Miközben a cégek igyekeznek a korábbinál is több lehetőséget, módszert megragadni a nyereség eléréséhez, illetve növeléséhez, ennek részeként mind több figyelmet fordítanak az etikus magatartásra. Hasonlóan sokat foglalkozik ezzel a viszonylag új kérdéskörrel a vezetéstudomány is. Nem véletlenül, hiszen az üzleti világ nagy részének számára ma már egyértelmű, hogy az etikus üzletvitel növeli, az etikátlan magatartás pedig csökkenti a profitot.
Az üzleti etika előnyei
Mindenekelőtt határozzuk meg az üzleti etika fogalmát: ez a „viselkedés-forma” az etikai értékek, alapelvek és normák üzleti magatartásra történő alkalmazását jelenti. A vállalatok, szervezetek sajátos kultúrával rendelkeznek, amelynek részét képezik az etikai értékek és normák is. Fontos „feladata” az üzleti etikának, hogy segítse a vállalatokat, a szervezeteket és azok munkavállalóit, valamint további érintettjeit (a stakeholdereket) az etikai dilemmák jó irányú megoldásában.
Egy másik megfogalmazás szerint az üzleti etika az üzleti helyzetek, tevékenységek és döntések tanulmányozása abból a szempontból, hogy azok helyesek vagy nem helyesek. A magatartás megítélése írott és íratlan szabályok, törvények, cégkultúrák, elfogadott értékek és társadalmi normák, munkaszerződések, vállalati etikai kódexek stb. alapján történik.
A menedzsment-tudomány és a gyakorlati üzletemberek, cégvezetők az elmúlt század kilencvenes éveiben kezdték „felfedezni”, majd számszerűsíteni az etikus (valamint az etikátlan) magatartás előnyeit (és hátrányait) a gazdálkodásra, a piaci versenyhelyzetre, a dolgozói elégedettségre, a cég hírnevére, a perköltségekre, az ügyfelek elégedettségére és még sok olyan fontos tényezőre, amelyekről a továbbiakban lesz szó.
Az etikus magatartás előnyeit nem igazán lehet pontosan számszerűsíteni, egyes elmaradt, más nézőpontból pedig megfizetett költségeit viszont igen, például a céges perköltségeket és büntetéseket. Az üzleti etikát megszegő cégeket szerte a világon gyakran perlik be, s ítélik őket pénzbüntetésre is. Nagyobb vállalatok nagyobb etikátlan ügyei esetében ezek az összegek akár a százmillió dolláros nagyságrendet is elérhetik.
A sértő, hatalommal visszaélő vezetési mód, az időnként előforduló fizikai bántalmazás egy felmérés szerint az alkalmazottak csaknem 13 százalékát érinti az Egyesült Államokban. Az ezzel kapcsolatos hiányzás, egészségügyi kiadások (betegállomány, stresszkezelés, idegi alapon keletkezett egészségi panaszok gyógyítása stb.) és az elmaradt termelés, szolgáltatások értékét évente 24 milliárd dollárra becsülik az óceán túlsó partján.
Az etikus üzleti magatartás kétirányú utca. Nemcsak a tulajdonosok, a részvényesek, a dolgozók, a vásárlók, az üzleti partnerek, a beszállítók, a hatóságok és a szervezet egyéb érintettjei, kapcsolatai felé kell etikusnak lenni, hanem igaz ez fordított irányban is. Például egy cég munkavállalóinak etikusnak kell lenniük vállalatuk irányába is, legyen szó a munkaidő kihasználásáról, vagy éppen arról, hogy az irodai eszközök, berendezések, anyagok nem használhatóak magán célokra.
Az etikai kódex eligazít
Honnan tudható az üzleti élet szereplői számára, hogy mi etikus és mi nem? Az elmúlt 30 évben szinte minden nagy és közepes méretű vállalat elkészítette (és folyamatosan karbantartja) etikai kódexét. A cégek átfogó, igen részletes üzletvezetési, etikai kódexe a vállalat értékrendszerének, erkölcseinek, belső és külső üzleti kapcsolatainak „bibliája”, útmutatása. Ezek a kódexek egyszerűek (ugyanakkor részletesek), érthetőek, az adott vállalatra „szabottak” és eligazítást jelentenek a helyes, etikus viselkedéshez. Az új belépőknek általában aláírásukkal kell megerősíteniük, hogy az etikai kódexet megértették és annak előírásait be fogják tartani. Az etikai kódexek számon kérhetőek a „külvilág” részéről is, ugyanis a cégek ezt a dokumentumot honlapjukra is feltöltik.
