Márciusban a turisztikai konjunktúra index plusz 4 ponton állt a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplői helyzetüket háromnegyed év után újra enyhén javulónak érzékelik.
2022-ben 14,2 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken, csaknem negyven százalékkal többet, mint 2021-ben és csak egy hajszállal elmaradva a magyar turizmus minden idők legsikeresebb évének számító 2019-es esztendő eredményétől.
Az energetikai válság világszerte kihívás elé állítja az ágazatot, amire válaszként a kormány Európában elsők között olyan hat intézkedésből álló, célzott turisztikai csomagot fogadott el, amely 30 milliárd forinttal támogatja közel 100 ezer kis- és középvállalkozó működését a megemelkedett energiaköltségek kigazdálkodásában.
Miközben a napokban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége őszi közgyűlésén a parádés nyári és őszi forgalomról is szó esett, az ágazat jövője kapcsán már kevésbé volt optimista a kép. Baldauf Csaba, az MSZÉSZ elnöke a járványhoz kötődő bizonytalanság mellett más kockázati tényezőket is felsorolt.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a nemzetközi Budapest-kampánnyal párhuzamosan elindította Magyarországot népszerűsítő kampányát is: a hirdetések azon országok lakóit szólítják meg, amelyek autóval is elérhető távolságban vannak.
A veszélyhelyzet visszavonása után újraindult a magyarországi turizmus, a szállodák többsége újból megnyitotta kapuit. Hogy ehhez milyen egészségügyi előkészületekre volt szükség, illetve a hotelek miként élték meg a nyitás utáni első napokat, arról Az Utazó magazin készített videósorozatot.
A Kisfaludy-program új szakaszában a száznál több szobával rendelkező szállodák építésére, illetve a felújításra szoruló hotelek és kisebb szállások korszerűsítésére, bővítésére is pályázható támogatás.
Magyarországon a belföldi turizmus fog elsőként helyreállni, a belföldi utazók száma és költésük is magasabb lesz, mint tavaly volt - jelentette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.
A szállodák minden oldalról komoly segítségre szorulnak, a járulékcsökkentés pedig nem lesz elég, mert az újranyitás után sokan bért sem tudnak majd fizetni az alkalmazottaiknak - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.
A magyarországi turizmusra is hatással van a koronavírus: nem indulnak el a szervezett turistacsoportok európai körutazásaikra Kínából. A budapesti szállodáknak több száz foglalást kellett törölniük.
A turizmussal kapcsolatos keresések felét mobiltelefonról indították a magyarok tavaly, a legtöbb esetben Olaszországra kerestek rá. A Google szerint a mobilbarát weboldallal nem rendelkező cégek vendégeket veszíthetnek a jövőben.
Az Európai Unió szálláshelyein turisztikai céllal töltött vendégéjszakák száma az előző év adataihoz képest 2,2 százalékkal növekedett 2018-ban, s így elérte a 3,1 milliárdot. A legnagyobb növekedést Lettországban, Litvániában és Máltán regisztrálták. Magyarországon a növekedés 3,8 százalékos volt.
Intenzív egyeztetések zajlanak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége és a kormányzat között a szállodai szobakiadás áfakulcsának módosításáról. A várhatóan 2020-ban esedékes csökkentés a remények szerint az ágazat fehérítéséhez és Magyarország regionális versenyképességének növekedéséhez járulhat hozzá.
Kína és az Európai Unió megállapodott abban, hogy a lehető leghamarabb folytatják az elektromos járművekre (EV) vonatkozó szubvencióellenes vizsgálathoz kapcsolódó ármegállapodási tárgyalásokat
Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.
Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Fotó: popso.it
Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot.
Az ING Group...
A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem fogadom elAdatvédelmi irányelvek