A nálunk már erőteljesen jelen lévő delta variáns veszélyesebb, mint az omikron, de magas átoltottság nélkül újabb, akár még veszélyesebb mutációkkal is számolni kell – állítja Dr. Nagy Károly, a Semmelweis Egyetemen Orvosi Mikrobiológiai Intézetének volt vezetője.
Immár második esztendeje tarol a világjárvány. 2019 decemberében fedezték fel a SARS-CoV-2 vírust Kína Vuhan nevű városában. A járványt 2020. március 11-én nyilvánította a WHO világjárvánnyá. A pandémia terjedéséről, mutációiról és várható kifutásáról beszélgetünk Dr. Nagy Károly professzorral, aki már 30 éve foglalkozik a vírusokkal. Dr. Nagy Károly a Semmelweis Egyetemen végzett, az orvosi mikrobiológia szakorvosa, kutatási területe a mikrobiológia és a virológia. Tíz évig vezette az egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetét, ahol az orvosi mikrobiológia oktatásáért volt felelős három karon három nyelven. Előtte az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet tudományos igazgató-helyettese volt.
– Pontosítanom kell, mert 45 éve foglalkozom virológiával, az AIDS-járvány kezdetekor, 1985-ben én diagnosztizáltam az első két magyar HIV-fertőzöttet, és izoláltam az első magyarországi HIV-vírust – kezdi Dr. Nagy Károly. A koronavírusokról szólva azt tudni kell, hogy már 30-40 éve itt vannak velünk. Először megismertük a madarak koronavírusát, aztán a kisebb emlősökét, és körülbelül 20 évvel ezelőtt kezdtük megismerni az emberi koronavírust, a SARS-járvánnyal. A koronavírusok különlegessége, hogy RNS-tartalmú vírusok, tehát az örökítő anyaguk nem DNS, hanem RNS, melynek fehérjeburka ribonukleinsavat tartalmaz. Az RNS vírusok nagy mennyiségben szaporodnak, de az utódok nem pontosan másolódnak, általában 99 százalékuk nem életképes. Így aztán igaz, hogy 99 százalékuk inaktív, azaz nem fertőző, defektív vírus, de olyan nagy mennyiségben szaporodnak, hogy a maradék 1 százalék is elég ahhoz, hogy betegséget okozzon, vagy további fertőzéseket váltson ki.
– Ha ilyen régóta ismerjük a koronavírust, akkor miért ért felkészületlenül a pandémia? Miért nem tudtak rögtön reagálni rájuk a gyógyszergyártók?
– Mert időközben a vírus állandóan mutálódott. Szinte minden új osztódás egy-egy új fertőző tüskefehérjét hordozott. Reprodukciós rátája azt mutatja, hogy a COVID-19 annyira fertőző, hogy egy ember 3-5 másikat tud megfertőzni, ami majdnem exponenciális fertőzést jelent. Eddig úgy tudtuk, hogy a vírus nem közvetlenül került az emberbe, például a SARS közvetítője a cibetmacska volt. A COVID 19-et denevérek továbbítottákegy köztes emlősállathoz, valószínűleg a tobzoskához, innen kerülhetett az emberhez. Az ember, mint gazdaszervezet megkapta, ami eddig szerte a világon 5 millió halálesetet jelent.
– És már itt van az omikron, amely Dél-Afrikából érkezett.
– A vírus a görög ABC 15. betűje, ez a mutánsok gyakoriságát is jelzi. Ennél a variációnál kerül a képbe a HIV, amely ugyancsak Afrikából indult. A 60 milliós Dél-Afrikában 7,7 millió HIV-fertőzött él. Nagyon valószínű, hogy az omikron variáns az itt, vagy Botswanaban élő egyik HIV-fertőzöttben szelektálódott ki. A legyengült, immunhiányos szervezet kitűnő táptalaj, a vírus a tüskefehérjében 32 mutációt hozott létre, amiről egyelőre annyit tudunk, hogy a tünetek enyhébbek ugyan, kis fejfájás, lehangoltság, gyengeség, végtagfájdalom, hőemelkedés kíséri, de ez még a kezdet, nem tudni, mivé fog kifejlődni. A delta, amely most dúl hazánkban, sokkal veszélyesebb.
– Hogyan reagál erre a gyógyszeripar? Az eddigiekben rendkívül gyorsan beindultak a fejlesztések, szinte minden magára adó világcég vakcinát gyártott.
