Nagyon komoly mértékben lassul a hazai építőanyag-piac, ahol 2023 első hónapjaiban is rendkívül nagy visszaesést regisztráltak – értékelte a helyzetet Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke az aktuális adatok mellett a 2023-ban várható iparági kilátásokat és az építőipar várható jövőjét is elemezve.
Amellett, hogy rendkívüli mértékű lassulás jellemzi a hazai építőipart, az idei esztendő többféle bizonytalanságot is tartogat a bajba került iparág számra. Ezek a kedvezőtlen folyamatok a piacvezető, magyar tulajdonú cégekből álló Újház hálózatát is elérték: 2023 első két hónapjában eladási értékben 21%-os csökkenést könyveltek el az előző év hasonló időszakához képest. Tekintetbe véve, hogy időközben jelentős áremelések is történtek, az eladott árumennyiség volumenében ez valójában 27%-os visszaesést jelent. – fejtette ki Juhász Attila. Hozzátéve: friss adataik azért is jól jellemzik a hazai építőipar mostani helyzetét, mert a hálózatában mintegy 2500 munkatársat foglalkoztató Újház országos lefedettséggel rendelkezik és mintegy 90 értékesítési ponton szolgálja ki a magánszemélyeket és kivitelezőket. 2022-es építőanyag-kereskedelmi árbevétele nettó 168 milliárd forint volt, ami a teljes szektor 15 százalékát teszi ki.
Juhász Attila szerint az elmúlt 10 évben folyamatos, és dinamikus fejlődés jellemezte a magyar kereskedelmi hálózat árbevételét, amiben döntő szerepet játszottak azok az állami ösztönző programok, amelyek az otthonteremtést támogatták. Ez a lendület a Covid időszakában sem tört meg, köszönhetően annak, hogy az építőipar a járvány alatt sem állt le, így arra az időszakra inkább a növekedés ütemének lassulása volt jellemző. A legutóbbi két esztendő piacát pedig egyértelműen az otthonfelújítás fűtötte. A tavalyi esztendő utolsó negyedévében viszont már érezhető volt az a tendencia, hogy a forgalom visszaesésével járó negatív trendfordulat következik be.
A legnagyobb visszaesés a tetőfedőanyagok, illetve a szerkezetépítés termékkör kapcsán érzékelhető. Amíg az előbbi, értékben 40, volumenében 53 százalékkal esett vissza, a szerkezetépítési termékeknél, (ahol meghatározó részt képviselnek a falazóanyagok) 34 százalékos érték, illetve 48 százalékos mennyiségi csökkenést regisztráltak.
Megtört a korábbi lendület
„Egyértelműen rossz előjel, hogy tetőfedőanyagból és falazóanyagból ötven százalékkal kevesebb fogy, mint tavaly, hiszen egy lakóépület megépítésénél ezek számítanak a belépő termékköröknek. A tapasztalataink azt mutatják, hogy így a következő hónapokban a többi terméktípus forgalmának visszaesése is leköveti majd ezt a tendenciát”- folytatta elemzését Juhász Attila, aki egyben gyakorló cégvezetőként, a gödi székhelyű Piramis Építőház ügyvezetőjeként egy kedvező adatot is megemlített. Mondván, az Újház hálózatában pozitív elmozdulás is tapasztalható: a kertépítés és a felületképzés területén 7, illetve 2 százalékos értékbeni növekedés mutatkozik. Ugyanakkor árnyalta is a képet azzal, hogy miközben a volumencsökkenés már ezeknél a termékeknél is érezhető, komolyabb forgalomvisszaesésre azért nem került még sor, mert a technológiai sorrendből eredően, ezek a területek az építési folyamat utolsó szakaszában kerülnek sorra. Ami azt jelenti, hogy egy-két éve már elkezdődött azoknak az épületeknek a felépítése, amelyeknél ezek a termékek most szükségesek.
2023 első hónapjaiban a vevőszegmentáció alapján a legnagyobb, 34 százalékos visszaesést az új családi házat építőknél tapasztalták. A felújítóknál 17 százalékos, a szakkivitelezők esetében 13 százalékos, a generálkivitelező és projektcégek estében pedig 10 százalékos a forgalom visszaesés mértéke. Utóbbinál, a viszonylag szerényebb mértékű projektvisszaesés egyértelműen annak köszönhető, hogy az ilyen építkezések általánosságban már tavaly elkezdődtek, és most a kifutásuk zajlik. Az is a nagyobb projektek jellemzője, hogy miközben ezen a területen nehezebben indul be a piac, a tehetetlenségből adódóan a lassulás is csak fokozatosan érezteti a hatását.
Sürgős állami beavatkozásra, a felújítási támogatás visszaállítására várva
„Mivel összességében azt látjuk, hogy bizonytalanság és kivárás jellemzi a piacot, az iparág szereplői úgy ítélik meg, hogy feltétlenül szükség lenne valamilyen sürgős állami beavatkozásra. Olyanra, ami újra lendületet tudna adni az építőiparnak”- jelentette ki Juhász Attila.
A szakma ezért azt javasolja, hogy ismét be kellene vezetni a rendkívül sikeres otthonfelújítási támogatás programot, ami gyorsan be tudná indítani a felújítási piacot. Ugyanakkor az iparág szereplői a korábbi 3+3 millió forintos konstrukció helyett, egy olyan 4+2 milliós támogatást látnánk ideálisnak, amelyben a támogatás mértéke 2 millió forint lenne. Hozzátéve: miközben a legnagyobb kihívást jelenleg nyilván a költségvetés forráshiánya okozhatja, a támogatás forrását, a szakma megítélése szerint nagy részben a teljes felújítás ÁFA oldaláról lehetne megfinanszírozni.
