Az uniós támogatások megelőlegezése megkönnyítette a fejlesztések végrehajtását, illetve egyfajta tartalékképzést is jelentett – állapította meg legfrissebb elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Egyrészt az Európai Unióval közösen finanszírozott magyar fejlesztések uniós támogatásának megelőlegezése a költségvetésből megkönnyítette a fejlesztések végrehajtását, amivel hozzájárult a magyar gazdasági növekedés dinamizálásához.
Másrészt a következő néhány évben mintegy 3 ezermilliárd forint megelőlegezett támogatást térít majd meg az Európai Bizottság Magyarország számára, ami egyfajta tartalékképzést is jelent. Ennek következtében pedig az uniós források ezermilliárd forintos nagyságrendű utólagos megtérítése jelentősen növeli majd Magyarország mozgásterét a koronavírus-járványt követő fellendülés finanszírozásában – írták a számvevőszék szakértői.
A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban több mint 8 ezermilliárd forint támogatás érkezik Magyarországra, és ehhez adódik hozzá még a kapcsolódó társfinanszírozás is, ami így együtt mintegy 12 ezermilliárd forint finanszírozási forrást jelent.
Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU által Magyarország számára megítélt fejlesztési források minél nagyobb arányú és ütemes felhasználása érdekében a hazai költségvetés a fejlesztéseket megvalósító magyar szervezetek részére jelentős mértékben megelőlegezte az uniós támogatást.
Ezeket azonban az Európai Bizottság (EB) jellemzően csak a tényleges fejlesztési kiadások elszámolását követően térítette meg. Az esetek többségében az uniós támogatások megelőlegezésére, illetve az EB általi megtérítésére nem ugyanabban a költségvetési évben került sor. Az ÁSZ elemzése azt vizsgálja, hogy ez a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban alkalmazott gyakorlat miként hatott az egyes években a költségvetési hiány és az államadósság alakulására.
Az uniós módszertan a megelőlegezett uniós támogatásokat a kormányzati szektor hiányának kiszámításánál semlegesen kezeli. A hazai módszertan szerint viszont a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatásokat az adott évben költségvetési kiadásként kell elszámolni (kivéve, ha a kormányzati szektoron belüli kedvezményezettnek kerülnek átadásra, aki az adott évben nem költi el az előleget), az EB által megtérített összeg pedig a megtérítés évében számít költségvetési bevételnek.
Következésképpen, ha az uniós támogatás megelőlegezése és megtérítése nem ugyanarra az évre esik, akkor az befolyásolja a központi költségvetés, és ezen keresztül a kormányzati szektor hiányát. Tehát ha egy adott évben a magyar költségvetés által megelőlegezett összeg nagyobb, mint az EB által megtérített összeg, akkor az növeli a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, ezáltal a tényleges államadósság összegét.
Azonban az államadósságnak ezt a növekményét az államadósság-mutató kiszámításakor nem kell figyelembe venni, így az az államadósság-szabály teljesülését nem hátráltatja – világít rá az ÁSZ elemzése.
Az éven túli megtérülés számos tényező következménye. Ezek közé tartozik a pályázatok jellemzően egy évnél hosszabb megvalósítása, valamint az EB-vel való elszámolás időigénye. A megtérülés elhúzódása a központi költségvetés számára komoly kihívást jelentő kockázatot jelentett az elmúlt években, azonban ezt kezelni lehetett. (A legnagyobb mértékű megelőlegezés 2017-ben, összesen 1344,6 milliárd forint volt).
Az elmúlt évek adatai és az aktuális programozási ciklusból hátralévő időszak várható kifizetései alapján 2021-től kezdve a hiány növelésének tendenciája megfordul, mivel – a kiadások fokozatos csökkenése mellett – a megelőlegezett uniós támogatások megtérítése révén jelentős nagyságrendű bevétel várható. A kohéziós politikai operatív programok esetében több mint 3 ezermilliárd forint összegű költségvetési bevétel várható, ami jelentősen növeli majd Magyarország mozgásterét a koronavírus-járványt követő fellendülés finanszírozásában – szögezi le az Állami Számvevőszék elemzése.
