Szakértők szerint Európa nagy kockázatot vállal, amikor az orosz szén betiltására törekszik, és ezzel potenciálisan kiszolgáltatottá válik a szénhiánynak és az áramkimaradásoknak, miközben a világ többi része az emelkedő árakkal küzd.
Oroszország Európa első számú hőszénszállítója, amelyet az erőművek fűtésére használnak. Mivel az Európai Unió az Egyesült Államokhoz csatlakozva keményebben lép fel Vlagyimir Putyin ukrajnai háborújával szemben, a kontinens tervezi az orosz szállítások fokozatos megszüntetését. A probléma az, hogy nincs egyértelmű alternatíva erre a hatalmas kereskedelmi láncszemre, ezért a lépés dominóhatást válthat ki, végső soron pedig őrült globális kapkodást a szénért – írja a Bloomberg.
Az árak máris az egekbe szöktek a hónapok óta szűkös piacon. Az európai szén kedden 14 százalékkal háromhetes csúcsra ugrott a tervezett tilalomról szóló híreket követően, a határidős jegyzések pedig az év eleje óta megduplázódtak. Az ázsiai szén referenciaértéke márciusban történelmi csúcsot ért el, míg az amerikai szén ára a múlt héten 13 év óta először lépte át a 100 dollárt tonnánként.
“A javasolt szankció pusztító hatással lenne az európai szénimportra. A szén egy része más piacokról is beszerezhető, de általában véve a globális szénpiac is nagyon szűkös”
– mondta Fabian Ronningen, a norvég Rystad Energy tanácsadó cég elemzője.
De nem csak arról van szó, hogy a készletek szűkösek. Logisztikai bonyodalmak is felmerülnek, amikor gyorsan át kell állni új beszállítókra. Oroszország Európához való közelsége régóta az egyik előnye egy olyan piacon, amely a nehéz szállítmányok napokig tartó szállításaitól függ. Most az európai vevőknek máshol kell keresgélniük, és olyan távoli országokból kell beszerezniük a szállítmányt, mint Dél-Afrika, Ausztrália és Indonézia, ahol a minőség változó.
“Az orosz szén a legközelebbi, legolcsóbb és néhány piacon, például Németországban a hőtartalom és a kéntartalom szempontjából a legmegfelelőbb változat” az európai erőművek energiaellátásához – mondta Jake Horslen, az S&P Commodities Insights elemzője. Szerinte egy uniós tilalom “jelentős kihívást jelentene a vevők számára, akiknek alternatívákat kellene keresniük“.
Szennyező, mégis keresett
Hosszú távon a szén, a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag kilátásai nem túl jók. Jelenleg azonban a piac fellendülőben van, mivel Európa a földgázellátás szűkösségével küzd, és az üzemanyag-fogyasztás is megugrott a világjárványból való kilábalás miatt. Az Ember nevű agytröszt szerint az energiaszektor globális szén-dioxid-kibocsátása tavaly rekordot döntött, részben a szénégetés növekedése miatt.
Ráadásul a kereslet kielégítése már eddig is kihívást jelentett. A piacot vasúti zavarok, a Covid-járvány és a világ legnagyobb exportőrének számító Indonézia ideiglenes exporttilalma is sújtotta.
“Az orosz szénszállítás megszakadása csak a legutóbbi az ellátási problémák hullámában, amelyek a tavalyi év eleje óta üldözik a piacot” – írták a Bank of America elemzői egy e hónapban kiadott jegyzetükben.
Az orosz szénnel szembeni szankciók nyomást gyakorolnak Európa amúgy is feszült ellátására. Az Argus Media heti felmérése szerint az amszterdami, rotterdami és antwerpeni kikötőkben tárolt szénmennyiség legalább hat éve a legalacsonyabb.
Európa kétféle szenet vásárol Oroszországtól: hőszént, amelyet az erőművek használnak, és kohászati szenet, amelyet az acélgyártásban használnak. Az EU termikus szénimportjának közel 70 százaléka orosz részarányú, különösen Németország és Lengyelország függ tőle.
