Az Egyesült Államok és az Európai Unió azt vizsgálja, hogyan lehetne javítani az élelmiszer-ellátási láncokat, mivel India és más országok exportkorlátozásai súlyosbítják a globális problémákat.
A G7-ek külügyminiszterei a hétvégén arra figyelmeztettek, hogy az ukrajnai háború növeli a globális éhínségválság kockázatát. Ennek oka, hogy Ukrajna nem tud gabonát, műtrágyát és növényi olajat exportálni, miközben a konfliktus a termőföldeket is tönkreteszi és akadályozza a vetési folyamatokat.
Ez megnövelte a világ más részeiről származó országoktól való függőséget ezen termékek tekintetében. Néhány ilyen ország azonban – saját állampolgárainak ellátása miatt aggódva – korlátozásokat vezetett be az exportra.
Ez a helyzet például Indiában, amely szombaton bejelentette a búza értékesítésének tilalmát “az ország általános élelmezésbiztonságának kezelése érdekében“.
“Ez olyasmi, ami nagyon is aggodalomra ad okot” – mondta Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa a CNBC-nek az új exportintézkedésekről.
“Megállapodtunk az Egyesült Államokkal, hogy együttműködünk és összehangoljuk a megközelítéseinket ezen a területen, mert Oroszország Ukrajna elleni agressziójára és az élelmiszerárak emiatti emelkedésére, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakra adott válaszként az országok exportkorlátozó intézkedéseket kezdenek hozni. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan tendencia, amely valójában csak súlyosbíthatja a problémát” – mondta Dombrovskis.
Hozzátette, hogy ezek az intézkedések, mint például Indonézia pálmaolaj-exporttilalma, “csak rontanak a helyzeten“.
Az exportkorlátozások valószínűleg felhajtják a nyersanyagárakat, és így az élelmiszerárakat is. Az EU számára ez az élelmiszerek megfizethetőségének kérdése – magyarázta Dombrovskis.
Transzatlanti kötelék
Az Egyesült Államok és az EU hétfőn Franciaországban tárgyal a közös Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) keretében. A csoportot még 2021-ben hozták létre a transzatlanti kapcsolatok helyreállítása érdekében, a Trump-korszak kereskedelmi vámjai és nézeteltérései után.
A TTC munkája azonban mostanra túlmutat a tervezett fókuszon, például a félvezetőhiányon, hogy beépítse és megoldásokat találjon az aktuális geopolitikai kérdésekre.
Első, 2021 végén tartott ülését beárnyékolta az amerikai megállapodás az atom-tengeralattjárók Ausztráliának történő eladásáról – ahol Canberra úgy döntött, hogy dobja a Franciaországgal kötött üzleti megállapodást, felháborítva ezzel az európai tisztviselőket.
Most, a második találkozón az ellátási sokkokkal kell foglalkoznia Oroszország ukrajnai inváziója nyomán.
Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, soha nem gondolta volna, hogy a TTC az Oroszország elleni szankciókról fog tárgyalni.
“Nem láttam előre, hogy ez bekövetkezik. Azt hittem, hogy a TTC sokkal inkább az összes többi kérdésre fog összpontosítani, mint például arra, hogyan lehet koordinálni a szabványalkotó szervezetekben, vagy hogy hogyan lehet javítani az ellátási láncokon” – mondta Vestager.
Az EU versenyjogi biztosát Donald Trump volt amerikai elnök egyszer Európa “adóhölgyének” nevezte, és gyakran bírálták, amiért a Big Tech cégek ellen lép fel. Azt mondja azonban, hogy a közelmúltban változást észlelt a transzatlanti kapcsolatokban.
“A dolgok nagyon másképp állnak, mint néhány évvel ezelőtt” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország ukrajnai inváziója újjáélesztette-e a transzatlanti köteléket, azt válaszolta: “Határozottan így gondolom.Teljesen világossá tette, hogy a hasonlóan gondolkodó nemzeteknek össze kell fogniuk” – mondta.