Kedvező jelenség, hogy mind több nagyvállalat terjeszti ki etikai kódexét a beszállítókra is. Megcélozzák a felelős beszállítói láncot, ami nem csak az első szintű beszállítót érinti, hanem annak beszállítóit, alvállalkozóit, szerződéses partnereit is. Minden jel arra mutat, hogy az etikai elvárások és követelmények növekednek a kis- és középvállalatok felé is. Az üzleti etikai normákat, standardokat nemzetközi szinten sok dokumentum, szabálygyűjtemény (például ISO 26000, SA 8000) rögzíti, így ezek jelentős része átemelhető a szervezeti, céges etikai kódexekbe is.
Etikus magatartás és üzleti előnyök
Általánosságban megállapítható, hogy az etikus viselkedés az üzleti életben számos előnnyel jár: például nő a munkatársak etikai tudatossága és ezáltal szabálykövetési hajlandósága, fejlődik a vállalati kultúra, csökkennek az etikai kockázatok. Egyúttal növekszik a vállalat hitelessége, erősödik a hírneve, s az etikus magatartás pozitív hatást vált ki a piaci kapcsolatokban, a munkavállalói elkötelezettségben és a tulajdonosi értékben (részvény-árfolyam) is.
Érdemes néhány, az etikus magatartásból származó üzleti előnyt részletesebben is megemlíteni. A szervezet hírneve az egyik legfontosabb értéke egy vállalatnak. Egyes becslések szerint egy cég piaci értékének több mint 60 százalékát jelenti a hírnév. A negatív etikai információk, a rossz hírnév gyorsan terjednek a nyilvánoságban. Nem meglepő, hogy a kedvezőtlen reputációjú cégek termékeit, szolgáltatásait mind kevesebben vásárolják, nem szívesen szerződnek velük alvállalkozók, beszállítók, s igen nehezen vagy egyáltalán nem jutnak minőségi munkaerőhöz. Ebben a kategóriában nem csak a korrupciós magatartásról van szó, hanem a megkülönböztetések soráról (vallási, faji, nemi, korosztály stb.), a szexuális zaklatásokról, a folyamatosan tisztességtelen árképzésről, a bérezési diszkriminációról, a gyermekmunka alkalmazásáról, a környezetszennyezésről és a sort hosszan lehet folytatni.
Klasszikussá vált példa az amerikai Enron energiakereskedelmi óriáscég botránya az ezredfordulón: a számviteli csalások, a mérleg meghamisítása 17 milliárd dollár kárt okozott a részvényeseknek. A világ egyik legnagyobb auditor vállalatbirodalma, amely közvetett módon asszisztált ehhez a megacsaláshoz, pedig szinte egy nap alatt elvesztette ügyfeleit, köztük számos „pedigrés” globális céget. Olyan rossz lett az Arthur Andersen (AA) hírneve, hogy gyakorlatilag megszűnt létezni a könyvvizsgáló szakmában. Miután az AA könyvvizsgáló üzletágát már a korábbi években is összefüggésbe hozták céges csalásokkal, a több mint 150 országban jelen volt vállalat hírneve nagyot zuhant, audit-ügyfelei faképnél hagyták és nem kis összegű büntetést is kellett fizetnie.
Egy másik hírnév-példa, de ez már a „napos” oldalról. Szinte mindenki ismeri a világon az 1976-ban alapított The Body Shop kozmetikai céget, amely (méltán) büszkén hirdeti, hogy széles termékpalettáját nem teszteli állatokon. Emellett a kozmetikumok több mint 80 százalékát természetes alapanyagokból készíti a lehető legtermészetesebb módon. A vállalat fontos részese a világ Méltányos Közösségi Kereskedelmi Hálózatának (gyermekmunkából származó anyagok vásárlásának szigorú tilalma, tisztességes kereskedelem stb.), példaértékű környezettudatossága és társadalmi felelősség vállalása. Nem véletlen, hogy a termékeit 66 országban gyártó és forgalmazó The Body Shop az egyik legjobb hírnévvel rendelkező cég a világon.
A munkavállalói felé és az üzleti életben etikus cégeknél kimutathatóan alacsonyabb a munkaerő fluktuációja, valamint az új, tehetséges vezetők és dolgozók toborzási költségei, mint azoknál a vállalatoknál, amelyek elsősorban nem az etikus magatartásukról ismertek. A rossz hírnevű, sok etikátlan cselekedetéről ismert cégekhez a munkavállalók nem, vagy nem szívesen mennek dolgozni. Ezek a vállalatok nemcsak a toborzásra költenek jóval többet az átlagosnál, hanem csak drágán tudják megkaparintani a jó munkaerőt, ha egyáltalán.
