Az európai feltörekvő térség gazdaságai az eddig vártnál gyorsabb ütemben lábalnak ki a koronavírus-járvány sokkjából, a magyar gazdaság pedig már az idén behozza a válság miatt elszenvedett növekedési veszteséget – valószínűsíti az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) friss előrejelzésében.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben, vagyis éppen harminc éve életre hívott londoni pénzintézet idei éves közgyűlésének nyitónapján kiadott 35 oldalas tanulmányában közölte: számítási modellje szerint a tevékenységi térségében működő gazdaságok hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 2,3 százalékkal csökkent.
Ez kisebb ütemű visszaesés volt a korábban jósoltnál, tekintettel az erőteljes áruexportra és a széleskörű költségvetési támogatásokra.
Az EBRD közölte: az eddigi előrejelzésében szereplő 3,6 százalékról 4,2 százalékra javította a működési területéhez tartozó 37 ország idei átlagos GDP-növekedésére szóló prognózisát.
A bank a magyar gazdaságban a tavalyi 5 százalékos visszaesés után az idén 5,5 százalékos növekedést vár, 1,5 százalékponttal gyorsabbat a korábbi prognózisában valószínűsített ütemnél.
Az EBRD jövőre 4,8 százalékos magyarországi GDP-bővülésre számít.
Mindkét előrejelzés jobb a magyar gazdaság szűkebb térségére szóló EBRD-prognózisnál: a közép-európai és a balti EU-térségben a bank 2021-re átlagosan 4,8, 2022-re 4,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.
Ebben a régióban az EBRD a horvát és a magyar gazdaságra adta a legerőteljesebb növekedési előrejelzéseket: a londoni pénzintézet Horvátországban az idén 6, jövőre 4,5 százalékos GDP-bővülést vár.
A jelentéshez fűzött táblázatos összefoglalóból kitűnik az is, hogy az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén behozza a koronavírus-válság okozta veszteséget:
a bank számításai szerint a magyar hazai össztermék értéke 2021-ben 0,3 százalékkal magasabb lesz a 2019-ben elért szintnél.
Az EBRD regionális előrejelzésének Magyarországgal foglalkozó fejezete is azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság kilábalásának egyik hajtóerejét rövid távon a zárlatok idején felhalmozódott megtakarításokból táplálkozó, erősödő háztartási fogyasztás adja majd.
Az EBRD szerint ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésében meghatározó szerepük lesz a beruházásoknak is, amelyekhez a külföldi működőtőke-beáramlások növekedése, valamint az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező folyósítások adják majd a lendületet.
A bank hangsúlyozza azt is, hogy június elejére a magyar lakosság 55 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, és ez – amellett, hogy a legmagasabb arány a térségen belül – jelentősen meghaladja az uniós átlagot is, amely e hónap elején 43 százalék volt.
Az EBRD várakozása szerint ez a korlátozások feloldása ellenére is mérsékli az újabb járványhullám kockázatát Magyarországon.
A bank közölte: mindezt egybevetve várja az új előrejelzésben szereplő erőteljes, 5,5 százalékos idei és 4,8 százalékos jövő évi növekedést a magyar gazdaságban.
Az EBRD kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a nagyvonalú közfinanszírozási gazdaságélénkítő intézkedések, az alacsony kamatokkal jellemzett környezet, a forint gyengülése és a hazai kereslet élénkülése magas inflációs ütemet eredményezett.
Az áprilisban mért 5,2 százalékos tizenkét havi magyarországi infláció a legmagasabb volt az EU-n belül, és jóval meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célját, amely 3 százalék.
A jelentés szerint a bank működési térségének egészét tekintve növelte a közfinanszírozási kockázatokat a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és az ezzel egy időben végrehajtott költségvetési gazdaságélénkítés.
Az EBRD számításai szerint a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban 11 százalékponttal, a járvány előtti 49 százalékról tavaly 60 százalékra emelkedett a hazai össztermékhez mért átlagos államadósság-ráta.
Az EBRD hangsúlyozta, hogy a térség számos országában az 1990-es évek átalakulását kísérő recesszió óta nem volt olyan magas az államadósság-ráta, mint most.
