A magyar vállalatok többsége elkerülhetőnek tartja, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, ezért egyelőre nem készült fel a kilépés következményeire – mutat rá az EY közel 50 vállalati vezető körében végzett felmérése.
A nemzetközi könyvvizsgáló, adótanácsadó szerint a közelgő határidő miatt egyre nő az esélye az úgynevezett hard (megállapodás nélküli) Brexitnek, így a magyar szereplőknek minél előbb meg kell tenniük a szükséges lépéseket.
Az EY MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a cég budapesti konferenciáján a napokban a megkérdezett döntéshozók 58 százaléka vélte úgy, hogy végül sikerül megegyeznie az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a rendezett kilépésről március 29-ig. Az is kiderült, hogy a válaszadók 56 százaléka nem áll készen a Brexitre, miközben pár hét múlva egyezmény nélkül is megtörténhet a kilépés, ami kihívások elé állíthatja az európai és a magyar vállalatokat.
Nagy Áron, az EY vámszakértője szerint a hard Brexit nemcsak az alapanyagok és termékek beszerzésének módját és a gyártáshoz kapcsolódó folyamatok újragondolását követelheti meg a cégektől, számos üzleti, adózási, jogi és munkavállalói kérdéskörben is változásokra számíthatnak.
Az EY szerint az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló magyar vállalatoknak külön figyelmet kell szentelniük az általános forgalmi adó területén felmerülő változásokra. A hard Brexit ugyanis felül fogja írni az eddig megszokott termékértékesítési láncokat és adómentességeket. Az egyetlen terület az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer), ahol a cégek nyerhetnek, mivel az Európai Unión kívüli országba exportált termék esetében nem kell ekáer számot kérni.
Kitérnek arra: amennyiben az Egyesült Királyság és az EU nem állapodik meg a kilépés feltételeiről, a Magyarországon dolgozó brit állampolgároknak munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kell kiváltaniuk. A maximum 3 évig érvényes dokumentum beszerzését a munkakezdés előtt legalább 3 hónappal szükséges kérvényeznie a jelentkezőknek. A szigetországban állást vállaló magyaroknak valószínűleg ugyancsak be kell szerezni a munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, már az új bevándorlási szabályok figyelembevételével – közölték.
