Kezdőlap Mozaik Családi pótlék. A magyar gyerek kevesebbet ér, mint az osztrák?!
No menu items!

Családi pótlék. A magyar gyerek kevesebbet ér, mint az osztrák?!

A menekültkérdés mellett most a külföldi gyerekek után fizetett családi pótlék a téma Nyugat-Európában. A szigorítások az uniós polgárokat, így minket is érintenek. Ausztria már döntött (hátrányunkra). A németek, dánok, hollandok és írek még vitatkoznak. Brüsszel szerint sérül az uniós jog. Az Európai Bíróságé lehet az utolsó szó.

Az osztrákok a tettek mezejére léptek

Ausztria tavaly óta indexálja az uniós polgárok külföldön élő gyerekei után kifizetett családi pótlékot. Az országban dolgozó szülők kelet-közép- és dél-kelet- európai tagállamokban bejelentett gyerekei a támogatás 50, az Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában élők pedig a teljes támogatás 75 százalékát kapják.

Az osztrák kormányt nem érdekli, hogy az EU szerint az intézkedés sérti az uniós jogot: az Európai Bizottság január végén kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen az Európai Bíróság előtt.

Az osztrák példa ragadós lehet. A német politika is gondolkozik az indexáláson. Elsősorban a legkisebb kormánypárt, a bajorországi keresztényszocialista CSU forszírozza a témát, amely a menekültüggyel tavaly koalíciós válságot okozott. Merkel csak egy összeurópai megoldásban partner. Dánia, Hollandia és Írország támogatja az elképzelést.

Az osztrákok már megvágták a pótlékot

Nagyok a különbségek

A családi pótlék összege Ausztriában életkorától függően gyerekenként 115 és 210, Németországban 205 és 235 euró között mozog. A csúcstartó Luxemburgban 795, Svédországban 411, a franciáknál 274 euró a támogatás minimális összege. Mindegyik jóval meghaladja a bolgár állam által juttatott 20 és a Romániában folyósított 40 eurót és a nálunk fizetett 12.200 – 25.900 forintot (38 – 80 eurót).

Csalások Németországban

A németeknél dél-kelet-európai bűnszervezetek nemlétező gyerekek után kasszíroznak családi pótlékot. Országos szinten elenyésző az esetek száma. A csalás néhány városra korlátozódik, ahol nagy problémát jelent a segély fizetéséért felelős önkormányzatoknak. A gócpont a Ruhr-vidéki Duisburg. A város nehezen dolgozza fel az acélipar leépülését. Több negyedben a lakások negyven százaléka üresen áll.

A bűnszervezetek a nyugati jóllét és az olcsó lakások ígéretével bolgárokat és románokat csábítanak a városba. Tucatjával zsúfolják őket romos lakásokba. Munkaszerződést és születési anyakönyvi kivonatot hamisítanak. Előbbit azért, mert családtámogatás csak a bejelentett munkaviszonnyal rendelkezőknek jár. Utóbbit, hogy a nemlétező gyerekek után családtámogatást igényeljenek. A pénz a bűnbandák zsebébe vándorol.

Számháború

2018-ban 37 milliárd euró családi pótlékot fizetett a német állam. Az összeg évek óta emelkedik. Az ellenkező híresztelések dacára, nem a csalások miatt. A valódi okok: (1) egyre többen dolgoznak Németországban, (2) egyre több gyerek is születik, (3) a támogatás a növekvő számú menekülteknek is jár.

A csalások kiszűrésére évente több mint ötmilliót költ az német állam

A 37-ből 7,6 milliárdot kaptak a külföldiek. A nem Németországban élő gyerekek után 370 milliót, az összkiadás mindössze egy százalékát (!) utalták át nekik.

Észak- Rajna-Vesztfália tartományban, ahová a Ruhr-vidék is tartozik, nyomozócsoport alakult. Mindössze 40 esetben állapítottak meg csalást. A kár nem érte el a 400 ezer eurót. Ennek ellenére szövetségi szinten is nyomozócsoportok alakulnak és az ország mind a 14 családtámogatások folyósításért felelős hivatalában 2 munkatárs kizárólag a csalások kiszűrésével fog foglalkozni. Mindez 5,2 millió eurójába kerül a német államnak.

A számok nem igazolják, hogy a románok csalni jönnének Németországba. Foglalkoztatási rátájuk a németekéhez hasonló: 60, illetve 61 százalék.

Érvek és ellenérvek. Hol az igazság?

„Miért kell az osztrákoknak egy külföldi külföldön élő gyerekét támogatniuk?” – teszik fel a kérdést politikusok Bécsben és Nyugat-Európa-szerte. Az ellenoldali  válasz: mert a családi pótlék nem segély, hanem a járulékokat fizetőket megillető juttatás, kvázi szja-visszatérítés a gyereknevelés társadalmi hasznosságára és költségeire tekintettel.

Marianne Thyssen: “Azonos munkáért azonos juttatásokat”

Más érveik is vannak. A statisztikák szerint a csalások száma elenyésző. Ezzel szemben az a tipikus, hogy a német agráriumban román szezonmunkások dolgoznak, az időseket sok lengyel ápolja és a turisztikai idényben magyarok tevékenykednek szép számmal az osztrák vendéglátásban. A gazdaság nem működne nélkülük. Rövidebb időt töltenek Németországban, illetve Ausztriában, ezért gyerekeiket nem viszik magukkal. Viszont adót és járulékot fizetnek, éppen úgy mint a németek, ezért ugyan olyan juttatásokra jogosultak, mint helyi kollégáik.

Amennyiben az otthon maradt gyerek után nem járna a pénz, valószínűleg sok szezonmunkás gyerekkel menne nyugatra. „Ez jobban tetszene a támogatás megvonása mellett érvelőknek?” – teszik fel a költői kérdést az osztrák döntés, és német tervek ellenzői.

