A legfrissebb üzleti felmérés szerint a brit vállalati szektor vezetőinek több mint a háromnegyede kedvezőtlennek tartaná, ha a brit EU-tagság a kilépés (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül szűnne meg, és ennek elkerülése végett sok cégvezető akár az újabb népszavazás kiírását is pártolná.
A Brexit-feltételekről az EU-val novemberben elért megállapodást a londoni alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.
A legnagyobb és legrégibb, 1903-ban alapított brit vállalatvezetői szervezet, az Institute of Directors (IoD) 1200 vállalatigazgató bevonásával elvégzett, vasárnap ismertetett felmérése szerint a cégvezetők legnagyobb egyedi csoportja – 45 százalék – újabb népszavazást szeretne a brit EU-tagságról, illetve a kilépés feltételeiről.
A vizsgálat résztvevőinek 29 százaléka szerint az Európai Unióval kötött Brexit-megállapodáson kellene olyan módosításokat végrehajtani, amelyek lehetővé tennék az alsóház számára az egyezmény elfogadását.
A válaszadók 2 százaléka előrehozott választások kiírását tartaná jó megoldásnak a kialakult parlamenti patthelyzet feloldására.
Theresa May konzervatív párti miniszterelnök több nyilatkozatában is határozottan elvetette az újabb népszavazás lehetőségét. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is ellenzi az újabb EU-népszavazást, és elsősorban új parlamenti választások kiírását követeli.
Az alsóházi Labour-frakció számos tagja mindazonáltal szembefordult ezzel az állásponttal, amelyet Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője hirdetett meg, és sok frakciótag szintén újabb népszavazást követel.
Az Institute of Directors felmérésébe bevont vállalatvezetők 23 százaléka tartaná kedvező megoldásnak, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az EU-ból.
Arra a kérdésre, hogy az EU-val elért megállapodás parlamenti elutasítása után valószínűbbé vált-e cége vészhelyzeti terveinek aktiválása, az ilyen terveket készenlétben tartó vállalatok igazgatóinak 54 százaléka igennel, 33 százalékuk nemmel válaszolt.
A cégvezetők 40 százaléka ugyanakkor arról számolt be, hogy vállalatának nincs ilyen készenléti terve, és nem is szándékozik módosítani üzleti tevékenységét egészen addig, amíg teljesen egyértelműen nem körvonalazódik az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszere. A vizsgálatba bevont vállalatok vezetőinek 19 százaléka szerint cégét semmilyen módon nem érinti a Brexit, így nem is tervezik készenléti cselekvési programok összeállítását.
Más felmérések szerint ugyanakkor a brit üzleti szektor nagyon borúlátóan ítéli meg a Brexit szélesebb körű gazdasági hatásait.
Az Ipsos MORI üzleti és piaci közvélemény-kutató cég, amely minden évben elvégzi átfogó hangulatmérését a Londoni Értéktőzsde (LSE) 500 legnagyobb tőkeértékű vállalata körében, minap ismertetett idei “Captains of Industry” felmérésében kimutatta, hogy a vizsgálatba bevont nagyvállalati vezetők 74 százaléka tart a brit gazdaság általános állapotának hanyatlásától a következő tizenkét hónapban, és csak 8 százalékuk számít javulásra.
Az idei vizsgálatba bevont cégvezetők 95 százaléka a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságot nevezte a brit gazdaság legnagyobb problémájának, 55 százalékuk pedig saját cégére nézve is jelentős közvetlen kockázatnak tekinti a Brexitet.
Az Ipsos MORI-felmérés résztvevőinek 68 százaléka nem bízik abban, hogy a konzervatív párti brit kormánynak sikerül olyan jövőbeni kapcsolatrendszert kialakítania az Európai Unióval, amely előnyös lesz a brit üzleti szektornak, 94 százalékuk szerint viszont a Munkáspárt gazdaságpolitikája sem hozna érdemi javulást a brit gazdaság állapotában. /MTI/
