Kezdőlap Mozaik Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság
No menu items!

Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság

Szenegáli felvétel Kép/Forrás: travelwithkat.com/

Harmadik világ vs. fejlődő országok

Egy 1957-es, Richard Nixon akkori amerikai alelnök megbízására készült tanulmány azt prognosztizálta, hogy Afrika országai a gyarmati uralom alól felszabadulva gyors virágzásnak indulnak. A fejlett országokban sokan évtizedek óta abban meggyőződésben élnek, hogy ez néhánynak sikerült is. Ennek ellenére a nem éppen hízelgő ’harmadik világ’ elnevezés terjedt el az afrikai országok megnevezésére. Később sikerült meghonosítani a jobban hangzó ’fejlődő országok’ megnevezést. Habár gazdasági és szociális értelemben a legtöbbjük alig fejlődött az elmúlt évtizedekben.

A három világ a hidegháború alatt.
Kék: Első világ (kapitalizmus)
Piros: Második világ (kommunizmus)
Zöld: Harmadik világ.

A ’fejlődő ország’ kategória azt is kifejezésre juttatja, hogy a nyugat, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a GDP növekedését tartja a felzárkóztatás messze legfontosabb ismérvének.

Az IMF a ’80-as években számos afrikai országot segített hitellel, amiért neoliberális reformokat várt el, amelyek hatására GDP növekedést remélt. Ez azonban elmaradt. A nyugat Afrika országait a globalizáció veszteseiként könyvelte el. Nem sikerült bekapcsolódniuk a megnövekedett jelentőségű nemzetközi kereskedelembe, ezért hosszú távon is szegénységre vannak ítélve – tartották az elemezők és a politikusok a fejlett országokban. A pesszimizmus csúcsa egy 2000-ben az Economistban címlapsztoriként megjelent elemzés volt a ’Reménytelenség kontinense’ címmel.

A válság nyertese?

Úgy tűnt, hogy Afrika a 2007/08-as nemzetközi pénzügyi válság nyertese lesz. Amikor a krízis elérte a reálgazdaságokat a nyugati központi bankok soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. Így biztosítva, hogy az állami költségvetések, valamint a vállalatok friss pénzhez jussanak és újrainduljon a gazdaság. Ami jó volt a reálgazdaságnak, kihívás elé állította a pénzpiaci szereplőket. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimálissá váló kamatszintjével nem tudták biztosítani a befektetőknek megígért hozamokat. Ezért egyre több került a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből a bankok és biztosítók portfólióiba.

A gyorsan jött pénz azonban gyorsan is ment. A gazdaságok talpra állása után a fejlett országaiban a központi bankok lassan, de biztos emeli kezdték az alapkamatokat. Így a befektetők már ezeknek az országoknak az államkötvényeivel is elfogadható hozamhoz jutottak, mindezt minimális kockázat mellett. Nem csoda, hogy a portfóliókban ismét az amerikai, portugál, vagy éppen japán kötvények és részvények vették át a fejlődő országok papírjainak helyét.

Van remény?

Évtizedünk elején azonban még folyt a pénz a fejlődő országokba, ezért Afrika vonatkozásában is optimistává vált a nemzetközi hangulat. Hosszú stagnálás után bővülni kezdett a kontinens gazdasága. Ehhez a nemzetközi folyamatok mellett a növekvő politikai stabilitás, a szigorú költségvetési politika és az afrikai exportcikkek döntő részét kitevő ásványi anyagok megnövekedett világpiaci ára is hozzájárult. Nem alábecsülendő Kína aktivizálódás sem a régióban. Peking számos afrikai országgal szoros gazdasági, pénzügyi és politikai kapcsolatot alakított ki. De nem csak a kommunista ország kezdte a kontinensben a kiaknázatlan természeti és emberi erőforrások paradicsomát látni, valamint a gyors népességnövekedés miatt, ígéretes exportpiacot remélni.

Szenegál tanúságos esete

Franciaország az Afrikához hagyományosan a legszorosabb gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal rendelkező nyugati országként profitálni akart a kontinens fejlődéséből. A párizsi gazdasági minisztérium 2010-ben konjunktúraprogramot készített 14, az ’afrikai valutaközösségi frankot’ használó ország számára.

Az ’afrikai valutaközösségi frank’ egy korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznem. 1945-ben vezették be. Két változata a nyugat-afrikai és a közép-afrikai frank létezik, de csak kinézetükben különböznek egymástól, tulajdonságukban megegyeznek.