„Ha már fizetünk, legalább a gyerek lakóhelyének és így a megélhetési költségek figyelembevételével tegyük!” – mondják az indexálás hívei.

Brüsszel szerint ez sérti az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmát és az azonos munkáért azonos bér elvét. Utóbbiból a Bizottság szociális biztosa, Marianne Thyssen azt vezeti le, hogy azonos adó- és járulékfizetés esetén azonos állami juttatások járnak.

Az ellenvélemény szerint az azonos elbánás elve nem követeli meg az összeg szerinti egyenlőséget. Belefér, hogy azonos módon, tehát a tényleges megélhetési költségek figyelembevételével határozzák meg a támogatás összegét.

Mi a különbség?

Az érvelést követve a spanyolországi Alicantéban élő németnek kevesebb nyugdíj járna, mint a müncheni társának, akkor is, ha ugyan annyi járulékot fizettek a munkában töltött éveik alatt – replikázik az ellentábor.

Meg kell jegyezni, hogy az EU nem következetes a kérdésben. A briteknek a népszavazás előtt felajánlotta az indexálás lehetőségét.

Egy friss ítélet

Néhány napja, első ízben az Európai Bíróság ítélkezett családi-pótlék kérdésben. Egy Írországban élő férfiről munkahelye elvesztése után a munkanélküli segély mellett családi pótlékot is igényelt. Az ír hatóságok megtagadták a két gyerek után járó havi 130 euró kifizetését, mert (1) a gyerekek Romániában élnek, (2) a férfi már nem áll munkaviszonyban. Luxemburgban kimondták, hogy (1) a támogatás a gyerek lakhelyétől függetlenül jár és (2) a munkanélküli külföldieket is megilleti, amennyiben korábban volt munkaviszonyuk a tagállamban, ahol a támogatást igényelték.

Ez megfelel a német gyakorlatnak. A munkanélküli-, vagy ennek kifutása után rendszeres szociális segélyben részesülők is kapnak családi pótlékot, ha volt már németországi munkaviszonyuk.

Politikai kritika csak az AfD-től érkezett: „A luxemburgi bíráknak nem lenne joguk beleszólni abba, hogy egy tagállam kinek, milyen feltételekkel ad szociális juttatásokat.”

Az ítéletben nem esett szó az indexálásról. Ki kell várni, ameddig a bíróság az Ausztria ellen folyó eljárásban is döntést hoz.

Igazi HR kihívás: hogyan tartsuk meg és motiváljuk a fiatal generációt. AzÜzlet november 17.-i HR konferenciája azt is megmutatja, hogyan építhetünk jól működő, többgenerációs munkahelyet. Jelentkezés: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Országszerte védekezünk a szőlőkabócával szemben

Már 21 borvidéken van jelen a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége; országszerte védekeznek a szőlőkabócával szemben. A gazdák számíthatnak a kormányra.

Az államháztartásról jelennek meg adatok és kamatdöntő ülést tart a jegybank a jövő héten

A jövő héten jelenik meg az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató, kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, valamint munkaerőpiaci adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Növekvő forgalomban erősödött a BUX a héten

Növekvő forgalomban erősödött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, pénteken a BUX 102 968,67 ponton zárt, 977,91 ponttal, 0,96 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban.

A magyar nők 71 százaléka nem választaná a műszaki-informatikai pályát egy felmérés szerint

A megkérdezett nők 71 százaléka nem tervezi, hogy műszaki, technológiai vagy informatikai pályán dolgozzon, míg a férfiaknál ez az arány 41 százalék - közölte a CETIN Hungary friss országos kutatása alapján, amiből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligenciával a magyarok nagy része még csak most ismerkedik.
Hirdetés

Hírek

Országszerte védekezünk a szőlőkabócával szemben

Már 21 borvidéken van jelen a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége; országszerte védekeznek a szőlőkabócával szemben. A gazdák számíthatnak a kormányra.

Az államháztartásról jelennek meg adatok és kamatdöntő ülést tart a jegybank a jövő héten

A jövő héten jelenik meg az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató, kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, valamint munkaerőpiaci adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A globális PC-piac 6,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben

Az asztali számítógépek, notebookok és munkaállomások teljes kiszállítása éves összevetésben 6,8 százalékkal, 72,4 millióra nőtt az idei harmadik negyedévében - áll a Canalys szingapúri elemző cég honlapján.

Példátlan biztonsági művelet készül Budapesten Trump és Putyin csúcsa előtt

Vadászgépek és zavaróberendezések biztosíthatják a budapesti találkozót. Példátlan biztonsági művelet készül Budapesten Trump és Putyin csúcsa előtt

Szünidei kalandok Pécsett – különleges programok az őszi szünetre

Az őszi szünetben a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Cella Septichora Látogatóközpont változatos programokkal várja a 8–12 éves gyerekeket. A szülők fellélegezhetnek: a napközis jellegű foglalkozások egész napos élményt és felügyeletet biztosítanak, a rövidebb programok pedig családi kirándulások részeként is remek választások.

Mennyi személyi kölcsönt lehet felvenni az átlagbérből?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel publikált adatai szerint idén augusztusban bruttó 683 300 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 472 600 volt.

Céges AI, magán előfizetésből: sokszor a dolgozók állják a költséget

A cégek 70%-a támogatja az AI-t, de 66%-uk nem képzi a dolgozóit

Megállapodás született a kilencedik amerikai beruházásról Donald Trump hivatalba lépése óta

Megállapodás született arról, hogy a Citibank folytatja magyarországi tevékenységének bővítését, így ez immár a kilencedik amerikai beruházás Donald Trump elnök januári hivatalba lépése óta.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.