Újra nő az önkéntestaglétszáma 16 év csökkenés után. A tagdíjbevételek rekordot döntöttek, a munkáltatók a kedvezőtlen cafeteria szabályok dacára is egyre többet fizetnek, és a hozamok is pompásak lettek. Az anyák kiterjesztett adómentessége miatt azonban sok nő hagyhat fel a nyugdíjcélú öngondoskodással, hiszen már nem kaphatnak érte adójóváírást – derül ki a Bank360 elemzéséből.
Ragyogóan sikerült 2024 az önkéntes nyugdíjpénztárak számára. Megtört végre a 16 éve tartó átok, és újra nőni kezdett a taglétszám – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Utoljára 2007-ben fordult elő, hogy több tagjuk volt a nyugdíjpénztáraknak az év végén, mint az év elején, ezt követően 2023-ig minden évben csökkenést mértek. Tavaly viszont 1 074 608 fős tagsággal zárták az évet a pénztárak, ami 1363 fő növekedést jelent. Ez annak köszönhető, hogy több mint 33 ezren léptek be nyugdíjpénztárakba, miközben a nyugdíjba vonult, kilépett vagy elhalálozott tagok száma csak 31 ezer volt. Emellett néhány tag számláját nem fizetés vagy technikai okok miatt szüntették meg az intézmények.
Megugrott a tagdíjbevétel
Az is jó hír volt a szektor számára, hogy a tagdíjbevételek bőven az inflációt meghaladó mértékben nőttek. Az egyéni befizetések összege 15 százalékkal 147,3 milliárd forintra nőtt, a munkáltatók ezt további 47 milliárd forinttal fejelték meg, ami csaknem 11 százalékos bővülés 2023-hoz képest. A munkáltatók 2009 óta nem járultak hozzá ilyen sok pénzzel a munkavállalók nyugdíjpénztári megtakarításához. A rekord év 2008 volt több mint 60 milliárd forint munkáltatói tagdíjjal, 2010-től kezdve viszont a cafeteria szabályokat többször is a pénztárak számára hátrányosan változtatták, emiatt ezek a befizetések csökkentek. A tavalyi teljes tagdíjbevétel azonban történelmi rekordnak számít.
A kifizetések összege ugyanakkor csökkent, alig haladta meg a 130 milliárd forintot. A nyugdíjba vonulók és a kilépők a 2023-asnál kevesebb pénzt vettek fel. Ennek lehetett az is az oka, hogy a 2022-es fekete év után 2023-ban sokan elveszítették a bizalmukat a pénztárukban, ezért kivették a pénzüket, 2023-ban viszont rekord hozamokat értek el a pénztárak, így a bizalom megmaradt, bent hagyták a tagok a pénzüket. A jó teljesítmény velejárója, hogy a tízéves várakozási idő után adómentesen felvehető hozam összege megnőtt, 43,4 milliárd forintot vettek ki a pénztártagok ezen a címen a számlájukról.
A hozamra most sem lehet panasz
A 2023-as rekordot tavaly nem tudták túlszárnyalni a pénztárak, de a teljesítményükre továbbra sem lehetett panasz. 2023-ban csaknem 340 milliárd forint hozam keletkezett a portfóliókon, 2024-ben pedig további 265,8 milliárd. Ez átlagosan 12-13 százalékos hozamnak felel meg, vagyis bőven meghaladta a 3,7 százalékos inflációt. Valószínűsíteni lehet, hogy a portfóliók döntő része reálhozamot ért el tavaly, és voltak alapok, amelyek több mint 10 százalékot vertek rá az áremelkedés ütemére.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok vagyona ennek köszönhetően az év végén már 2262,4 milliárd forint fölött járt, egy átlagos egyéni számlán pedig több mint 2,1 millió forint volt. Lehetséges, hogy egy ideig ez marad a történelmi rekord a pénztáraknál, az idén ugyanis már nem csak a nyugdíjba vonulók és a tízéves türelmi idő után hozamot felvevők nyúlhatnak hozzá adómentesen a megtakarításaikhoz, hanem bárki így tehet, ha saját vagy közeli hozzátartozója lakáscéljára szeretné felhasználni az egyenlegét.
Ilyen célra a 2024. szeptember 30-án érvényes egyenleg erejéig vehetők fel a nyugdíjpénzek 2025 végéig például jelzálogkölcsönök törlesztésére, lakáshitelek önerejeként, telek- és lakásvásárláshoz, építkezéshez és lakásfelújításhoz.
Az adómentesség elveheti a kedvet a pénztári befizetéstől
A pénztáraknak a lakáscélú kifizetések adminisztrációjával viszont valószínűleg lesz bajuk és költségük is, ami rossz hír a működési szinten egyébként is veszteséges szektornak. Az ágazat tavaly több mint 1 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet, miután a működési bevételek alig haladták meg a 10 milliárd forintot, a kiadások viszont 11 milliárd forint fölött voltak. Ezen még az sem segített, hogy a nem fizető tagok számláiról a pozitív hozam terhére több mint 2,3 milliárd forintot levonhattak a működésük finanszírozására.
A lakáscélú kifizetéseknél is jobban aggaszthatja a szektort, hogy a pénztárak egyik fő vonzerejét jelentő adókedvezmény egyre kevesebb munkavállalót érinthet a jövőben. A befizetésekre a tagok 20 százalék, évente maximum 150 ezer forintos személyi-jövedelemadó-kedvezményt kaphatnak.
Az szja-mentesség egyelőre a 25 év alattiakat, a 30 év alatti és a legalább négygyerekes édesanyákat érinti. Ha ebbe a körbe a miniszterelnök bejelentésének megfelelően bevonják a háromgyerekes és kétgyerekes édesanyákat is, akkor a jelenlegi nagyjából 700 ezer helyett már 1,7 milliónál is többen lesznek olyanok – többségükben nők -, akik nem fizetnek majd szja-t. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője szerint számukra ebből a szempontból már nem lesz vonzó a nyugdíjcélú öngondoskodás, hiszen nem élhetnek az adójóváírással, ugyanis azt nem lesz miből levonni. Ez pedig hosszú távon gondot okozhat, tekintettel arra, hogy a nők 65 éves korban várható élettartama a férfiakénál négy évvel hosszabb, miközben az átlagos nyugdíjuk 14 százalékkal alacsonyabb.
Az idén azonban még mindenkinek érdemes élni az adókedvezménnyel, akár úgy is, hogy a lakáscélú felhasználást igazolva a kivett pénzt vissza is teszi a pénztárba még 2025-ben, mert ezzel elérheti a teljes, 150 ezer forintos jóváírást – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu, amely itt írta le, miként lehet kihasználni ezt a lehetőséget.
