Kezdőlap Mozaik Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság
No menu items!

Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság

Szenegáli felvétel Kép/Forrás: travelwithkat.com/

Harmadik világ vs. fejlődő országok

Egy 1957-es, Richard Nixon akkori amerikai alelnök megbízására készült tanulmány azt prognosztizálta, hogy Afrika országai a gyarmati uralom alól felszabadulva gyors virágzásnak indulnak. A fejlett országokban sokan évtizedek óta abban meggyőződésben élnek, hogy ez néhánynak sikerült is. Ennek ellenére a nem éppen hízelgő ’harmadik világ’ elnevezés terjedt el az afrikai országok megnevezésére. Később sikerült meghonosítani a jobban hangzó ’fejlődő országok’ megnevezést. Habár gazdasági és szociális értelemben a legtöbbjük alig fejlődött az elmúlt évtizedekben.

A három világ a hidegháború alatt.
Kék: Első világ (kapitalizmus)
Piros: Második világ (kommunizmus)
Zöld: Harmadik világ.

A ’fejlődő ország’ kategória azt is kifejezésre juttatja, hogy a nyugat, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a GDP növekedését tartja a felzárkóztatás messze legfontosabb ismérvének.

Az IMF a ’80-as években számos afrikai országot segített hitellel, amiért neoliberális reformokat várt el, amelyek hatására GDP növekedést remélt. Ez azonban elmaradt. A nyugat Afrika országait a globalizáció veszteseiként könyvelte el. Nem sikerült bekapcsolódniuk a megnövekedett jelentőségű nemzetközi kereskedelembe, ezért hosszú távon is szegénységre vannak ítélve – tartották az elemezők és a politikusok a fejlett országokban. A pesszimizmus csúcsa egy 2000-ben az Economistban címlapsztoriként megjelent elemzés volt a ’Reménytelenség kontinense’ címmel.

A válság nyertese?

Úgy tűnt, hogy Afrika a 2007/08-as nemzetközi pénzügyi válság nyertese lesz. Amikor a krízis elérte a reálgazdaságokat a nyugati központi bankok soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. Így biztosítva, hogy az állami költségvetések, valamint a vállalatok friss pénzhez jussanak és újrainduljon a gazdaság. Ami jó volt a reálgazdaságnak, kihívás elé állította a pénzpiaci szereplőket. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimálissá váló kamatszintjével nem tudták biztosítani a befektetőknek megígért hozamokat. Ezért egyre több került a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből a bankok és biztosítók portfólióiba.

A gyorsan jött pénz azonban gyorsan is ment. A gazdaságok talpra állása után a fejlett országaiban a központi bankok lassan, de biztos emeli kezdték az alapkamatokat. Így a befektetők már ezeknek az országoknak az államkötvényeivel is elfogadható hozamhoz jutottak, mindezt minimális kockázat mellett. Nem csoda, hogy a portfóliókban ismét az amerikai, portugál, vagy éppen japán kötvények és részvények vették át a fejlődő országok papírjainak helyét.

Van remény?

Évtizedünk elején azonban még folyt a pénz a fejlődő országokba, ezért Afrika vonatkozásában is optimistává vált a nemzetközi hangulat. Hosszú stagnálás után bővülni kezdett a kontinens gazdasága. Ehhez a nemzetközi folyamatok mellett a növekvő politikai stabilitás, a szigorú költségvetési politika és az afrikai exportcikkek döntő részét kitevő ásványi anyagok megnövekedett világpiaci ára is hozzájárult. Nem alábecsülendő Kína aktivizálódás sem a régióban. Peking számos afrikai országgal szoros gazdasági, pénzügyi és politikai kapcsolatot alakított ki. De nem csak a kommunista ország kezdte a kontinensben a kiaknázatlan természeti és emberi erőforrások paradicsomát látni, valamint a gyors népességnövekedés miatt, ígéretes exportpiacot remélni.

Szenegál tanúságos esete

Franciaország az Afrikához hagyományosan a legszorosabb gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal rendelkező nyugati országként profitálni akart a kontinens fejlődéséből. A párizsi gazdasági minisztérium 2010-ben konjunktúraprogramot készített 14, az ’afrikai valutaközösségi frankot’ használó ország számára.

