fenntarthatóság

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.

Az ESG jelentéstétel világa napról napra bonyolultabbá válik, a jelentéstételt körülvevő globális célok, jogszabályok és érdekelt felek (stakeholderek) elvárásai mind hatással vannak annak tartalmára. A Deloitte szakértői összefoglalták, hogyan érdemes belekezdni az ESG jelentés elkészítésébe.

A környezettudatos, fenntartható szemlélet általános elterjedéséhez elengedhetetlen az edukáció, ami az elmúlt évtizedekben hiányzott Magyarországon. De a lemaradás mellett már pozitív jeleket is látni – állítja Pogány Éda, az üzleti fenntarthatóság témájának egyik meghatározó magyarországi személyisége, aki multinacionális cégek szakmenedzsereként már több mint két évtizede foglalkozik ezzel a területtel, többek között a fenntarthatóság üzleti modellbe való integrációjával, a fenntarthatósági stratégia és menedzsmentfolyamatok felállításával és karbantartásával.

Az Európai Bizottság 2019-ben jelentette be a fenntarthatóság szempontjából korszakváltást jelentő zöld tervét, a Green Dealt azzal, hogy 2050-re az EU-ból ne kerüljön több CO2 - vagy más üvegház hatású gáz - a légkörbe, mint amennyit az európai erdők és egyéb rendszerek el is tudnak nyelni. A közös európai célkitűzés a Green Deal előtt az volt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezt a köztes célt azonban az uniós tagállamok egyetértésével 55 százalékra emelték, hogy 2050-re valóban elérhető legyen a klímasemlegesség. 2021. július 14-én az Európai Bizottság újabb fontos lépést tett: az Európai Zöldmegállapodás újabb mérföldköveként megérkezett a Fit for 55 elnevezésű klímacsomag, amely konkretizálta, hogy az EU tagországok karbonkibocsátása az 1990-es referenciaszinthez viszonyítva hogyan érje el 2030-ig a célul kitűzött 55 százalékos csökkenéstig. Az írás kiadónk Sikeres zöldmegoldások című, a fenntarthatóság gyakorlati kérdéseit és megoldásait bemutató magazinjában jelent meg.  

A budapesti repülőtér karbonkibocsátását a jelenlegi 2050-es céldátumnál 15 évvel korábban, vagyis 2035-re nullára csökkentené a Budapest Airport.

Nem tréfa, nem találós kérdés, tény: bolygónk lakóinak számára az idei esztendő július 29-én befejeződött. Nem a naptári, hanem az ökológiai év ért véget júliusban az úgynevezett Túlfogyasztási napon. Azóta az emberiség folytatja a Föld tartalékainak felélését, más szavakkal túlfogyasztja az őt megillető lehetőségeket. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

A Zöld otthon program október 1-jei indulása óta ötmilliárd forint értékben igényeltek zöld jelzáloghitelt 450 ügylet keretében a Takarékbanknál - közölte a Takarék Csoport.

Növekvő optimizmussal tekintenek a jövőbe a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói: 60 százalékuk a járvány okozta bizonytalanság elhúzódása ellenére bízik a világgazdaság és saját cége fellendülésében a következő három évben.

Az Európai Bizottság a helyreállítást támogató Next Generation EU nevű programja keretében kötvényeket bocsátott ki 12 milliárd euró értékben. Az ebből befolyó összeg környezetkímélő és a zöld átállást segítő kezdeményezések céljait szolgálja majd.

A fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nemcsak gyorsabban, hanem 5-15 százalékkal drágábban is el lehet adni - közölte a Duna House.

két év múlva Európa második legnagyobb gyártókapacitásával rendelkezik majd Magyarország - közölte Palkovics László Zalaegerszegen. Az a célunk, hogy a világ ipari termelését meghatározó technológiai trendek Magyarországon ne csak megjelenjenek, hanem a fejlesztés és a gyártás is itt valósuljon meg, a magyar gazdaságot szolgálva.

Az évtized kihívásait és lehetőségeit vette számba a jegybankelnök legfrissebb írásában.

Az Országgyűlés döntése nyomán a környezeti fenntarthatóság előmozdítása a Magyar Nemzeti Bank törvényben rögzített céljai közé került - közölte a jegybank.

Magyarországon a gyors növekedés mellett sikeres felzárkózásra van szükség, aminek a kulcsa a 21. században a fenntarthatóság. A növekedést technológiai megújulással, innovációval és kutatás-fejlesztéssel lehet fenntarthatóvá tenni - hangzott el az MNB első, várhatóan évente elkészülő Fenntarthatósági jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

Már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, mert az állandó változásban van, így mindig unortodox - írta a jegybankelnök legújabb írásában, amely egyben a második része a fentartható felzárkózásról szóló okfejtésnek.

Egy fenntartható magyar felzárkózáshoz biztos gazdaságelméleti alapok kellenek, miközben a korábbi alapok megváltoztak. A korábbi közgazdasági elméletek már nem érvényesek, helyükre egy új, most formálódó elmélet lép - írta Matolcsy György, az MNB elnöke.

Hatályba lépett a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatóságot érintő közzétételekről szóló uniós rendelet (SFDR) - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank új vezetői körlevelében.

Jóváhagyta a Mol igazgatósága a vállalat hosszú távú stratégiájának aktualizálását és meghatározta a 2030 utáni időszakra vonatkozó jövőképét. A frissített stratégiában még nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági célok, illetve új elemként megjelenik a körkörös gazdaság.

A Vajda-Papír elkötelezetten fejleszti zöldtudatos termékeit, környezeti lábnyomának csökkentésére is áldoz. Termékeinek felhasználási köre az otthonok mellett kiterjedt a szépségiparra, a barkácsműhelyektől az élelmiszeriparig. Vajda Attila a családi vállalkozás tulajdonos ügyvezetője szerint előny számukra az is, hogy a világ legkülönbözőbb tájaira, 20 országba exportálnak.

Átalakulnak a felzárkózás feltételei, a gazdasági siker eddigi követelményei újakkal bővülnek a világban. A felzárkózás időigénye is nő, egyre hosszabban kell tehát kiválónak lenni - írta friss jegyzetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.