A kontinens egyre inkább függővé vált Oroszországtól, mivel saját termelése csökkent. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2020-ban Európa 57 millió tonna hőszenet szállított Oroszországból, ami az import túlnyomó többsége.
Hosszú és rögös kerülőutak
A német EnBW Energie Baden-Württembergi Energiavállalat AG a múlt hónapban közölte, hogy megkezdte szénbeszerzésének diverzifikálását az Oroszországtól való függőség csökkentése érdekében, és hogy a teljes átállás csak középtávon lehetséges. A vállalat, amely tavaly szénjének több mint 80 százalékát Oroszországtól szerezte be, azt is elmondta, hogy a tüzelőanyag beszerzése olyan országokból, mint Ausztrália és Dél-Afrika, költségesebb lenne.
És bár az Egyesült Államok közbelépett, hogy segítsen Európának leválni az orosz gázról, nem valószínű, hogy ugyanezt meg tudja tenni a szénnel. A bányászok már eladták termelésük nagy részét hosszú távú szerződések alapján, és nem tudják növelni a termelést, mert évek óta zárnak be a bányák. Ezeket a problémákat súlyosbítja a munkaerőhiány és a logisztikai kihívások, amelyek miatt nehéz több tonnát eljuttatni a bányákból a kikötőkbe.
“Az amerikai exportra nagy a kereslet, de nehéz kivinni az országból”
– mondta Andrew Blumenfeld, a McCloskey piackutató cég adatelemzési igazgatója.
Az európai energiaipari vállalatok már a szankciók előtt is nehezen jutottak hozzá az orosz szénhez. Számos bank nem volt hajlandó finanszírozni a nyersanyagkereskedelmet, ami arra kényszerítette a kontinens néhány legnagyobb energiaszolgáltatóját, hogy Dél-Afrikában és Ausztráliában vásároljon szenet.
A Bank of America elemzői szerint az Indonéziához hasonló országok exportjának növekedése “segíthet ellensúlyozni az Oroszországból kieső mennyiséget“, ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy “ez nem fogja pótolni a minőségi különbséget“.
“A kínálati problémák sokasága miatt a piacnak a kereslet rombolásával kell majd egyensúlyt teremtenie” – mondták az elemzők.
De ezt könnyebb mondani, mint megtenni, különösen az európai energiaellátás nagyobb problémái miatt, amelyek az egész világra kihatnak.
A földgázpiacok szűkössége energiahiányt okozott, miközben a szél- és vízerőművek egyes régiókban megbízhatatlanok voltak. Európát és Ázsiát sújtották a legsúlyosabban a piacokon tapasztalható magas árak, az áramkimaradások és az áramhiány. Az energiaárak az Egyesült Államokban is az egekbe szöktek, bár nem ilyen szélsőséges mértékben.
Erős függőség
Eközben egyes elemzők már a jelenlegi ukrajnai háború előtt is kritikusan szemlélték egyes európai országok Oroszországtól való függését. Németország, Hollandia, Törökország és Lengyelország együttesen 2021-ben az összes orosz szénkivitel majdnem negyedét kapta az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának adatai szerint.
Németország villamos energiájának mintegy 10 százalékát kőszén elégetésével állítják elő, és a szomszédos Franciaországgal ellentétben az országnak kevés nukleáris energiája van tartalék opcióként, mivel az utolsó megmaradt erőművek idén leállnak a megújuló energiára való átállás részeként. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint Németország még az év vége előtt megszabadulhat az orosz széntől.
Thierry Bros, egy korábbi energetikai elemző – aki jelenleg a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének professzora – szerint az Oroszországtól való függés tágabb értelemben korlátozza Európa lehetőségét arra, hogy más üzemanyagokra vonatkozó szankciókat alkalmazzon.
“Németország és Magyarország Oroszországgal való túl szoros kapcsolatai miatt megrekedtünk abban, hogy csak a szenet tiltjuk be, ami jó első lépés, de messze nem elég” – mondta Bros.
