Bartók Béláról szóló előadással és hangversennyel gazdagodik az idei walesi Nemzeti Eisteddfod programja. A főként walesi nyelvű rendezvényt Európa legnagyobb népművészeti fesztiváljaként is emlegetik.
A modern kori walesi bárdok egyhetes fesztiválja évente 6000 résztvevővel és több mint 150 ezer látogatóval őrzi a kelta nép évszázados hagyományait – más kultúrák azonban ritkán képviseltetik magukat a rangos eseményen.
Az augusztus 1-i, „Bartók Béla Aberystwythben” című rendezvény annak az 1922-es koncertnek állít emléket, amely a szervezők szerint örökre beírta magát a walesi zenetörténelembe. A magyar zeneszerző ugyanis idén 100 éve, a közép-walesi Aberystwyth városában kápráztatta el először a brit közönséget – csak 30 kilométerre Tregarontól, az idei Nemzeti Eisteddfod helyszínétől.
A walesi nyelvű előadást az Arany balladából ismert Montgomery szülöttje, Dr. Rhian Davies zenekutató tartja. A résztvevők továbbá számos Bartók remekművel is találkozhatnak, Llŷr Williams walesi zongoraművész előadásában. A zeneszerző különleges látogatásáról szóló történelmi összefoglaló tavasszal a Walesi Nemzeti Könytárban, majd Wales legrégebbi komolyzenei rendezvényén, a Gregynog Fesztiválon is sikert aratott.
„Negyven éve, az Aberystwythi Egyetem zenei tanszékének hallgatójaként hallottam először Bartók Béla híres látogatásáról, amely Sir Henry Walford Davies, a Gregynog Fesztivál első művészeti igazgatója segítségével válhatott valóra” – mondta Dr. Rhian Davies. „Akkor még nem tudtam, hogy a fesztivál jelenlegi művészeti igazgatójaként egyszer Sir Davies nyomdokaiba léphetek, és a Bartók-koncert századik évfordulóján méltó módon emlékezhetek meg erről a történelmi pillanatról.”
„Hatalmas megtiszteltetés, hogy korunk vezető walesi zongoristájával, Llŷr Williams-szel dolgozhattam együtt ezen a projekten. Llŷr előadása annak a repertoárnak egy részét is magába foglalja majd, amelyet Bartók Aberystwythben adott elő – de természetesen a Szonátáról sem feledkeztünk el.”
Brunner Bálint, a Magyar Cymru walesi-magyar kulturális kezdeményezés alapítója, szerint az idei Eisteddfod fontos mérföldkő a két ország közötti kapcsolat elmélyítésében.
„Az elmúlt évek során a walesiek hatalmas érdeklődést mutattak a magyar kultúra iránt, megalapozva a két nemzet közötti barátságot. Erre nincs jobb példa, mint a májusi Montgomeryi Magyar Nap, ahol walesiek és magyarok százai emlékeztek meg együtt Arany János munkásságáról – valamint avatták május 14-ét a walesi-magyar barátság napjává.”
„A walesi bárdok című ballada évszázados sikerében a Nemzeti Eisteddfod is fontos szerepet játszott. 2011-ben a fesztivál nyitányaként mutatták be először Sir Karl Jenkins zeneszerző Beirdd Cymru (A walesi bárdok) című szimfonikus zeneművét walesi nyelven. Sokat szerint pedig magát Arany Jánost is az Eisteddfodon csúfolódó angol újságírók szavai ihlették a montgomeryi legenda megéneklésére.”
Az idei fesztiválnak más magyar vonatkozása is van. Szintén fellépnek a dél-walesi Kodály Hegedűiskola tehetséges walesi növendékei, akik az évek során számos walesi-magyar rendezvényen kápráztatták el a közönséget – többek között ismert magyar népdalokkal.