Egy egyszerű képlet és az ellenpélda
A kutatások azt bizonyítják, hogy egy valódi és tisztességesen működő piacgazdaságban az etikus szervezetek nagyobb valószínűséggel képesek magas színvonalú munkavállalókat, fogyasztókat, beszállítókat, befektetőket vonzani és megtartani, valamint a helyi közösségek bizalmát (goodwill) elnyerni, mint a piac kevésbé etikus szereplői. A képlet meglehetősen egyszerű: az etikátlan vállalatokban, szervezetekben nem lehet megbízni.
Még az elmúlt évszázad nyolcvanas éveiben történt, hogy a Johnson and Johnson amerikai háztartásvegyipari, kozmetikai és vény nélküli gyógyszereket gyártó óriáscég kénytelen volt visszahívni az üzletekből az USA akkori legnépszerűbb fájdalomcsillapítóját, a Tylenolt. Ennek az volt az oka, hogy egy (mai szóhasználattal élve) terrorista üzenetet küldött a cégnek: mérget helyezett el néhány Tylenol-fiolában az ország különböző boltjaiban.
A Johnson pillanatok alatt leüríttette a drogériák, szupermarketek, patikák polcairól a Tylenolt. A művelet mintegy 100 millió dollárjába került a vállalatnak. Miután sehol nem volt már forgalomban a „mérgezett” gyógyszer, újra megkezdték a gyártást. A vásárlók nagyra értékelték a cég gyorsaságát, valamint cselekvőképességét és továbbra is lojálisak maradtak a Johnson és termékei iránt. (Érdemes megjegyezni, hogy a Tylenol-eset óta alkalmaznak a gyógyszergyárak biztonsági kiszerelést, csomagolást, tehát azonnal észrevehető, ha valaki felbontotta a fiolát vagy a gyógyszeres dobozt.)
További hozadékok
A költségek mérséklése mellett fontos hozadéka az etikus magatartásnak az üzleti világban a kockázatcsökkentés. Az etikus vállalatok viszonylag alacsony kockázatot jelentenek a hitelező bankok számára, így könnyebben és kedvezőbb feltételekkel juthatnak pénzhez. Hasonló a magatartása és a hozzáállása a befektetőknek, valamint a részvényvásárlóknak is, ugyanis mindkét invesztor-csoport nagyobb biztonságban tudja pénzét a kedvező etikai hírnévnek örvendő cégeknél.
Ugyancsak előnyt jelent az etikus vállalatok számára, hogy vásárlóik, ügyfeleik lojálisak irántuk. Bízhatnak abban, hogy a vásárlói lojalitás hosszabb távú, biztos bevételt jelent és hozzájárul a versenyelőny kialakulásához. Fontos hozadéka az üzleti etika szigorú szabályai maradéktalan követésének a versenyelőny is, mindenekelőtt a kevésbé etikus vállalatokkal szemben.
Y generáció, CSR
Nem mindegy a vállalati üzletmenet szempontjából sem, hogy a dolgozók mennyire elégedettek a céggel, mennyire tudnak azonosulni a munkahelyükkel, vagyis miként alakul a dolgozói „boldogság” mutatója. Az Unilever vállalatbirodalom felmérése szerint az elmúlt évszázad utolsó két évtizedében született Y generáció 62 százaléka olyan vállalatnál akar dolgozni, amelynek jó hírneve van etikus magatartása miatt a társadalomban. Egy brit elemzés pedig arra mutat rá, hogy a céges munkavállalók 36 százaléka hajlandó keményebben, többet dolgozni, ha a vállalat a gyakorlatban is felelősen tevékenykedik a társadalom, a közösség javára. Egy cég társadalmi felelősségvállalása (CSR) – amely felöleli többek között a környezetvédelmet, az egészségügyi és oktatási intézmények támogatását, a fenntartható fejlődés biztosítását – tehát jelentős üzleti haszonnal járhat, míg a CSR -tevékenység hiánya átcsoportosíthatja a vásárlókat és a befektetőket az ebből a szempontból aktívabb cégek felé.
