Jövőre lesz 40 éve, hogy a nemzetközi menedzser-szakirodalomban és gyakorlatban megjelent az intrapreneurship kifejezés, amely magyarul belső vállalkozót, vállalkozást jelent. Arról van szó, hogy szerte a világon igen nagy ütemben növekszik azon cégek száma, amelyek megengedik, lehetővé teszik, ösztönzik, támogatják, hogy az arra rátermett dolgozóik vállalaton belüli vállalkozókként is működjenek. Innováció, kreativitás, proaktivitás és még számos „menő” tulajdonság, készség jellemzi ezeket a dolgozókat. S az eredmény nem is marad el, igen sok eszköz, szoftver, árucikk született és születik a belső vállalkozók ötleteiből és tevékenységéből.
Bizonyára sokan emlékeznek még a múlt század 80-as éveinek hazai „csodafegyverére”, a vállalaton belüli gazdasági munkaközösségekre (gmk). Ezek a szocialista-kiskapitalista csoportok egyrészről a vállalat alkalmazottai voltak, másrészről pedig szerződésben álltak a céggel bizonyos feladatok elvégzésére, természetesen munkaidő után és külön javadalmazásért. A gmk és a belső vállalkozó között van némi hasonlóság, de az egyik fő különbség az, hogy az utóbbi döntően „egyéni harcos” és olyan kompetenciákkal rendelkezik, amelyek révén kiemelkedik az átlagdolgozók tömegéből.
Alvállalkozó, belső vállalkozó
A közepes és nagy méretű vállalatok többsége számos külső alvállalkozóval dolgozik, amelyek elsősorban specializálódott cégek. Az alvállalkozók, beszállítók serege szerződéses kapcsolatban áll az őket igénybe vevő, vagy a tevékenységek egy részét hozzájuk kiszervező vállalatokkal. Ennek az együttműködésnek a keretében szerződés szabályozza a díjazást, a minőséget, a szállítási határidőket stb. Az alvállalkozó saját kockázatára végzi a tevékenységét.
A belső vállalkozó más alapokon működik együtt „kenyéradó” cégével. A részletek előtt azonban érdemes körülírni, milyen tulajdonságok, készségek és képességek tehetik a dolgozót belső vállalkozóvá. Vállalkozói kulcskompetenciának tekinthető többek között: magas szintű tudatosság, önbizalom, kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, kreativitás, innováció, problémamegoldás, közgazdasági és pénzügyi jártasság, kommunikációs és prezentációs készségek, tervezési képesség, csapatmunka, üzleti és tulajdonosi szemlélet.
Előtérben a kulcskompetenciák
Ritka, hogy ezen kompetenciák mindegyikével egyetlen dolgozó rendelkezik, de a tapasztalatok szerint közülük néhány is elég a belső vállalkozói „léthez”. A már említett nyolcvanas években a vállalatok elsősorban a kreativitást és az innovációt igényelték munkatársaiktól, napjainkban ennél szélesebbek az elvárások. Természetesen nem csak a mikró- és kisvállalkozásoknak van szükségük fejlett vállalkozói kompetenciájú alkalmazottakra (azaz belső vállalkozókra), hanem a közepes és nagy méretű cégeknek is.
A belső vállalkozókat nem „nevezik ki”, nem keresik álláshirdetésekben, hanem ők magukat teszik azzá, magukat „növik ki” a cégen belül kompetenciáik érvényesítésével, s nem utolsó sorban főnökeik és a cég segítségével. A vállalatok legfontosabb innovációs erőforrását a kollégák jelentik, vagyis az intrapreneur koncepció akkor működőképes, ha számíthat az elkötelezett, a folyamatokat ismerő, és azok hibáit és változtatási lehetőségeit is felismerni képes emberekre. Azonban nem lehet rájuk magányos harcosként tekinteni, akik egyedül mentik meg a vállalatot: az innovációt előmozdító munkatársaknak éppúgy szervezeti támogatásra, rögzített felelősségekre és ösztönzőkre, sőt, karrierlehetőségekre van szükségük, mint a könyvelőknek vagy a HR ügyintézőknek.
Vállalkozás biztonsági háló fölött
Gifford és Elisabeth Pinchot, akik könyvükben először használták az intrapreneur kifejezést, a belső vállalkozót olyan cselekvő álmodozóknak tartották, akik felelősséggel vállalnak innovációt a vállalaton belül. Egy másik meghatározás szerint a belső vállalkozó olyan munkatárs, aki felelősséget vállal azért, hogy ötleteiből nyereséges késztermékek születnek. Egy harmadik meghatározás szerint a belső vállalkozás egy olyan rendszer, amelyben a vállalat lehetővé teszi, hogy a belső vállalkozó valódi vállalkozóként tevékenykedjen a cégen belül. Ezen definíciók szerint a belső vállalkozó mind saját maga, mind pedig vállalata számára hasznos, nyereséges tevékenységet folytat. Azt is szokták mondani, hogy a belső vállalkozás egy vállalkozás, amelyet egy biztonsági háló (a munkát adó cég) véd.