A programnak Szenegál is része lett. Párizs 2014-ben 2035-ig szóló gazdaságfejlesztési tervet készített az ország számára. A csomag döntően neoliberális reformokat tartalmaz. Egyik legfontosabb célként kitűzték, hogy a nyugat-afrikai ország bekerüljön a Világbank ’Ease of doing business’ listájának első 50 helyezettje közé. A 2019-ben a 141. helyen állt.

Az ’Ease of doing business’ index a Világbank által évente kiszámolt mutató, amely 185 ország üzletviteli, cégalapítási és ügyviteli lehetőségeit és a vállalkozások működésének jogi és üzleti környezetét vizsgálja. A 2019-es listát Új-Zéland vezeti Szingapúr és Dánia előtt. Magyarország az 53. Régiónkból a legjobb, 16. helyezést Észtország érte el.

A nyugati világ, így a francia kormány számára is a GDP növekedés és a nemzetközi gazdasági indexek a siker legfontosabb mércéi. Előbbiben valóban sikeres volt Szenegál.

2012 és 2018 között átlagosan évi 6 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék. Ez azonban kevésbé nem a gazdaság versenyképesebbé válásának, inkább az alacsony olajárak miatt olcsóbb termelésnek és az alacsony hitelkamatok miatt nagyobb volumenben lehetővé vált beruházásoknak volt köszönhető.

A nyugati országok számára mesésen hangzó növekedéshez hozzá kell tenni azt is, hogy Szenegál jelenlegi 1.400 USD az egy főre jutó GDP-je kevesebb, mint a függetlenedés évében, 1960-ban. Ezzel az ország a 157. a világranglistán. Az abszolút GDP tekintetében sincs sokkal előrébb, a 111. helyen áll. Ráadásul 2010-es 2 százalékról a GDP 4,5 százalékára nőtt a külföldi számlára utalt kifizetés, az országot rögtön elhagyó jövedelem mértéke. A legtöbb vállalatnál középszinten is a külföldiek dolgoznak.

Ugyan a jövedelmek is emelkedtek valamelyest, de Szenegál a HDI-életminőségindex 189 országából csak a 166. helyen áll.  A 2013-as hivatalos bevezetés ellenére a gyakorlatban a mai napig nincs államilag finanszírozott egészségügyi ellátórendszer és a szengáliak 52 százalékának nincs hozzáférése a vezetékes ivóvízhez. A fővárosban, Dakarban ugyan ki van építve a hálózat, de rendszeresen szünetel a szolgáltatás.

A ’Human Development Index’ (HDI) a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján rangsorolja az országokat. A mutatót 1993 óta használja az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). A listát Norvégia vezeti Svájc és Ausztrália előtt. Magyarország a 43. Régiónkból a legjobb, 25. helyezést Szlovénia érte el 2019-ben.

Szenegál a korábbi évtizedekben talán csak arra lehetett gazdaságilag büszke, hogy alig volt eladósodva. 2012 és 2018 között azonban 2,8 milliárdról 12,5 milliárd USD-re nőtt az államadósság. Ráadásul a növekedés egyre intenzívebb. 7 milliárd az elmúlt 4 évben képződött, tehát amióta a kormány a francia konjunktúraterv szellemében irányítja a gazdaságot.

A vírus kíméletlen Afrikában is

A megbetegedések alacsony száma miatt a COVID, a legtöbb afrikai országhoz hasonlóan kevés problémát okoz a szenegáli egészségügyi ellátórendszerben. A gazdaság annál inkább érzi a kihatásokat. A kormány lezárta a határokat, korlátozta a mindennapi életet, mesterséges kómába kényszerítettet a gazdaságot. Ez nyilvánvalóvá tette Szenegál devizaeladósodottságának drámai mértékét. Nincs exportbevétel, nincs miből törleszteni a hiteleket.

Szenegál és Afrika gazdasága is megszenvedi a koronavírust

Szenegál az államcsőd szélére került, ahogy az elmúlt években Ghána, Kenya, Zambia, Etiópia és Angola is. Ahogy csökkentek a nemes-, és ritka fémek világpiaci árai, amelyek az afrikai országok szinte kizárólagos exportcikkei, nem volt miből törleszteni a valutaadósságot. Ennek törlesztőrészletei az afrikai országokban átlagosan a GDP 13 százalékát teszik ki.

A 2008 és 2018 közötti periódus látványos gazdasági növekedése kizárólag a természeti kincsek magas árain és a hitelekből finanszírozott kormányzati osztogatásokon, infrastruktúra fejlesztéseken alapult.

