Nagy Márton

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet.

A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30 százalékát,

A következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel 20 ezer új munkahely létesülhet.

Az együttműködési megállapodásban a felek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az infrastrukturális és zöld projektek finanszírozásának lehetőségeire.,

A kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton miniszter is támogatja

A bankok a kormány kérésének megfelelően önkéntes kamatplafont vezetnek be, akkor akár 7 százalék alá is kúszhatnak a kamatok hamarosan.

Nagy Márton szerint jövőre 5-6 százalékos inflációval számolva 4-5 százalékos, vagy afölötti reábérnövekedés is lehet.

a bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában.

Az idei az infláció letörésének éve, ám a pénzromlás egy számjegyű tartományát elérve jövő évben el kell kezdeni a gazdasági növekedés helyreállítását - jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter pénteken, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján, Egerben.

Nagy Márton: minden területen hatalmas változásokat hozhat a mesterséges intelligencia.

tovább folytatódott a szankciós infláció visszaesése, augusztusban 16,4 százalékot ért el.

A KSH adatai szerint 2023 júniusában 566 800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, így egy év alatt 78 ezer forinttal, azaz 16,0  százalékkal nőtt az átlagbér. Ezzel a dollárbaloldal kormányzásához képest gyakorlatilag már a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is megháromszorozódott - kommentálta a legfrissebb adatokat csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre történő leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést - fejtette ki a gazdaságfejlesztési miniszter az uniós Versenyképességi Tanács ülésén.

A kormány célzott intézkedéseinek köszönhetően tovább folytatódott a szankciós infláció trendszerű és egyre nagyobb mértéket elérő csökkenése: a KSH legfrissebb adatai szerint 2023 júniusában - újabb 1,4 százalékponttal - 20,1 százalékra mérséklődött az infláció éves alapon - állapította meg a legfrissebb adatokat kommentálva a gazdaságfejlesztési miniszter.

A vállalatokat ki kell szabadítani a fixáras áramszerződések csapdájából, mert a magas árakon megkötött szerződések a gazdasági növekedést csökkentik, az inflációt pedig magas szinten tartják - hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter a 16. Magyar Jogászgyűlésen.

Az infláció 2020 novembere óta először csökkent "látható módon" havi alapon - emelte ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Központi Statisztikai Hivatal adatait kommentálva.

A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja. El kell érni, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, amihez jók az alapok - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Huawei "Tech4Value - ICT Day", azaz Technológia az értékért elnevezésű konferencia és technológiai kiállításon.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. igazgatósága Szabó István Attilát választotta meg a társaság vezérigazgatójává.

A magas kamatok a hitelpiac összeomlását okozhatják, az állami vállalati hitelprogramok nélkül pedig recesszió lenne Magyarországon, a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1,0-1,2 százalékkal járulnak hozzá idén a GDP-növekedéshez - jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy Márton a kötelező akciózásról - amelynek keretében húsz akcióköteles termékcsoportot határoznak meg - egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi szövetség és üzletláncok vezetőivel - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).