A GDP harmadik negyedévi növekedése megerősítette a szakértők korábbi feltételezését, miszerint az egész éves gazdasági növekedés az idén is 5 százalék közelében lehet, és a külső feltételek szigorodása csak jövőre érezteti majd hatását.
A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 5,0 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévihez mérve a második negyedévivel megegyező 1,1 százalékos volt a GDP növekedése. A növekedéshez az ipar, az építőipar, és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy az első három negyedévi 5,1 százalékos GDP-növekedése egyértelműen Európa élmezőnyében tartja Magyarországot, így az elvárt 2 százalékpontos növekedési különbözet inkább a 4 százalékponthoz közelíthet az év végén. A negyedik negyedévben várt lassulás ellenére az idei egész évi GDP-növekedése rendkívül közel maradhat az 5 százalékhoz.
Az 5 százalékos éves GDP-növekedés gyorsulást jelent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor a több munkanap hatása is érződik a nyers adatban. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés viszont enyhe lassulást jelent a megelőző negyedévekhez képest. A részleteket illetően a KSH nem árult el túl sokat, de ahogy azt a havi adatokból várni lehetett, a szolgáltatószektor, az ipar és az építőipar is jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez.
Az elemző kiemelte, hogy az MNB által vártnál erősebb gazdasági növekedés inflációs hatása is magasabb lehet, vagyis az inflációt övező kockázati térkép ezzel enyhén módosulhat. A jegybanktól aligha várható azonban a jövő héten bármilyen hirtelen váltás ennek hatására – jelezte.
A költségvetés számára pedig az erősebb növekedés azt is jelenti, hogy kisebb költségvetési impulzusra lehet szükség ahhoz, hogy a kedvező növekedési teljesítményt jövőre is fenn lehessen tartani – jegyezte meg az ING Bank vezető elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a friss GDP-adatot kommentálva emlékeztetett: a harmadik negyedévben érdemben gyorsult az ipari termelés növekedése, szintén gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése, ezzel szemben – részben az egy évvel ezelőtti kimagasló bázis miatt – lassult építőipar növekedése, amely azonban így is kifejezetten dinamikus volt.
A felhasználási oldalon a fogyasztás növekedése továbbra is impozáns, a beruházások dinamikája némileg csökkenhetett, de továbbra is robosztus, míg a külkereskedelmi egyenleg határozott javulása is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez. A készleteket segítette a gáztározók feltöltése, de ezt az egyéb készletek csökkenése ellensúlyozhatta.
A következő negyedévekben fokozatosan lassulhat a GDP dinamikája, de nem várható látványos lassulás. Idén továbbra is 4,9 százalékos GDP növekedésre számít, ami jövőre 3,7 százalékra lassulhat, azonban a belső keresleti tényezők felfelé mutató kockázatokat jelentenek a növekedés ütemére.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is kiemelkedő, megint a legmagasabbak között lehet az Európai Unióban, lassulásnak nem látszanak jelei.
Termelési oldalról feltehetőleg a legtöbb ágazat hozzá tudott járulni a növekedéshez, felhasználási oldalon pedig továbbra is a fogyasztás és a beruházások növekedése húzhatta a gazdaságot. A nettó export alakulása lesz különösen érdekes a részletes adatok megjelenésekor, itt sem lenne nagy meglepetés egy pozitív növekedési hozzájárulás, amire a folyó fizetési mérleg egyenlegének javítása érdekében szükség is van – jegyezte meg.
A legfrissebb adat alátámasztja Századvég szakértőinak várakozását, hogy az év egészében 5 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés.
Ahhoz, hogy a gazdaság továbbra is az uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben tudjon növekedni, a versenyképesség további javítására, az export magas szinten tartására és az oktatás fejlesztésére lehet szükség – tette hozzá Regős Gábor.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította: a magyar gazdaság belső motorjai annyira erősek, hogy markánsan ellensúlyozni tudják a külső környezet lassulásának hatásait. Az első három negyedévben mutatkozó erős gazdasági teljesítmény alapján felfelé mutató kockázatok övezik az Erstének az idei év egészére vonatkozó 4,6 százalékos növekedési előrejelzését, és a bank szakértői úgy gondolják, hogy az idei évre várható gazdasági teljesítmény jóval közelebb lehet az 5 százalékhoz.
Jövőre lassulhat a növekedés, vélhetően a 3-3,5 százalékos sávba. A háztartások fogyasztásának alakulása a jövő évben is inkább felfelé mutató kockázatot jelent, bizonytalanságot hordoz azonban, hogy mennyire lassulnak a beruházások 2020-ban, hiszen az EU források támogató szerepe lényegesen csökkenhet jövőre.
