Már az év közepe táján visszatérhet a munkaerőhiányos gazdasági környezet, amelyben ismét a bérek emelésére kényszerülnek a cégek – ezt a következtetést vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölt adatai szerint májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 55 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz, 47 ezerrel az előző hónaphoz képest, a munkanélküliek száma az egy évvel korábbinál 26 ezerrel, az áprilisinál 22 ezerrel kevesebb volt.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének kommentárja szerint nem meglepő, hogy májusban javult munkanélküliségi ráta a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhítése nyomán. Rövid távon tovább javulhatnak a munkaerőpiaci mutatók, és a következő időszakban újból megjelenhet a munkaerőhiányos helyzet a magyar gazdaságban. Egyrészt csökkenőben van a munkaképes korú lakosok száma. Másrészt felszínre kerültek az ellátási kockázatok, így a nagy cégeknél napirendre kerül a diverzifikáltabb ellátás, azaz közelebb hozhatják a vásárlókhoz a kiszolgálást, ez pedig a helyi munkaerőigények fokozódásával járhat – vélekedett Németh Dávid.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint is
a harmadik hullám végével hamar magára találni látszik a munkaerőpiac. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére szerinte is visszatérhet a korábbi munkaerőpiaci feszesség. A Takarékbank várakozása szerint idén 3,7 százalék körül lehet a munkanélküliség. Az iparági jelek alapján az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a harmadik negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a várakozásoknak megfelelőnek ítélte a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat. A gazdaság újraindulásával még van tér a foglalkoztatás emelkedésére, azonban előbb-utóbb ismét egyre hangsúlyosabb lesz a munkaerőhiány. Ez különösen a válság által leginkább érintett ágazatokban lehet számottevő, hiszen a leépített munkaerő sok esetben más ágazatokba áramlott. Egy esetleges negyedik hullám és az ehhez kapcsolódó korlátozások azonban ismét kedvezőtlen helyzetet teremthetnek a munkaerőpiacon – figyelmeztet a Századvég szakértője.