– A Moderna kissé pesszimistábban, a Pfizer optimistán nyilatkozott, hogy 80 százalékos védettséget ad az általuk készített védőoltás. Reméljük, így is lesz. Egyébként hihetetlenül felgyorsultak a vakcinakutatások és a molekuláris virológiai kutatások. Ez rendkívül lerövidíti a korábban évekig tartó kísérleteket és azt, hogy minél előbb megtalálják a megoldásokat. Azt, hogy pillanatok alatt – ami a kutatásoknál persze hónapokban mérhető – tulajdonképpen már a koronavírus ellen is megvan az alkalmazható gyógyszer. Ez egy olyan gyógyszer, amit eredetileg az Ebola-vírus ellen fejlesztettek ki és a COVID-19 ellen is hatékonyan lehetett bevetni. Ezeknek a vírusoknak van egy nagyjából azonosbiokémiai mechanizmusuk. Ezért bizonyos gyógyszerek nemcsak egy specifikus vírusra alkalmazhatók, hanem általában olyan biokémiai folyamatokat is meg tudnak gátolni, amelyek hasonlóak az egyes vírusokban. Például a koronavírusban is van egy olyan enzim, ami hasonló az Ebola-vírus enzimjéhez. Szerencsére, a mostani helyzetben a különféle hatóságok együttműködnek és bizonyos engedményeket is tesznek. Reménykeltő, hogy körülbelül 16 helyen 16-féle vakcina készül. Ezek között biztosan lesz olyan, ami hosszútávon hatásos.
– A kínai védőoltástól sokan ódzkodnak. Mi lehet ennek az oka?
– Elsősorban a rossz kommunikációt okolom ezért. Fejlesztése a régi technológia alapján készült, de éppen emiatt sokan – gyógyszerkutatók és virológusok – úgy vélik, hogy ez a védőoltás lesz hatásos az omikron ellen. Általánosságban az ellenanyagok akár 1 évig is a szervezetben maradnak, a celluláris immunitás, a memória T-sejtek a vakcina hatására már beindultak, a szervezet nem termel feleslegesen ellenanyagokat. E sejtek éveken keresztül emlékeznek, évente egyszer osztódnak, s biztosítják a megfelelő immunmemóriát.
– Mit tudhatunk általánosságban a mutációról, a mutánsok hatásairól?
– Valamennyi organizmus számára, a vírust is beleértve, a szaporodás, a reprodukció lényege a genetikai információ továbbadása. Ám ez a folyamat nem mindig tökéletes. A koronavírusokban a genetikai információt az RNS hordozza, márpedig ebben a másolás során gyakrabban keletkezik hiba, mint a DNS esetében. A tudósok kimutatták, hogy amikor a koronavírus megkettőződik, az új víruskópiák mintegy 3 százalékában új, esetlegesen random hiba található, ezt nevezik mutációnak. A megfertőzött szervezetben vírusok milliói jönnek létre, szaporodásuk során pedig sok megváltozott, az eredetitől eltérő, azaz mutáns koronavírus is keletkezik. Ám a sokkal nagyobb számban létező „eredeti” törzshöz tartozó vírusok háttérbe szorítva akadályozzák a mutálódott vírusokat. A legtöbb bekövetkező mutáció ártalmatlan, nem változtatja meg a vírus működését. Sőt akadhat olyan mutáció is, amely a vírus hátrányára válik. A mutációk kis töredéke pedig a vírus számára előnyös változást hozhat, például a delta esetében növeli a fertőzőképességet. A delta variáns, amely most leginkább a gyermekeket fertőzi meg rendkívül szapora, és sokféle mutációt alkot. Négyszer több gyermek betegszik meg, mint felnőtt. És sajnos súlyos klinikai tüneteket okoz. Éppen ezért szorgalmazzuk a gyermekek védőoltását is.
– Ilyenkor segíthet – segíthetne – a vakcina? A védőoltások megállítják az új variánsokat, a mutálódást?
– Látható, hogy a delta variáns elterjedt az egész világon, már látszik, hogy szaporodnak az újabb variánsok is. Ha az a cél, hogy limitáljuk a fertőzést, akkor a védőoltás a válasz. Bár a delta variáns megfertőzheti még a beoltottakat is, de ebben az esetben rövidebb a betegséglefolyása, enyhébb, mint az oltást föl nem vett személyeknél. A beoltottság tehát jelentősen csökkenti azon mutáns vírusok kialakulásának esélyét, amelyek képesek lehetnek átkerülni egyik gazdaszervezetből a másikba.
– Ez egyértelmű. De nálunk nem túl nagy az oltási kedv. A jelenlegi hatmillió oltott még kevés. És sokan ódzkodnak a harmadik oltástól.
– Virológusként csak arra buzdítok mindenkit, hogy oltassa be magát. És továbbra is alkalmazza a megszokott megelőzési módszereket: a gyakori kézmosást, fertőtlenítővel vagy szappannal, zárt térben pedig mindenképpen szükséges a maszk használata. A maszk egyrészt védi az egészséges embert, másrészt kizárja a fertőzöttet a fertőzés lehetőségétől. A védekezésre szükség van, mert a vírus addig fertőz, amíg utat talál az új mutációk kialakításához.
Dunay Csilla
