A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, az eddigi 0,75 százalékról 1,00 százalékra, tizenhárom évi csúcsra emelte alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntés bejelentésével egy időben ismertetett, felülvizsgált előrejelzésében az infláció 10 százalék feletti tetőzésének és a brit gazdaság jövő évi visszaesésének lehetőségére figyelmeztetett.
A kilenctagú testület 6-3 arányban voksolt a 25 bázispontos emelésre; három tanácstag arra szavazott, hogy az alapkamat 50 bázisponttal 1,25 százalékra emelkedjen.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról.
A csütörtökön bejelentett negyedik kamatemeléssel a brit jegybanki alapkamat 2009 februárja óta először érte el az 1,00 százalékot.
A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció. Márciusban 7 százalékkal emelkedett éves összevetésben a fogyasztói árindex Nagy-Britanniában; ez volt az utóbbi 30 év legmagasabb tizenkét havi brit inflációja.
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés bejelentésével egy időben kiadott új pénzügypolitikai jelentésében közölte: felülvizsgált előrejelzése azt valószínűsíti, hogy
az éves összevetésű infláció átlagos üteme az idei második negyedévben valamivel meghaladhatja a 9 százalékot, és 2022 negyedik negyedévében kevéssel 10 százalék felett tetőzik.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
A monetáris testület csütörtöki jelentésében hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió súlyos ellátási oldali ársokkot okozott: a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti árfolyama a Bank of England februárban kiadott előző monetáris jelentése óta 25 százalékkal emelkedett.
A háztartási energiaárak emelkedése áprilisban valószínűleg 1,5 százalékponttal emelte az infláció ütemét, és októberre várhatóan még ugyanennyivel emeli tovább – áll a Bank of England jelentésében.
A brit jegybank várakozása szerint az elkölthető jövedelmekre nehezedő inflációs nyomás környezetében a brit hazai össztermék (GDP) a jövő év egészében 0,25 százalékkal csökken. A Bank of England eddigi előrejelzésében 1,25 százalékos brit GDP-növekedés szerepelt 2023-ra.
Londoni pénzügyi elemzők előrejelzése szerint az évtizedek óta nem mért ütemű infláció és a várhatóan meredeken lassuló brit gazdasági növekedés kettős környezetében a Bank of England óvatos további szigorításokkal próbálja megtalálni a kényes egyensúlyt az infláció megfékezése és a gazdasági lendület még további fékezésének elkerülése között.
Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza a Bank of England kamatdöntésének bejelentése utáni helyzetértékelésében közölte: a ház azzal számol, hogy a brit jegybanki alapkamat a jövő havi monetáris ülésen nem változik, augusztusban viszont 1,25 százalékra emelkedik, és 2023 jelentős részében is ezen a szinten marad.
Tombs hangsúlyozta, hogy az árazásokból következtethetően a piaci szereplők 2,25 százalékra emelkedő jegybanki alapkamatot várnak 2022 végéig, ez a várakozás azonban a szakértő szerint nem illeszkedik a monetáris tanács jelentéséből kiolvasható óvatos hangvételhez.