„Egyértelműen az a javaslatunk, hogy a támogatásokat le kellene korlátozni az energiahatékonysággal kapcsolatos felújításokra. Így az építőipar életben tartása mellett, egyszerre az Európai Unió által is stratégiai célnak tekintett klímasemlegességi, valamint energiafüggetlenségi célok is teljesülnének” – érvelt Juhász Attila. Aki legalább ennyire fontosnak tartja az új, minimális kibocsátású lakóingatlanok építését, amelyek mostani létrejöttének legnagyobb gátját a magas kamatkörnyezet jelenti. Az Újház vezetője szerint erre egy kamattámogatott, új építésű lakásvásárlásra fordított lakossági hitelkonstrukció lehetne megoldás, maximum 5-6 százalék körüli kamatszinttel.
Kemény lett a verseny, kisebb a várakozási idő
Az új helyzetben az is jellemzi 2023 első 3 hónapját, hogy a nagyobb építőipari projektre a korábbinál sokkal több fővállalkozó és kivitelező jelentkezik. „Egyértelmű változás, hogy egy-egy nagyobb munka elnyeréséért nagyságrendekkel több vállalkozás indul mint korábban. Ami azt mutatja, hogy az építőipari megrendelések csökkenése miatt jelentősen megnőtt a verseny a kivitelezők között. Azt is tapasztaljuk, hogy amíg a tavalyi esztendőt a jelentős kivitelezői kapacitáshiány jellemezte, idén már sokkal könnyebben találnak az ügyfeleink szakembereket, miközben fele annyit kell várni egy kivitelezőre, mint a tavalyi év azonos időszakában.”
Juhász Attila azt is elmondta, hogy miközben a tavalyi év meglehetősen turbulens volt az építőanyagár változás tekintetében, az építőanyag infláció minden várakozást meghaladóan növekedett. Amíg 2020-ban 4 százalékkal, 2021-ben 11 százalékkal, 2022-ben már átlagosan 26 százalékkal drágultak az általuk forgalmazott építőipari termékek. Ez összességében, az elmúlt 3 év vonatkozásában 45 százalékos drágulást jelentett. 2022-ben a legnagyobb mértékben a szárazépítészeti anyagok ára emelkedett: 39 százalékkal. A szigetelőanyagok 35, a betonacélok 31, a tetőfedő anyagok 27, míg a szerkezetépítészeti anyagok 25 százalékkal lettek drágábbak.
A szakember kifejtette: az árváltozásokat több tényező is indukálta. Legnagobb hatása az energia és az üzemanyag árak emelkedésének, a forint árfolyam változásának, valamint a szomszédos háború ellátási láncra gyakorolt hatásaiból fakadó áruhiánynak volt. A tavaly bevezetett kiegészítő bányajáradék a cementtermékek esetében jelentősen felkorbácsolta az árakat. Ennek hatására nagymértékben drágult a transzportbeton, nőtt a beton szerkezeti elemek, a betoncserepek, a különböző építési segédanyagok, valamint a beton térkövek árszintje is.
Idén infláció alatti áremelkedés várható, energiahatékonysági fókusszal
Juhász Attila szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben nehéz megjósolni, hogy 2023-ban pontosan mi várható az építőanyagárak tekintetében. Már csak azért is, mert a tisztán nem látható körülmények között sokan kivárnak a beruházások megkezdésével. „Reális esély van arra, hogy egy-egy termékkörnél akár már a korrekció is megmutatkozhat az árakban, aminek például a szigetelőanyagok terén már most látjuk a jeleit. Végeredményben azonban, az általános infláció és a forintárfolyam ingadozása, valamint a szomszédos háborús helyzet okozta ellátási lánc-akadozás miatt 2023-ban is az árak emelkedését látjuk reálisnak. Azzal a pozitívummal, hogy annak mértéke várhatóan nem fogja elérni az átlagos inflációt: 5-10 százalék körüli áremelkedésre számítunk éves viszonylatban. Amit azonban még nagyon sok előre nem látható tényező befolyásolhat”- mondta. Az Újháznál ezért azt javasolják, hogy – már csak azért is, mert jelenleg könnyebb szakembert találni -, most érdemes belekezdeni annak, aki új építésben vagy felújításban gondolkodik és az anyagi forrás is rendelkezésre áll.
A trendek pedig azt mutatják, hogy 2023-ban a meglévő épületek energiahatékonysági felújítása kerül a fókuszba. Ezt támasztja alá az Újház közelmúltbeli reprezentatív felmérése is, ahol a megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta, hogy nem elégedett az otthona hőtartó képességével. „Meggyőződésünk, hogy a környezettudatosság és az energiahatékonyságra való törekvés már a jelen meghatározó trendje. Ami az egész magyar gazdaság érdeke, mert munkát teremt, a költségvetésnek bevételt generál és értékesebbé teszi a meglévő ingatlanállományt. Ezért hiszünk az ügyfeleink edukációjában és már van is olyan kereskedésünk, ahol erre külön szolgáltatást vezettek be. Energetikai mérnökök bevonásával pedig már célzott energiahatékonysági auditot is végzünk a családi házaknál. Stratégiánk továbbra is a növekedésről szól: a következő fél évben Budapest agglomerációjában négy új nagy méretű professzionális építőanyag áruházat nyitunk meg”- mondta el Juhász Attila, aki szerint az építőipar és kereskedelem hatékonyságnöveléséhez elengedhetetlen lesz az üzleti intelligencia szoftverek alkalmazásra épített, adatalapú döntéshozatal.