Mint hosszú évtizedek óta minden csőd szélére kerülő országnak, úgy Szenegál is az IMF adott gyorssegélyt, amelyért további kiadáscsökkentést és neoliberális gazdasági reformokat vár el. A dakari kormány már a francia konjunktúraprogram keretében is ezt tette. Vajon miért segítene most az a módszer, amely egyszer már csődöt mondott?

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hétfőtől itt az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási Rendszer Budapesten

A beadványokat azonban postai és elektronikus úton ezen időszak alatt is előterjeszthetik az ügyfelek

Nem csak a lakáshitelek, hanem a közjegyzői díjak terén is változást hoz a szeptember

A kamattámogatással összefüggő kölcsönszerződések közjegyzői okiratának díjára külön mérték vonatkozik, nevezetesen a közjegyzői okirat elkészítéséért fizetendő munkadíjként a 10. § szerinti munkadíj 15%-át kell felszámítani.

Hankó Balázs: újra egészségügyi mintajárás lesz Gödöllő

Újra egészségügyi mintajárás lesz Gödöllő - mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter abból az alkalomból, hogy a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ szeptember 1-től a Semmelweis Egyetem fenntartásában folytatja működését.

NAV: az adószámát kockáztatja, aki nem teszi közzé beszámolóját

Idén több mint 43 ezer adózó nem hozta nyilvánosságra határidőre a számviteli beszámolóját. A beszámoló benyújtásának elmulasztása miatt súlyos szankciók szabhatók ki: a 200 ezer forintos mulasztási bírság és az adószám törlése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonban segít a cégeknek, hogy ezt elkerülhessék - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a hivatal.
Hirdetés

Hírek

Hétfőtől itt az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási Rendszer Budapesten

A beadványokat azonban postai és elektronikus úton ezen időszak alatt is előterjeszthetik az ügyfelek

Nem csak a lakáshitelek, hanem a közjegyzői díjak terén is változást hoz a szeptember

A kamattámogatással összefüggő kölcsönszerződések közjegyzői okiratának díjára külön mérték vonatkozik, nevezetesen a közjegyzői okirat elkészítéséért fizetendő munkadíjként a 10. § szerinti munkadíj 15%-át kell felszámítani.

Hankó Balázs: újra egészségügyi mintajárás lesz Gödöllő

Újra egészségügyi mintajárás lesz Gödöllő - mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter abból az alkalomból, hogy a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ szeptember 1-től a Semmelweis Egyetem fenntartásában folytatja működését.

NAV: az adószámát kockáztatja, aki nem teszi közzé beszámolóját

Idén több mint 43 ezer adózó nem hozta nyilvánosságra határidőre a számviteli beszámolóját. A beszámoló benyújtásának elmulasztása miatt súlyos szankciók szabhatók ki: a 200 ezer forintos mulasztási bírság és az adószám törlése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonban segít a cégeknek, hogy ezt elkerülhessék - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a hivatal.

Több kertészeti kultúra is kikerült az EKÁER bejelentési kötelezettség alól

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös kezdeményezésére fontos változás történt az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével kapcsolatos jogszabályban. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER bejelentési kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékekre.

15 éves a Kodály Központ – jubileumi évad indul Pécsett

2025-ben ünnepli fennállásának 15. születésnapját a pécsi Kodály Központ, amely az elmúlt másfél évtizedben a magyar és a nemzetközi kulturális élet meghatározó helyszínévé vált. A szakma és a közönség egyaránt Európa legjobb hangversenytermei között tartja számon az épületet, amely eddig 1,24 millió látogatót fogadott.

Felpörög az energiatárolási piac a Jedlik Ányos-programnak köszönhetően

Az energiaárak ingadozása és a megújuló energiák terjedése felgyorsította az energiatárolási beruházásokat Magyarországon. A most induló Jedlik Ányos Energia Program iránt kiemelkedő a kereslet: a mezőkövesdi Top NRG Zrt. az elmúlt hetekben mintegy 150 ajánlatkérést kapott különböző vállalkozásoktól. A program akár 50%-os támogatást is adhat KKV-knak akkumulátoros rendszerek telepítésére, ami 1,2–1,5 éves megtérülést is eredményezhet.

Az MFB 2,7 milliárd forint nyereséget könyvelt el az első hat hónapban

A bank saját tőkéjének értéke a fél év végén 634,778 milliárd forintot tett ki, alig változott az év végi 635,555 milliárd forinthoz képest.
Hirdetés

Gazdaság

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.

A nyári uborkaszezon a legjobb időszak a dubaji ingatlanvásárlásra a magyar szakértő szerint

Töretlenül növekszik a magyarok érdeklődése a dubaji ingatlanok iránt, egyes cégek évről évre hússzoros növekedést is tapasztalnak a keresletben.