A kutatók egy 2021-es felmérésükhöz képest új elemként arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakosság hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldásokhoz. A válaszadók közel 30 százaléka pozitívan, közel ugyanennyien negatívan, 40 százalékuk pedig semlegesen foglalt állást ebben a kérdésben. A mesterséges intelligencia különböző egészségügyi szűréseken, diagnózis-alkotásban, leletértelmezésben való használatáról a megkérdezettek közel 45 százaléka hallott már.
„A digitális technológiák ismertsége – mint az e-recept, online időpontfoglalás, beutalókérés, EESZT felület – mintegy 90 százalékos. A megkérdezettek 70-80 százaléka pedig már használta is ezeket. Az elmúlt három évben a szenzorokat, okoseszközöket, applikációkat is egyre többen alkalmazzák, az utóbbi kettőt a megkérdezettek mintegy fele, az igény ezekre óriási”– mondja dr. Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, a kutatás egyik vezetője. Hozzáteszi: az új, országos felmérésből az is kiderült, hogy manapság a 60 év feletti korosztály egyre nyitottabb a digitális megoldásokra, sokan okostelefont és internetet is használnak. Ennek a korosztálynak azonban továbbra is a személyes orvos-beteg találkozó a legfontosabb, a digitális megoldások másodlagosak, csak kiegészítő jellegűek. Ugyanakkor a távvizit, távdiagnosztika használata csak 14 százalék, a páciensek azonban – ha lenne rá lehetőségük – a jelenleginél nagyobb arányban próbálnák ki ezeket – emeli ki a kutató.
„A digitális megoldásokkal kapcsolatos igények magasak, az érintettek jelentős része szívesen venné, ha kezelőorvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, megbízható applikációkat, 80 százalék azok aránya, akik szeretnék, ha e-mailben is kommunikálhatnának, képeket oszthatnának meg. A betegek több mint fele akár a közösségi médiát is szívesen használná az orvossal való kapcsolattartásra” – mondja dr. Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, a kutatás másik vezetője.
A kutatók kérdéssora arra is választ keresett, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a digitális megoldások. A megkérdezettek az előnyök között leginkább továbbra is a kényelmet, a hatékonyságot és az időspórolást emelték ki, a hátrányok és kockázatok között pedig azt, hogy az ellátás személytelenebbé válik, sokszor félreértelmezhetők a velük megosztott, az egészségügyi állapotukra vonatkozó adatok.
A 2024-ben készült vizsgálatot megelőzte egy, a koronavírus-járvány 3. és 4. hulláma alatt, 2021 júliusa és 2022 májusa között, orvosok körében készült tanulmány is, amelyben arra keresték a választ a kutatók, hogy milyen a magyar szakorvosok és rezidensek digitális egészséggel kapcsolatos tudása és ismerete. Az online felmérésben akkor összesen 1774-en vettek részt (1576 orvos és 198 fogorvos). Ezzel párhuzamosan, 2021. október 5–13. között a kutatócsoport egy lakossági, 1500 fős, telefonos, reprezentatív felmérést is végzett „E-páciensek Magyarországon” címmel. fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