Az üzleti etika hátrányai
Az etikus vállalati magatartás azonban nem csak előnyökkel, üzleti haszonnal, hanem hátrányokkal is járhat. Ezek közül első helyen említendő a profitkiesés, illetve az a tény, hogy kisebb a cégek profitmaximalizálási szabadsága. Ismeretes, hogy a nagyvállalatok többsége termékeinek egy részét a fejlődő országokban gyártja, gyártatja. Hiszen ezekben az ázsiai és afrikai országokban a termelési költségek jóval alacsonyabbak, mint „odahaza” vagy a többi úgynevezett ipari államban. A versenyelőnyt biztosító alacsony költségek sok esetben abból is erednek, hogy a fejlődő országokban nem ritka a gyermekmunka, amelyet az ENSZ 1951 óta tilt. Ennek ellenére Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában mintegy 4-500 millió 6-14 éves gyerek dolgozik fillérekért iskolába-járás helyett. Sok család egyetlen jövedelme a gyermekmunkából származik.
A cégek többsége komolyan veszi és betartja a gyermekmunka tilalmát. De nem kevés azon vállalatok száma sem, amelyek a nagyobb nyereség és a versenyhelyzetük javítása érdekében gátlások nélkül veszik igénybe a gyermekmunkásokat. Tehát ugyanannak a terméknek az előállítási költségei eltérőek a gyermekmunkát nem alkalmazó, illetve azt alkalmazó cégek esetében, az utóbbiak javára. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a vállalatoknak a termékeit többen, nagyobb mennyiségben vásárolják meg, mint az etikus cégekét. Mindaddig, amíg ki nem derül a gyermekmunka, amelyet nagyon nem szeretnek a vásárlók, a fogyasztók. De addig a gyermekmunkát nem alkalmazó etikus cég bevétele és nyeresége lassabban növekszik egy vagy több termék esetében, mint etikátlan versenytársáé. (Nemrégiben nagy botrány kerekedett abból, hogy kiderült: az Apple egyik kínai beszállítója nagy számban dolgoztat gyerekeket. Nem ritka a gyerekek foglalkoztatása a földeken, az ültetvényeken sem, elsősorban Latin-Amerikában és Afrikában.)
A kezdő cégek számára hátrányt jelenthet, hogy hosszú ideig tart, amíg megszerzik a jó hírnevet és bizonyítják etikus magatartásukat. A kisvállalatok – amelyek jelentős része állandóan a túlélésért küzd – egy részének számára pedig kevésbé fontos az etikai szabályok betartása, mint a profit.
Intézkedések, eszközök az etikus üzleti magatartásért
Napjainkban a nagy- és közepes vállalatok döntő része nem csinál titkot abból, hogy milyen módon, milyen eszközökkel és intézkedésekkel igyekszik biztosítani etikus magatartását és etikai előírásainak betartatását. Ezek közül a legfontosabbak:
- vállalati kultúra
- ösztönzési rendszer
- vezetői magatartás, előléptetési politika
- teljesítményértékelés
- küldetés és vízió
- etikai kódex
- etikai bizottság
- etikai igazgató vagy etikai megbízott
- folyamatos etikai képzés
- etikai kontrolling és auditálás
Új jelenség, hogy az etikus cégek a tisztességes profit megszerzése mellett megkülönböztetett figyelmet fordítanak az emberekre vállalaton belül és kívül, valamint bolygónk fejlődésének fenntarthatóságára.
Az angol üzleti nyelvben ezt a „szentháromságot” hívják 3 P-nek, vagyis, people, planet, profit.
Merre tovább?
Az etikus üzleti magatartásból származó pénzügyi és egyéb haszon nem választható el a továbblépés irányaitól, amelyek közül kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, a fenntartható fejlődés, a vállalati „polgárság” kialakítása és fenntartása, valamint a felelős vállalatirányítás (corporate governance) megerősítése.
Ezekre a meglévő jó gyakorlatokra és a közeli jövő etika/haszon intézkedéseire nagy szükségük van a vállalatoknak. Warren Buffett, az egész világon ismert részvénybefektető és üzletember szerint sok év alatt lehet csak vállalati hírnevet, bizalmat kiépíteni, de ezeket pillanatok alatt el is lehet veszíteni. Ugyancsak megszívlelendő az üzleti élet minden szereplője számára a Coca Cola etikai kódexének egyik bekezdése: „olyan időszakban élünk, amikor az emberi közösség bizalma és hite az üzleti élet iránt a történelem egyik legalacsonyabb szintjén áll.
A bizalom és a hírnév alakulása igencsak befolyásolja, hogyan tekintenek ránk a befektetők, hogyan viszonyulnak a vásárlók termékeinkhez.”
Valahol itt keresendők az etikus magatartás üzleti hasznának a kulcsai…. És aki keres, az többnyire talál is.