infláció

Megerősítette a devizában és a helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek befektetési ajánlású, "BBB mínusz/A-3" szintű besorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő.

Júniusban ötödik hónapja folytatódott az infláció lassulása. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, 20,1 százalékra lassult; a lassulást szinte teljes egészében az élelmiszerek (0,9 százalékpont) és az iparcikkek (0,4 százalékpont) okozták - állapította meg a júniusi inflációs adatot értékelve a Magyar Nemzeti Bank.

Háborús időkben védelmi költségvetés készült, ami megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést - összegezte a jövő évi költségvetés parlamenti jóváhagyása alkalmából kiadott közleményében a Pénzügyminisztérium.

A kormány célzott intézkedéseinek köszönhetően tovább folytatódott a szankciós infláció trendszerű és egyre nagyobb mértéket elérő csökkenése: a KSH legfrissebb adatai szerint 2023 júniusában - újabb 1,4 százalékponttal - 20,1 százalékra mérséklődött az infláció éves alapon - állapította meg a legfrissebb adatokat kommentálva a gazdaságfejlesztési miniszter.

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a KSH.

Az ingatlantulajdonosok nem panaszkodhatnak, hiszen a mostani lassulást megelőzően 2015 óta több mint két és félszeresére nőttek a lakásárak - derül ki az Ingatlannet.hu gyorselemzéséből.

Már december előtt sor kerülhet az infláció egyszámjegyűre csökkentésére - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség és a Gazdasági Versenyhivatal között létrejött Együttműködési Megállapodás ünnepélyes aláírásán.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. az idén a belső kereslet csökkenése miatt szerény, 1,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon, jövőre azonban már 4,3 százalékkal, 2025-ben 3,8 százalékkal, 2026-ban pedig 3,6 százalékkal nőhet a GDP a várakozásaik szerint.

Az áremelkedési ráták globális szinten mérséklődnek, emellett a belső kereslet és a gazdaságpolitika is a dezinfláció irányába mutat Magyarországon, így az év vége felé érdemben 10 százalék alá csökkenhet az infláció az országban - erősítette meg Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.

A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja a következő hónapokban is az egynapos tenderek kamatkondícióinak a közelítését az alapkamathoz - mondta Virág Barnabás, aki szerint az infláció számottevő lassulását követően kerülhet napirendre az alapkamat csökkentése.

Az idei első negyedéves bankkártyás adatokban még masszívan érezhető az inflációs hatás: az átlagos kosárérték annak ellenére nőtt 12 százalékkal, hogy más pénzforgalmi adatok azt jelzik, hogy fogyóban az emberek pénze – kommentálta a legfrissebb statisztikákat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az infláció 2020 novembere óta először csökkent "látható módon" havi alapon - emelte ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Központi Statisztikai Hivatal adatait kommentálva.

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 21,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa május végi ülésén az alapkamat 13,0 százalékon tartásáról, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlábának 100 bázispontos csökkentéséről 19,50 százalékra és az egynapos jegybanki betét kamatlábának 12,50 százalékon tartásáról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.

Miközben a SPAR kiemelt feladatának tartja, hogy a hivatalos inflációs szint alatt tartsa az árait, arra is hangsúlyt fektet, hogy a fogyasztók számára transzparenssé tegye: kereskedelmi cégként ők nem okozói, hanem az elszenvedői az elmúlt időszak elszabadult árnövekedésének – fejti ki Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója.

Elindult a kamatkörnyezet normalizációja, mostanra beértek a jegybank korábbi monetáris politikai szigorító döntései. Ugyanakkor a magas inflációt az árstopok is okozzák, így azokat mielőbb ki kell vezetni - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Az árstop bevezetése óta folyamatosak a fogyasztóvédelmi ellenőrzések, ennek keretében több mint 1 milliárd forint bírságot szabtak ki a hatóságok, ez a szám azt üzeni a boltoknak, hogy nem érdemes trükközni - közölte a kormányszóvivő.

A kormány és a jegybank együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy év végére egyszámjegyűre csökkenjen az infláció, mérséklődjenek a kamatok, tovább javuljanak az egyensúlyi mutatók, és visszatérjen a magas ütemű gazdasági növekedés - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös közleményben, amelyben bejelentették, hogy szakmai egyeztetés keretében ismét találkozott Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök.

A 18 és 70 év közötti lakosság 76 százalékának jelentősen, 19 százaléknak pedig enyhén nőttek a költései, mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy nem történt változás a kiadásaiban - derült ki az OTP Bank reprezentatív Öngondoskodási index felméréséből.

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.