Az „intrapreneur” szó két elemből áll: belső és vállalkozó. 1986-ban a legendás Steve Jobs a Newsweeknek azt nyilatkozta, hogy a Macintosh csapata a belső vállalkozóktól megszokott minőségben végzi a munkáját. A Forbes magazin pedig 2014-ben azt írta, hogy a legértékesebb munkavállalók a belső vállalkozók.
A cégtámogatás biztonságot ad
Ennek fényében nem véletlen, hogy a vállalatok anyagi támogatást nyújtanak belső vállalkozóiknak, akik egyúttal hozzájuthatnak a különféle céges anyagi és nem anyagi forrásokhoz is. Az sem mellékes, hogy innovációik, kreativitásuk kockázatait nem ők, hanem az őket foglalkoztató cég viseli.
A tapasztalatok szerint azoknál a cégeknél erős a belső vállalkozók támogatása, ahol a vezérigazgató és a felső vezetés jövő-orientált, intuitív a stratégiai döntések meghozatalában, s nem utolsó sorban a transzformációs vezetési stílust képviseli. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vezetés egyrészről képes alkalmassá tenni a vállalatot az alkalmazkodásra a folyamatos változásokhoz, másrészről pedig új profilok, tevékenységek „beültetésére” is. Fontos megjegyezni, hogy a belső vállalkozók nincsenek magukra hagyva, hanem bátran igénybe vehetik, használhatják a vállalat anyagi erőforrásait, és egyéb lehetőségeit az innovációs és a többi cél eléréséhez.
A belső vállalkozást elősegítő vállalatok nem csak támogatják a belső vállalkozóikat, hanem felelősséget is vállalnak tevékenységükért, amely lehet közös siker vagy éppen kudarc. A belső vállalkozókat a cégek sok esetben olyan projektek, kutatások vezetésével bízzák meg, amelyek jelentős hatással lehetnek a vállalat eredményességére, jövőjére. Ők egyszemélyben jelentenek dicsőséget, profitot, új terméket és/vagy szolgáltatást vagy éppen kockázatot, anyagi veszteséget a munkaadó számára.
Hasonlóságok és különbségek
A vállalkozók és a belső vállalkozók között sok a hasonlóság (eredmény-orientáltság, innováció, kockázat stb.), a lényeges, meghatározó különbség tevékenységük környezetében van. A vállalkozó saját cégében, vállalkozásában dolgozik, vállalva ennek minden sikerét, autonómiáját, ellenőrzését, esetleges kockázatát, veszteségét, bukását.
A belső vállalkozó viszont nem a saját tulajdonú vállalatánál dolgozik, ötleteinek, innovációinak megvalósítási kockázatát munkaadója vállalja. Hozzáférése van a vállalati infrastruktúrához, tevékenységének pénzügyi eredményei pedig elsősorban az őt foglalkoztató vállalatot gazdagítják. Számos esetben van beleszólásuk a cég üzletpolitikájába, üzleti folyamataiba (sőt, alakíthatják is azokat), s nem ritka, hogy fontos előléptetésben részesülnek a céges ranglétrán.
A belső vállalkozók egy idő után sokszor válnak önálló vállalkozóvá, vagyis saját céget alapítanak, s az sem kizárt, hogy vállalkozói kapcsolatra lépnek korábbi munkaadójukkal. A belső vállalkozói tevékenység sok esetben tehát az önálló vállalkozás előszobája. De ezt a belső vállalkozók már más körülmények között, saját tőkéből, saját felelősségre, saját kockázatukra stb. teszik.
Egyéni és céges előnyök
Milyen előnyöket jelent a belső vállalkozói lét az illető és a cég számára?
