A globális tőzsdék hétfőn emelkedtek, miután az Egyesült Államok és Kína megállapodott a magas vámtarifák legalább 90 napra történő csökkentéséről, ezzel fékezve a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi háborút, amely globális recessziótól való félelmeket táplált.
Az ideiglenes szünet azonban alig javított a vita hátterében álló alapvető ellentéteken, köztük az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi deficitjén és Donald Trump amerikai elnök követelésén, hogy Peking tegyen többet az Egyesült Államokat sújtó fentanil-válság ellen. Míg a befektetők üdvözölték a lépést, a vállalkozások több egyértelműséget vártak.
Az ideiglenes fegyverszünet értelmében az Egyesült Államok a múlt hónapban bevezetett többletvámokat a következő három hónapra 145%-ról 30%-ra csökkenti, míg a kínai vámok az amerikai importra 125%-ról 10%-ra csökkennek – közölték a felek a Reuters tudósítása szerint.
A pénzügyi piacok is üdvözölték a konfliktusban elért fegyverszünetet, amely közel 600 milliárd dollár értékű kétoldalú kereskedelmet állított le, megzavarva az ellátási láncokat és elbocsátásokhoz vezetve. A Wall Street részvényei meredeken emelkedtek, az S&P 500 index március 3. óta a legmagasabb szinten zárt, a technológiai cégek által dominált Nasdaq Composite pedig február 28. óta a legmagasabb záróértékét érte el.
A dollár emelkedett, míg a menedéknek számító arany ára esett, miután a hír enyhítette – de nem oszlatta el – az aggodalmakat, hogy Trump kereskedelmi háborúja tönkreteheti a globális gazdaságot.
Trump és szövetségesei a megállapodást annak bizonyítékaként üdvözölték, hogy agresszív vámstratégiája meghozza gyümölcsét, miután az Egyesült Államok előzetes megállapodásokat kötött Nagy-Britanniával, most pedig Kínával. Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy foglalkoznak-e az amerikai gyártást kiüresítő mély kereskedelmi egyensúlyhiányokkal.
Még Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter is, aki hétvégén Genfben tárgyalt kínai kollégáival a hétfői megállapodásról, elismerte, hogy évekbe telik, mire Washington és Peking kereskedelmi kapcsolatait rendezik. A kínai állami média szerint Peking ragaszkodott elveihez, miközben megnyitotta az utat a további együttműködés előtt az Egyesült Államokkal, eltérve a héttel korábbi dacos hangvételétől. „Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés mély gyökerekkel rendelkezik, nagy potenciállal és széles területtel” – áll a kormányzati CCTV kommentárjában.
Trump a 2024-es választási kampányában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolását és az amerikai gyártási kapacitás újjáélesztését ígérte. A szavazatokat olyan államokban nyerte el, mint Michigan és Pennsylvania, ahol évtizedek óta csökken a gyári munkahelyek száma.
Trump vámpolitikája azonban számos csoporttól is heves kritikát váltott ki. A kisvállalkozások és a teherautósofőrök a kínai vámok jelentős negatív következményeire készültek, míg az amerikai fogyasztók az árak emelkedésétől tartottak. Scott Kennedy, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kínai üzleti és gazdasági szakértője szerint az adminisztrációnak vissza kell lépnie, különben súlyos károkat okozhat az amerikai gazdaságnak. „Ez 100%-ban az Egyesült Államok visszavonulása, nem a kínaiak engedése” – mondta Kennedy. ”Az Egyesült Államok indította el a kereskedelmi háborút és fokozta azt. A kínaiak megtorlást alkalmaztak, és most csak visszavonták a megtorló intézkedéseiket.”
Kelly Ann Shaw, az Akin Gump Strauss Hauer & Feld ügyvédi iroda ügyvédje, aki Trump 2017–2021-es hivatali ideje alatt kulcsfontosságú kereskedelmi tanácsadóként dolgozott, szerint Trump egyszerűen csak teljesíti kampányígéreteit. „Az elnök azt teszi, amit megígért. Ez teljes mértékben a kereskedelmi kapcsolatok egyenlőtlenségeinek megoldásáról szól” – mondta. Elismerte, hogy 90 nap nem sok idő az Egyesült Államok főbb aggályainak kezelésére a nem tarifális akadályokkal, például a tőke- és munkaerő-támogatásokkal kapcsolatban.
Az amerikai kereskedelmi hiány csökkentése érdekében Trump számos vámmal sújtotta a világ jónéhány országát, és különösen agresszív vámokat vetett ki Kínára, amelyet az amerikai fentanil-válság súlyosbodásáért okol. Majd miután a piacok megremegtek a válaszlépésre, Trump a múlt hónapban gyorsan felfüggesztette a legtöbb „viszonossági” vámot több tucat országra, Kína kivételével.
Trump ingadozó megközelítése megrázta a befektetőket és gyengítette népszerűségét az amerikai választók körében, akik attól tartanak, hogy a vámok minden áru esetében, a játékoktól az autókig, drágulást fognak okozni.
A kínai importra vonatkozó fennmaradó amerikai vámok továbbra is halmozódnak. Még Trump januárban történt hivatalba lépése előtt is Kína 25%-os amerikai vámokkal volt megterhelve, amelyeket Trump első hivatali ideje alatt számos ipari termékre vetett ki, néhány fogyasztási cikkre alacsonyabb mértékben. A megállapodás ezeket a vámokat változatlanul hagyja, csakúgy, mint az elektromos járművekre kivetett 100%-os és a napenergia-termékekre kivetett 50%-os vámokat, amelyeket Joe Biden volt demokratikus elnök vezetett be.
A kiskereskedők várhatóan kivárnak a 30%-os vámokkal kapcsolatban, amelyek emelnék a vásárlók árait – mondta Gene Seroka, a Los Angeles-i kikötő ügyvezető igazgatója, amely az ország legforgalmasabb és első számú tengeri bejáratának számít a Kínából érkező importáruk számára.
A hétfői megállapodás nem tartalmazza a Kínából és Hongkongból érkező alacsony értékű e-kereskedelmi szállítmányokra vonatkozó „de minimis” mentességeket sem, amelyeket a Trump-kormány május 2-án szüntetett meg. A vámokat azonban a várakozásoknál jelentősebben csökkentették.
A szállítási ágazat képviselői szerint az ideiglenes csökkentés sok vállalatot arra ösztönözhet, hogy a vámok alacsony szinten maradása alatt újraindítsák az áruk szállítását, de a végleges megállapodás bizonytalansága miatt a vállalatok óvatosak lesznek a megrendelések drasztikus növelésével.
A kormányon belül a fegyverszünet Scott Bessent amerikai külügyminiszter győzelmét jelentette, aki korábban hedge fund (befektetési alap) vezetőként a globális kölcsönös vámtarifák 90 napos felfüggesztését szorgalmazta, hogy időt nyerjenek a tárgyalásokra.
„A két delegáció hétvégi konszenzusa szerint egyik fél sem akarja a kapcsolatok megszakítását” – mondta Bessent a genfi tárgyalások után. „Kiegyensúlyozottabb kereskedelmet akarunk, és szerintem mindkét fél elkötelezett ennek elérése mellett.” Az amerikai médiának hozzátette: a következő találkozó időpontja még nem került meghatározásra, de a felek készek a tárgyalások folytatására.
Érsek M. Z
