Amazonas

Csaknem a nullával egyenlő az esélye a világ egyik legnagyobb sasfajának arra, hogy túlélje a gyorsuló erdőirtást Amazóniában - állapították meg brit kutatók.

Az Amazonas őslakosai ötezer éve élnek a környezetük megváltoztatása nélkül - állapította meg egy új kutatás, mely szerint az itt élők "nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat".

Ha szójáról beszélünk, nagy valószínűséggel génmódosított terményről folyik a diskurzus.  Márpedig nem kis mennyiségről van szó. A mezőgazdasági termények harmada a takarmánynövény, a legelterjedtebb a szója. Élelmiszert és üzemanyagot is előállítanak belőle, valamint ipari termékek alapanyagoként is szolgál. A génmódosított fajták aránya 90 százalék felett van. A világ növekvő szójaéhsége miatt Brazíliában 15 év alatt 220 ezer négyzetkilométer őserdőből és szavannából lett termőterület. 

Egyre több országban okoz gondot a sosem látott mennyiségű plasztik és egészségügyi hulladék kezelése. A COVID mellett eddig kevés figyelmet kapott ennek hatása, de hosszú távon súlyosak a következmények.

A brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére - közölte Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke.

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Egy év alatt megháromszorozódott a kiirtott erdőterület nagysága az Amazonas vidékén a brazil nemzeti űrkutatási intézet (INPE) adatai szerint. A kutatók a brazil elnököt okolják, aki már le is váltotta az intézet igazgatóját.