A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén kiemelten ellenőrzi a legnagyobb cégeket, köztük a bankokat, biztosítókat és a többmilliárdos adóteljesítményű vállalatokat – hívta fel a figyelmet Vizer József, az ICT Európa vezető adószakértője. A vizsgálatok középpontjában a társasági adókedvezmények, a kapcsolt cégekkel kötött ügyletek árazása és a transzferáras dokumentációk állnak. Az új globális minimumadó miatt a NAV külön figyelmet fordít az adózott eredmény és az elhatárolt veszteségek könyvelésére is.
Noha már márciusban kihirdetésre került a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025. évi ellenőrzési terve, az éves beszámolók és az éves adóbevallások közelgő határidejére tekintettel (amely a naptári évvel megegyező adóév esetén 2025. június 2-a lesz) mégis érdemes áttekinteni, hogy a legnagyobb adózók milyen ellenőrzésekre számíthatnak az év hátralevő részében.
A kiemelt adózók
A NAV tájékoztatója szerint nemzetgazdasági súlyuk, nagy volumenű beruházásaik miatt idén is különös hangsúlyt kap a kiemelt adózók és a legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése.
„Kiemelt adózónak minősülnek a részvénytársaság formájában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint (a költségvetési szervek és Szja alanyok kivételével) a tevékenységüket legalább két éve folytató és legalább 4,8 milliárd forint adóteljesítményű adózók. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók közé azok tartoznak, amelyek adóteljesítménye az 1,7 milliárd forintot elérte. Mindkettő esetében feltétel, hogy az adóévet megelőző év utolsó napján ne álljanak csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, vagy kényszertörlési eljárás alatt és adószámukat sem törölték” – foglalta össze Vizer József vezető adószakértő, az ICT Európa cégcsoport Advisory üzletágának vezetője.
Esetükben a korábbi évekkel azonosan idén is a társasági adó bevalláson, azon belül is az igénybe vett adókedvezmények, az adóalap növelő és csökkentő tételek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek árazásának vizsgálatán lesz a fő fókusz.
Akik globális minimumadó alanyok
2024-től egy új, jogszabályi hátterét és gyakorlati alkalmazását tekintve is még kiforratlan adónemmel bővült a cégcsoportok adózása: a globális minimumadóval. A globális minimumadó kapcsán lényegi kérdés, hogy a lefedett adók mértéke eléri-e az elvárt 15%-os mértéket. Noha csak 2026. június 30-ig kell benyújtani a 2024-es (naptári évvel megegyező) adóév globális minimumadó bevallását, azonban a kiegészítő adó kötelezettséget már a 2024. évi beszámolóban is szerepeltetni kell, valamint a várható kiegészítő adóról 2025. november 20-ig adóelőleg bevallást is be kell nyújtani.
„A fentiekre való tekintettel a NAV 2025-ben hangsúlyt fektet a globális minimumadó alanyok esetében a 2024. évi lefedett adók ellenőrzésére, különös tekintettel az adózott eredményt és adókötelezettségeket érintő számviteli elszámolás és az elhatárolt veszteség vizsgálatára” – hívta fel a figyelmet Vizer József.
A NAV a lefedett adók közül a társasági adót, az energiaellátók jövedelemadóját, valamint az innovációs járulékot ellenőrzi. A Magyarországon lefedett adóként nevesített negyedik adónemet, a helyi iparűzési adót a területileg illetékes önkormányzati adóhatóságok jogosultak ellenőrizni.
„Mivelhogy az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adóéval, így ha a NAV adókülönbözetet állapít meg innovációs járulék tekintetében, abban az esetben arról köteles hivatalból tájékoztatni az érintett önkormányzati adóhatóságokat, amelyek így egy gyors és eredményes helyi iparűzési adó ellenőrzést tudnak lefolytatni” – tudtuk meg az üzletágvezetőtől.
