határozni a közösen ellátott munkakör mellett a minden egyes munkavállalóra vonatkozó feltételeket, felelősségeket, kötelezettségeket stb. Részmunkaidőben többnyire diákok, nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, valamint azok dolgoznak, akiknek több szabadidőre van szükségük – arányosan csökkentett jövedelem mellett.

Alapfeltétellé lett a rugalmas munkaidő

A rugalmas munkaidő (a nemzetközi szakmai zsargonban flextime) biztosítása a munkavállalók számára ma szinte elhelyezkedési alapfeltétel, nem véletlen tehát, hogy ez a „konstrukció” igen változatos, sok leleménnyel jár mind a dolgozók, mind a munkaadók részéről. A Magyarországon is működő Regus irodák anyavállalata, az IWG legújabb felmérésében 96 ország több mint 18 ezer munkavállalóját kérdezte meg a rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos véleményükről.

A válaszok alapján a dolgozók 70 százaléka legalább egy napot az irodáján kívül dolgozik és több mint a dolgozók fele (53 százalék) a munkahét felét is így tölti. A válaszadók közül minden tizedik egész héten az irodán kívül dolgozik. Az IWG szakértői szerint a rugalmas munkavégzés népszerűségének növekedése elsősorban a technika és a technológia fejlődésének, a globalizációs folyamatoknak, valamint a munkavállalók változó igényeinek köszönhető. „Rendkívül izgalmas korba lépünk be most, amikor a rugalmas munkavégzés általánossá válik nemcsak az egyéni munkavállalók, hanem a vállalatok számára is. Ez egy hatalmas, világszintű változás, ami a vállalatok ingatlan- portfóliójára is nagy hatással lesz” – nyilatkozta nemrégiben az IWG egyik csúcsvezetője.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Folytatás:

 Atipikus foglalkoztatás II. rész Kölcsönös előnyök, és ha a vezető ellenáll (ide klikkelve elérhető)

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itt van melyik a leggazdagabb és a legszegényebb régió az uniós GDP-rangsorban

Az Európai Unió 2023-as gazdasági adatai szerint az uniós...

Lázár János: út és vasút épül a főváros és a repülőtér között

A tervek szerint 2028 végéig kétszer három sávos új közút, illetve 2035-re új vasútvonal épül a főváros és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között

Itt a közszolgák otthontámogatási tervezete

Társadalmi egyeztetésre került a régóta várt jogszabálytervezet a közszolgálati dolgozóknak járó, évi nettó 1 millió forintos otthontámogatásról, mely jelentős segítséget nyújt a lakásvásárlás előtt állóknak és a meglévő hitelüket törlesztőknek.

Az Otthon Start a miniraktározást is felpörgetheti

Magyarországon a self-storage még fiatal piac, de Budapest már kezdi kinőni a gyerekcipőt: gyorsan növekszik az érdeklődés.
Hirdetés

Hírek

Lázár János: út és vasút épül a főváros és a repülőtér között

A tervek szerint 2028 végéig kétszer három sávos új közút, illetve 2035-re új vasútvonal épül a főváros és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között

Itt a közszolgák otthontámogatási tervezete

Társadalmi egyeztetésre került a régóta várt jogszabálytervezet a közszolgálati dolgozóknak járó, évi nettó 1 millió forintos otthontámogatásról, mely jelentős segítséget nyújt a lakásvásárlás előtt állóknak és a meglévő hitelüket törlesztőknek.

Összefogás a hazai szőlőültetvények megvédésére

Az együttműködés erejével remélhetőleg sikerül gátat szabni a hazai szőlő-bor ágazatot fenyegető betegség további terjedésének.

Elvesztél az Otthon Start módosításai között? Segítünk képbe kerülni

A jelenlegi szabályozás szerint csak a 2022. január 1. után tett egyszerű bejelentéssel, véglegessé vált építési engedéllyel megkezdett építkezések finanszírozására igényelhető az Otthon Start lakáshitel

Devizapiac – Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

A forint erősebben áll mindhárom devizával szemben az év eleji kezdéshez képest: 5,3 százalékkal az euró, 15,6 százalékkal a dollár és 3,9 százalékkal a svájci frank ellenében.

Már ereszt az Otthon Start lufi: meddig tart ki a támogatás népszerűsége?

A Google Trends adatai alapján jól látható, hogy az internetes keresések gyakorisága július-augusztusban összességében folyamatosan emelkedett, miközben egy-egy bejelentés, nyilvánosságra került részletszabály jelentősen tudta fokozni az érdeklődést.

Javaslat egy Globális Erdészeti Tudásmegosztó Rendszer létrehozására – mi is benne vagyunk

Magyarország aktív szerepet vállal az erdőtüzek elleni globális fellépésben

A mesterséges intelligencia-láz az új aranyláz a San Franciscoban

Fotó:Freepik San Francisco ismét a világ figyelmének középpontjába került –...
Hirdetés

Gazdaság

Van akinél nagyon komoly szja visszatérítést hozhat ez a megoldás

Az év vége közeledtével érdemes ellenőrizni az idei nyugdíjpénztári befizetéseink összegét, annak érdekében, hogy minél jobban ki tudjuk használni az szja-visszatérítés lehetőségét – hívja...

Ezt hozhatja a Széchenyi Kártya MAX+ kamatcsökkenése

A Széchenyi Kártya Program új kamatfeltételei kézzelfogható segítséget nyújtanak a hazai kkv-knak, különösen a működés finanszírozásában: a vállalkozások által fizetendő nettó kamat október 6-tól...

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...