Az ’afrikai valutaközösségi frank’ egy korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznem. 1945-ben vezették be. Két változata a nyugat-afrikai és a közép-afrikai frank létezik, de csak kinézetükben különböznek egymástól, tulajdonságukban megegyeznek.

A programnak Szenegál is része lett. Párizs 2014-ben 2035-ig szóló gazdaságfejlesztési tervet készített az ország számára. A csomag döntően neoliberális reformokat tartalmaz. Egyik legfontosabb célként kitűzték, hogy a nyugat-afrikai ország bekerüljön a Világbank ’Ease of doing business’ listájának első 50 helyezettje közé. A 2019-ben a 141. helyen állt.

Az ’Ease of doing business’ index a Világbank által évente kiszámolt mutató, amely 185 ország üzletviteli, cégalapítási és ügyviteli lehetőségeit és a vállalkozások működésének jogi és üzleti környezetét vizsgálja. A 2019-es listát Új-Zéland vezeti Szingapúr és Dánia előtt. Magyarország az 53. Régiónkból a legjobb, 16. helyezést Észtország érte el.

A nyugati világ, így a francia kormány számára is a GDP növekedés és a nemzetközi gazdasági indexek a siker legfontosabb mércéi. Előbbiben valóban sikeres volt Szenegál.

2012 és 2018 között átlagosan évi 6 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék. Ez azonban kevésbé nem a gazdaság versenyképesebbé válásának, inkább az alacsony olajárak miatt olcsóbb termelésnek és az alacsony hitelkamatok miatt nagyobb volumenben lehetővé vált beruházásoknak volt köszönhető.

A nyugati országok számára mesésen hangzó növekedéshez hozzá kell tenni azt is, hogy Szenegál jelenlegi 1.400 USD az egy főre jutó GDP-je kevesebb, mint a függetlenedés évében, 1960-ban. Ezzel az ország a 157. a világranglistán. Az abszolút GDP tekintetében sincs sokkal előrébb, a 111. helyen áll. Ráadásul 2010-es 2 százalékról a GDP 4,5 százalékára nőtt a külföldi számlára utalt kifizetés, az országot rögtön elhagyó jövedelem mértéke. A legtöbb vállalatnál középszinten is a külföldiek dolgoznak.

Ugyan a jövedelmek is emelkedtek valamelyest, de Szenegál a HDI-életminőségindex 189 országából csak a 166. helyen áll.  A 2013-as hivatalos bevezetés ellenére a gyakorlatban a mai napig nincs államilag finanszírozott egészségügyi ellátórendszer és a szengáliak 52 százalékának nincs hozzáférése a vezetékes ivóvízhez. A fővárosban, Dakarban ugyan ki van építve a hálózat, de rendszeresen szünetel a szolgáltatás.

A ’Human Development Index’ (HDI) a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján rangsorolja az országokat. A mutatót 1993 óta használja az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). A listát Norvégia vezeti Svájc és Ausztrália előtt. Magyarország a 43. Régiónkból a legjobb, 25. helyezést Szlovénia érte el 2019-ben.

Szenegál a korábbi évtizedekben talán csak arra lehetett gazdaságilag büszke, hogy alig volt eladósodva. 2012 és 2018 között azonban 2,8 milliárdról 12,5 milliárd USD-re nőtt az államadósság. Ráadásul a növekedés egyre intenzívebb. 7 milliárd az elmúlt 4 évben képződött, tehát amióta a kormány a francia konjunktúraterv szellemében irányítja a gazdaságot.

A vírus kíméletlen Afrikában is

A megbetegedések alacsony száma miatt a COVID, a legtöbb afrikai országhoz hasonlóan kevés problémát okoz a szenegáli egészségügyi ellátórendszerben. A gazdaság annál inkább érzi a kihatásokat. A kormány lezárta a határokat, korlátozta a mindennapi életet, mesterséges kómába kényszerítettet a gazdaságot. Ez nyilvánvalóvá tette Szenegál devizaeladósodottságának drámai mértékét. Nincs exportbevétel, nincs miből törleszteni a hiteleket.

