A menekültkérdés mellett most a külföldi gyerekek után fizetett családi pótlék a téma Nyugat-Európában. A szigorítások az uniós polgárokat, így minket is érintenek. Ausztria már döntött (hátrányunkra). A németek, dánok, hollandok és írek még vitatkoznak. Brüsszel szerint sérül az uniós jog. Az Európai Bíróságé lehet az utolsó szó.
Az osztrákok a tettek mezejére léptek
Ausztria tavaly óta indexálja az uniós polgárok külföldön élő gyerekei után kifizetett családi pótlékot. Az országban dolgozó szülők kelet-közép- és dél-kelet- európai tagállamokban bejelentett gyerekei a támogatás 50, az Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában élők pedig a teljes támogatás 75 százalékát kapják.
Az osztrák kormányt nem érdekli, hogy az EU szerint az intézkedés sérti az uniós jogot: az Európai Bizottság január végén kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen az Európai Bíróság előtt.
Az osztrák példa ragadós lehet. A német politika is gondolkozik az indexáláson. Elsősorban a legkisebb kormánypárt, a bajorországi keresztényszocialista CSU forszírozza a témát, amely a menekültüggyel tavaly koalíciós válságot okozott. Merkel csak egy összeurópai megoldásban partner. Dánia, Hollandia és Írország támogatja az elképzelést.
Nagyok a különbségek
A családi pótlék összege Ausztriában életkorától függően gyerekenként 115 és 210, Németországban 205 és 235 euró között mozog. A csúcstartó Luxemburgban 795, Svédországban 411, a franciáknál 274 euró a támogatás minimális összege. Mindegyik jóval meghaladja a bolgár állam által juttatott 20 és a Romániában folyósított 40 eurót és a nálunk fizetett 12.200 – 25.900 forintot (38 – 80 eurót).
Csalások Németországban
A németeknél dél-kelet-európai bűnszervezetek nemlétező gyerekek után kasszíroznak családi pótlékot. Országos szinten elenyésző az esetek száma. A csalás néhány városra korlátozódik, ahol nagy problémát jelent a segély fizetéséért felelős önkormányzatoknak. A gócpont a Ruhr-vidéki Duisburg. A város nehezen dolgozza fel az acélipar leépülését. Több negyedben a lakások negyven százaléka üresen áll.
A bűnszervezetek a nyugati jóllét és az olcsó lakások ígéretével bolgárokat és románokat csábítanak a városba. Tucatjával zsúfolják őket romos lakásokba. Munkaszerződést és születési anyakönyvi kivonatot hamisítanak. Előbbit azért, mert családtámogatás csak a bejelentett munkaviszonnyal rendelkezőknek jár. Utóbbit, hogy a nemlétező gyerekek után családtámogatást igényeljenek. A pénz a bűnbandák zsebébe vándorol.
Számháború
2018-ban 37 milliárd euró családi pótlékot fizetett a német állam. Az összeg évek óta emelkedik. Az ellenkező híresztelések dacára, nem a csalások miatt. A valódi okok: (1) egyre többen dolgoznak Németországban, (2) egyre több gyerek is születik, (3) a támogatás a növekvő számú menekülteknek is jár.
A 37-ből 7,6 milliárdot kaptak a külföldiek. A nem Németországban élő gyerekek után 370 milliót, az összkiadás mindössze egy százalékát (!) utalták át nekik.
Észak- Rajna-Vesztfália tartományban, ahová a Ruhr-vidék is tartozik, nyomozócsoport alakult. Mindössze 40 esetben állapítottak meg csalást. A kár nem érte el a 400 ezer eurót. Ennek ellenére szövetségi szinten is nyomozócsoportok alakulnak és az ország mind a 14 családtámogatások folyósításért felelős hivatalában 2 munkatárs kizárólag a csalások kiszűrésével fog foglalkozni. Mindez 5,2 millió eurójába kerül a német államnak.