- új ötletek és projektek kidolgozásának, megvalósításának lehetősége
- az innovációs és a vállalkozói kultúra fejlesztése, gazdagítása
- nagyobb szabadság és autonómia a munkavégzésben
- nincsen napi teljesítmény-kényszer
- olyan technológiák, megoldások, felhasználások kidolgozása, „felfedezése”, amelyek jelentős anyagi hasznot hoznak a vállalat számára
- az üzleti innováció mentőövet jelenthet napjaink vibráló világgazdaságában
- innovációs és projekt menedzsment tevékenység
- a folyamatos változások elfogadása, elfogadtatása és kezelése
- a termelékenység és a munkamorál fokozása a személyes példákon keresztül
- a versenyképesség növelése
- a munkaerő-elvándorlás mérséklése
- a tehetséges munkatársak megtartása
- az új ötletek megvalósítását a vállalat és nem a belső vállalkozó finanszírozza
A felsorolást még hosszasan lehet folytatni azzal, hogy a belső vállalkozás lehetősége és gyakorlata döntően kedvező mind a vállalat, mind pedig a belső vállalkozó számára. Ez utóbbi a cégen belül olyan témákkal, megoldásokkal, ötletekkel, innovációkkal foglalkozik, mintha saját start-up vállalkozása volna. Mondhatni, a belső vállalkozók a saját ötleteik maguk által kinevezett vezérigazgatói, akik egyúttal a céges változások hajtóerői is.
A támogató vállalatok eredményesebbek
A kutatások és a felmérések azt bizonyítják, hogy a belső vállalkozásokat elősegítő és támogató vállalatok eredményesebbek az ezzel a lehetőséggel nem élő versenytársaiknál. Jobbak a piaci pozícióik (versenyelőny), elkötelezettebbek a dolgozóik, kedvezőbbek a növekedési lehetőségeik, alacsonyabbak a kockázataik, gyorsabban tudnak alkalmazkodni az új piaci körülményekhez, jó eredményeik vannak a fenntarthatóságban, s nem utolsó sorban viszonylag hosszú időn át meg tudják tartani a tehetséges munkaerő jó részét.
Néhány üzleti „hozadék”
A belső vállalkozások szinte megszámlálhatatlan innovációs, technikai és üzleti sikert hoztak. Olyanokat is, amelyekről nem is gondolnánk, hogy ennek a viszonylag új vállalkozási formának az eredményei.
A Googlenál például a munkaidő 20 százalékát a dolgozók saját ötleteik, elképzeléseik megvalósítására fordíthatják. A „csináld kedved szerint” nyomán született meg a Gmail, a Google Maps, a Google Earth és a Google News.
Az Intelnél belső vállalkozók egy csoportja fejlesztette ki az első mikroprocesszorokat, amelyek forradalmasították a számítógépgyártó ipart. A 3M cégnél ugyancsak belső vállalkozók alkották meg a Post It öntapadós cetlitömböket, amelyeket minden színben naponta használunk.
Ken Kutaragi belső vállalkozó kifejlesztette a Sony Playstation-jét, amikor azon törte a fejét, hogyan tudná bővíteni gyermeke kedvenc játékát, a Nintendót. Az Amazon Web Services (AWS), a világ egyik vezető felhő-platformja ugyancsak belső vállalkozók innovációjának az eredménye. Elon Musk víziója a fenntartható energiatermelésről és- továbbításról a Tesla Gigafactory-t eredményezte. A Lockheed Martin repülőgépgyár belső vállalkozói már a második világháborúban elkezdték az innováción alapuló titkos fejlesztéseket.
Az indiai WIPRO korábban egy zöldségtermelő cég volt, ma a belső vállalkozások eredményeképpen a világ egyik vezető szoftverfejlesztő vállalata, ahová ügyfelei fejlesztéseket is kiszerveznek.
A Xerox, a Virgin, a Siemens, a Microsoft, a CISCO, a Nokia, az eBay, az Amazon, az Airbus, a Facebook, a Sky és még több tízezer vállalat tesz szert üzleti előnyre, nagy nyereségre a belső vállalkozók egyéni, vagy csoportos innovációs tevékenysége nyomán.
Mit hoz a jövő?
Szinte beláthatatlan fejlődés előtt áll a belső vállalkozói „iparág”. A cégek számára már nem kétségesek a belső vállalkozások előnyei. Látnivaló, hogy a siker következtében a vállalatok egy része belső vállalkozói pozíciók és innovációs csapatok létrehozását tervezi a közeli jövőben. Sőt, a cégek túl kívánnak lépni a termeléssel és a szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációkon: igyekeznek fókuszálni a belső vállalkozásokkal társadalmi és környezeti területekre is, amelyek szerepet játszanak a vállalati társadalmi felelősségvállalásban (CSR).
A digitalizáció rohamos terjedése a belső vállalkozókat sem hagyja érintetlenül. Innovációjuk most már az IT vezérelte technológiákra és a mesterséges intelligenciára is irányul. Az is várható, hogy a vállalatokon belül működő egyéni és csoportos belső vállalkozók, vállalkozások témáikat, fejlesztéseiket nem csak koordinálják, hanem integrálják is. Ez a szinergia tovább növelheti a versenyképességet, s nem utolsó sorban a nyereséget.
Dr Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
