A GDP idén szerény ütemben, 0,3-2,0 százalék között növekedhet, jövőre viszont 3,8-5,1 százalék, 2022-ben pedig 3,5-3,7 százalék lehet a bővülés – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutatva.
A jegybank közgazdasági előrejelzések és elemzések igazgatóságát vezető szakember hozzátette: az idei szerény növekedés feltétele az állami beruházások felfutása, az Nhp Hajrá és a vállalati hitelezés bővülése. A korlátozó intézkedések enyhítésével a gazdasági kilátások javultak, az exportpiacok élénkülnek, a lakossági fogyasztás a moratóriumnak köszönhetően az év egészében enyhén emelkedhet. A gazdasági folyamatokat ugyanakkor szerkezeti kettősség jellemzi, a visszafogott külső környezet miatt az idei növekedésben a belföldi kereslet válik meghatározóvá – mondta.
“A belső keresleti tényezők alapvetően kedvezően alakultak a vírus ellenére, a járványgörbe mélypontján is” – fogalmazott, hozzátéve: a globális gazdaság május-júniusban már a kilábalás jeleit mutatja.
A magyar gazdasági folyamatokat napi adatokkal monitorozzák: ehhez az online pénztárgépek forgalmi adatait, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. közúti személy-, és teherforgalmi adatait, az ásványolaj szövetség üzemanyag-statisztikáit, a Nemzeti turisztikai adatszolgáltató központ (Ntak) szállodai forgalmi adatait, a Budapest Airport légi személyforgalmi statisztikáit használják, és a villamosenergia-terhelésről, a regisztrált álláskeresők számáról, vagy az álláskeresési járadékról szóló Google-keresésekről is napi adatokat kapnak.
Balatoni András kifejtette: a dezinflációs hatások felerősödnek a járvány hatására, az eurózóna és a piaci szolgáltatások inflációja egyaránt ebbe az irányba mutat.
Emiatt az adószűrt maginfláció éves átlagban 3 százalék alá süllyed, 2020-ban 3,3-3,5, majd 2021-ben 2,6-2,7, 2022-ben pedig 2,9 százalékon alakul.
Az infláció erős változékonysága – a mutatóban magas súlyú olajárak, és az élelmiszerárak miatt – rövid távon továbbra is fennmarad, az áremelkedés üteme a költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. Jelezte azt is, hogy az infláció mérésének bizonytalansága az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett, az online és az offline árak eltérnek egymástól. A “kemény” adatokban is nagyobb a módszertani bizonytalanság, ez az előrejelzésben is megjelenhet.
Idén a költségvetés hiánya a GDP 3,8 százalékára emelkedhet a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei, a Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései, a mérséklődő adóbevételek, illetve a lassabb nominális GDP növekedés hatására. Hozzátette: a költségvetés idei hiánya azonban nemzetközi összehasonlításban alacsony marad. A májusban benyújtott 2021. évi költségvetési törvényjavaslat 2,9 százalékos hiánycélt tartalmaz.
A GDP-arányos államadósság ráta 2011 óta tartó folyamatos csökkenése 2020-ban átmenetileg megáll a magasabb költségvetési hiány és a nominális GDP mérsékelt növekedésének hatására. Ugyanakkor 2021-ben a gazdasági növekedés helyreállításával párhuzamosan az államadósság ráta ismét csökkenő pályára áll, és a költségvetési hiánnyal együtt mindkét mutatóra vonatkozó uniós szabálynak (maastrichti kritériumok) megfelelhet Magyarország 2021-ben.
Kitért arra is, hogy a magyar gazdasági teljesítmény 2020 második negyedévében érheti el mélypontját, a visszaesés 7 százalékos lehet éves összevetésben.
Várakozásaik szerint a gazdasági kilábalással összhangban a munkaerőpiac visszarendeződése is megindul az év második felében. A foglalkoztatottság gyors helyreállását a kkv-k számára nyújtott új hitelforrások (Nhp Hajrá), valamint a munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő intézkedések is támogatják. Az MNB előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 2020 harmadik negyedévében tetőzik, idén éves átlagban 4,8-5,5 százalék között alakulhat, majd ezt követően csökkenésnek indul. A munkanélküliségi ráta a teljes foglalkoztatottság újbóli megközelítésével 4 százalék alá süllyed 2021/2022-re.
Az idei, átmenetileg alacsonyabb (5,5-6 százalék közötti) bruttó béremelkedést korrekció követi a jegybank előrejelzése szerint, a bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 2021-ben 9,1-9,7 százalékkal, 2022-ben 7,8-8,3 százalékkal nőnek.
Balatoni András elmondta: a vállalati beruházások a megemelkedett bizonytalanság következtében időbenkitolódnak, azonban a gazdasági növekedés helyreállítását a 2020 második felében felfutó állami beruházások is támogatják. A vállalati hitelmoratóriummal mintegy 1500 milliárd forint marad a vállalatoknál, ami az éves vállalati bérköltség-tömeg közel 6,5 százaléka.
Az állami hitel- és garanciaprogramok, valamint a jegybanki Nhp Hajrá és Növekedési kötvényprogram egyaránt a beruházások élénkülését segítik. Mindezek hatására a magyar beruházási ráta tartósan magas szinten, Európa élmezőnyében alakul, az állami beruházások a GDP 6 százalékát meghaladhatják idén – fejtette ki.