A számok nem igazolják, hogy a románok csalni jönnének Németországba. Foglalkoztatási rátájuk a németekéhez hasonló: 60, illetve 61 százalék.
Érvek és ellenérvek. Hol az igazság?
„Miért kell az osztrákoknak egy külföldi külföldön élő gyerekét támogatniuk?” – teszik fel a kérdést politikusok Bécsben és Nyugat-Európa-szerte. Az ellenoldali válasz: mert a családi pótlék nem segély, hanem a járulékokat fizetőket megillető juttatás, kvázi szja-visszatérítés a gyereknevelés társadalmi hasznosságára és költségeire tekintettel.
Más érveik is vannak. A statisztikák szerint a csalások száma elenyésző. Ezzel szemben az a tipikus, hogy a német agráriumban román szezonmunkások dolgoznak, az időseket sok lengyel ápolja és a turisztikai idényben magyarok tevékenykednek szép számmal az osztrák vendéglátásban. A gazdaság nem működne nélkülük. Rövidebb időt töltenek Németországban, illetve Ausztriában, ezért gyerekeiket nem viszik magukkal. Viszont adót és járulékot fizetnek, éppen úgy mint a németek, ezért ugyan olyan juttatásokra jogosultak, mint helyi kollégáik.
Amennyiben az otthon maradt gyerek után nem járna a pénz, valószínűleg sok szezonmunkás gyerekkel menne nyugatra. „Ez jobban tetszene a támogatás megvonása mellett érvelőknek?” – teszik fel a költői kérdést az osztrák döntés, és német tervek ellenzői.
„Ha már fizetünk, legalább a gyerek lakóhelyének és így a megélhetési költségek figyelembevételével tegyük!” – mondják az indexálás hívei.
Brüsszel szerint ez sérti az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmát és az azonos munkáért azonos bér elvét. Utóbbiból a Bizottság szociális biztosa, Marianne Thyssen azt vezeti le, hogy azonos adó- és járulékfizetés esetén azonos állami juttatások járnak.
Az ellenvélemény szerint az azonos elbánás elve nem követeli meg az összeg szerinti egyenlőséget. Belefér, hogy azonos módon, tehát a tényleges megélhetési költségek figyelembevételével határozzák meg a támogatás összegét.
Az érvelést követve a spanyolországi Alicantéban élő németnek kevesebb nyugdíj járna, mint a müncheni társának, akkor is, ha ugyan annyi járulékot fizettek a munkában töltött éveik alatt – replikázik az ellentábor.
Meg kell jegyezni, hogy az EU nem következetes a kérdésben. A briteknek a népszavazás előtt felajánlotta az indexálás lehetőségét.
Egy friss ítélet
Néhány napja, első ízben az Európai Bíróság ítélkezett családi-pótlék kérdésben. Egy Írországban élő férfiről munkahelye elvesztése után a munkanélküli segély mellett családi pótlékot is igényelt. Az ír hatóságok megtagadták a két gyerek után járó havi 130 euró kifizetését, mert (1) a gyerekek Romániában élnek, (2) a férfi már nem áll munkaviszonyban. Luxemburgban kimondták, hogy (1) a támogatás a gyerek lakhelyétől függetlenül jár és (2) a munkanélküli külföldieket is megilleti, amennyiben korábban volt munkaviszonyuk a tagállamban, ahol a támogatást igényelték.
Ez megfelel a német gyakorlatnak. A munkanélküli-, vagy ennek kifutása után rendszeres szociális segélyben részesülők is kapnak családi pótlékot, ha volt már németországi munkaviszonyuk.
Politikai kritika csak az AfD-től érkezett: „A luxemburgi bíráknak nem lenne joguk beleszólni abba, hogy egy tagállam kinek, milyen feltételekkel ad szociális juttatásokat.”
Az ítéletben nem esett szó az indexálásról. Ki kell várni, ameddig a bíróság az Ausztria ellen folyó eljárásban is döntést hoz.