Tehát a globális minimumadó alanyoknak érdemes a szokásosnál is körültekintőbben eljárni a 2024. évi társasági adó és helyi iparűzési adó kalkulációjuk készítésénél és akár tapasztalt szakértőt is bevonni a bevallások elkészítésébe, mert még az idei évben adóellenőrzéssel szembesülhetnek. A bevallási határidőt követően az ellenőrzésre történő kiválasztást segíti, hogy a globális minimumadó alanyoknak e tényről az adóévük utolsó napjáig bejelentést kellett tenniük a NAV felé a GLOBE-adatlap benyújtásával.
„A globális minimumadó mentességi feltételeknek megfelelő társaságoknak mindenképpen érdemes erről az éves beszámolójuk kiegészítő mellékletében információt szolgáltatni, hiszen a NAV a beszámolók adatait figyelembe veheti az ellenőrzésre való kiválasztás során és mivel mentesség esetén nincs jelentősége a lefedett adók összegének, így jó eséllyel az adóellenőrzés is elkerülhető” – tanácsolta Vizer József.
A kapcsolt vállalkozásaikkal üzletelők
Mind a társasági adó, mind a kisvállalati adó, mind pedig a helyi iparűzési adó alapját a szokásos piaci árnak megfelelő szintre kell korrigálni, amennyiben a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek során eltértek a szokásos piaci ártól. A társasági adó alanyok közül az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságok, egyesülések, európai részvénytársaságok, szövetkezetek és európai szövetkezetek, valamint a külföldi vállalkozók (a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok és állami tulajdonban lévő adózók kivételével) kötelesek adóbevallásuk benyújtásáig a szokásos piaci áron (egyedileg, vagy összevontan) 100 millió forintot meghaladó kapcsolt vállalkozással bonyolított ügyleteikről transzferár dokumentációt készíteni és adóbevallásukban adatszolgáltatást is teljesíteni annak tartalmi elemeiről.
„Mivel a kapcsolt felekkel bonyolított ügyletek mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban is kiemelt adóelkerülési kockázatot hordoznak, ezért a NAV az utóbbi években jelentősen bővítette és fejlesztette transzferár ellenőrzési kapacitásait és ennek megfelelően az idei évi ellenőrzési tervben több részterületre bontva igen hangsúlyos szerepet kapnak a szokásos piaci árakkal kapcsolatos vizsgálatok.” emelte ki az ICT Európa adószakértője.
A NAV 2025-ös transzferár ellenőrzései során az alábbi területekre fókuszál:
– kapcsolt vállalkozások ellenőrzése,
– a transzferár-adatszolgáltatás teljesítésének ellenőrzése,
– a transzferár-adatszolgáltatás adatai alapján kockázatosnak minősített kapcsolt tranzakciók ellenőrzése,
– az országonkénti jelentések (CbCR) és a határon átnyúló konstrukciók adatai alapján kockázatosnak minősített tranzakciók ellenőrzése,
– kapcsolt vállalkozások közötti immateriális javakat érintő tranzakciók, hitel- vagy más egyéb pénzügyi ügyletek transzferár-szempontú ellenőrzése,
– cégcsoporton belüli gyártási tevékenységet, vagy ügynöki, bizományos, illetve disztribúciós tevékenységet végző veszteséges, vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók transzferár-szempontú ellenőrzése,
– szokásos piaci árat megállapító határozatban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése.
Vészesen közeleg a 2024. évi éves beszámolók, társasági adó-, és helyi iparűzési adó bevallások, valamint a transzferár dokumentációk elkészítésének június 2-ai határideje. A NAV célirányos vizsgálati tervének ismeretében érdemes szakértőt bevonni a kalkulációk, bevallások és transzferár dokumentációk elkészítésébe, csökkentve ezáltal az adóellenőrzések során felmerülő kockázatokat. Akkor sincs minden veszve, ha már benyújtásra kerültek a bevallások, mert az adót, illetve adóalapot nem érintő tévedések utólagosan javíthatók, illetve az adóellenőrzés megkezdéséig az adót és adóalapot érintő hibák önellenőrzés keretében helyesbíthetők, sőt, a már elkészült transzferár dokumentációk utólag is felülvizsgálhatók és módosíthatók.