Szenegál és Afrika gazdasága is megszenvedi a koronavírust

Szenegál az államcsőd szélére került, ahogy az elmúlt években Ghána, Kenya, Zambia, Etiópia és Angola is. Ahogy csökkentek a nemes-, és ritka fémek világpiaci árai, amelyek az afrikai országok szinte kizárólagos exportcikkei, nem volt miből törleszteni a valutaadósságot. Ennek törlesztőrészletei az afrikai országokban átlagosan a GDP 13 százalékát teszik ki.

A 2008 és 2018 közötti periódus látványos gazdasági növekedése kizárólag a természeti kincsek magas árain és a hitelekből finanszírozott kormányzati osztogatásokon, infrastruktúra fejlesztéseken alapult.

Mint hosszú évtizedek óta minden csőd szélére kerülő országnak, úgy Szenegál is az IMF adott gyorssegélyt, amelyért további kiadáscsökkentést és neoliberális gazdasági reformokat vár el. A dakari kormány már a francia konjunktúraprogram keretében is ezt tette. Vajon miért segítene most az a módszer, amely egyszer már csődöt mondott?

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon

A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a dinnyetermesztők ki tudják elégíteni a hazai igényeket és exportálni is tudnak

Felülettisztító drónok szállták meg a Müpát

Környezetbarát, magyar fejlesztésű drónnal tisztították meg a Müpa homlokzatát. A drón 30 méteres magasságig, 200 bar nyomású vízsugárral dolgozik, teljesen vegyszermentesen, megfelelve a légügyi előírásoknak.

A kormány meghosszabbítja a kamatstopot 

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy megvédje a magyar családokat és hosszútávon biztosítsa számukra a kiszámítható, fenntartható lakhatást.

Felgyorsulhat a gépjárművek honosítási eljárása

A jövőben valamennyi, a közlekedési hatóság által engedélyezett vizsgaállomáson lehet honosítási eljárást végezni, ráadásul minden járműkategóriában, amelyre az adott vizsgahely engedéllyel és eszközökkel rendelkezik.
Hirdetés

Hírek

A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad

 A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat arra, hogy leküzdjék az időről időre megjelenő gazdasági és egyéb kihívásokat.

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

A szülők is használhatják a KRÉTA idegen nyelvi felkészítő modulját

A lehetőség a webes felületen már csütörtökön elérhető, míg a mobilalkalmazásban egy frissítés után hétfőtől.

Bécs is versenyben az európai MI-Gigagyárért

Bécs hivatalosan is pályázik az Európai Unió által tervezett öt MI-Gigagyár egyikének otthont adni, hogy a kontinens mesterséges intelligencia-központjává váljon az adatvédelem, fenntarthatóság és digitális humanizmus elvei mentén.

MVM és Mol – Megérkezett az első közös kőolajszállítmány Omišalj kikötőjébe

Megérkezett az első közös azeri kőolajszállítmány az MVM-csoport és a Mol-csoport együttműködésének eredményeként a horvátországi Omišalj kikötőjébe

11 balatoni állomáson a peronokat szektorokra osztják az utasok segítése érdekében

Egyelőre 11 balatoni állomáson indul el az a Nyugat-Európából ellesett gyakorlat, amelynek lényege, hogy a peronokat szektorokra osztották, ezeket táblák jelzik a peron mellett, és mindenhol elhelyeztek egy ábrát, ahol mindenki leolvashatja, hogy a vonatában az a kocsi, amivel ő utazik, melyik szektornál áll meg

Budapest strandol – indul a nyár a főváros fürdőiben

Megérkezett a nyár, kezdődik a vakáció – a budapesti fürdők és strandok felkészültek a szezonra, a fürdőzési lehetőségek mellett pedig ez évben is különféle programokkal várják a vendégeket.

Mire fordítsuk az emelkedő családi adókedvezményt?

Július 1-jétől jelentős változás lép életbe a magyar adórendszerben: emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, ami további támogatást jelent a magyar családok számára. A szakértő szerint a gyermekek számától függően havonta akár több tízezer forinttal is nőhet a szabadon elkölthető jövedelem.
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg