Németországnak a következő két évben 220 milliárd eurójába kerülhet, ha az ukrajnai háború miatt azonnal megszakad az orosz energiaellátás – közölték a berlini kormánynak tanácsot adó gazdasági intézetek. Egybehangzó véleményük szerint az orosz földgázimport teljes leállítása “erős recessziót” eredményezne.
“Az orosz nyersanyagszállításoktól való függetlenedésre vonatkozó döntés valószínűleg akkor is érvényben marad, amikor a katonai és politikai helyzet ismét megnyugszik. Ez azt jelenti, hogy az energiaellátás és az energiaigényes ipar egy részének át kell szerveznie magát” – áll az intézetek közös jelentésében, amelyet a Bloomberg szemlézett.
Bár a 220 milliárd eurós becslés az éves termelés 6,5 százalékának felel meg, ez még a közelében sincs annak a közel 890 milliárd eurós hitelfelvételnek, amelyet Németország 2020-ban és 2021-ben hajtott végre, hogy megvédje a gazdaságot a világjárvány következményeitől.
A növekvő áldozatok és a brutális atrocitásokról szóló jelentések közepette Németországra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy igazolja az orosz gáz embargóval szembeni ellenállását, amelyet széles körben Vlagyimir Putyin elnökkel szembeni végső nyomásgyakorló eszköznek tekintenek.
A helyzetet bonyolítja, hogy Ukrajna tegnap elutasította Frank-Walter Steinmeier német elnök azon kérését, hogy a héten fogadják őt Kijevben. Steinmeier azért lett nemkívánatos személy az országban, mert korábban támogatta az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat 2 gázvezeték megépülését, és amiért külügyminiszterként a Kremllel való megbékélést és párbeszédet szorgalmazta.
Christian Lindner pénzügyminiszter ezzel párhuzamosan közölte, hogy Németországnak óriási kihívásokkal kell szembenéznie, mivel igyekszik minél gyorsabban leválni az orosz energiáról, miközben a 2045-re kitűzött klímasemlegességet is célul tűzte ki.
“A világunk már nem lesz olyan, mint egykor volt” – írta a Lindner, a Szabad Demokraták elnöke a Handelsblatt című lapban.
“Új üzleti modellekre, új ötletekre, új ellátási láncokra és új kereskedelmi kapcsolatokra van szükség. Csökkentenünk kell az egyoldalú függőségeket, legyen szó akár az oroszországi energiaimportról, akár a Kínába irányuló exportról.”
A berlini székhelyű DIW, a becslésben részt vevő egyik intézet pénteken közölte, hogy Németország képes lenne túlélni az orosz gáz nélkül, amely jelenleg gázimportjának kétötödét teszi ki. De az üzleti szféra általában nem osztja ezt a nézetet, és az iparág vezetői – köztük Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója – súlyos gazdasági következményekre figyelmeztetnek, ha az orosz szállítások megszakadnak.
Romló kilátások
A friss jelentés az orosz energiahordozókról való leválás nélkül is borúlátóbban látja a német gazdaság kilátásait, mint korábban: az idei évre mindössze 2,7 százalékos növekedést jósol, szemben a korábbi 4,8 százalékos előrejelzéssel. A német infláció 2022-ben átlagosan 6,1 százalék, 40 éve a legmagasabb lesz a prognózis szerint.
“Az ukrajnai háború lökéshullámai mind a kínálati, mind a keresleti oldalon nyomasztják a gazdasági tevékenységet. Az orosz inváziót követően a kritikus energiahordozók árának emelkedése tovább táplálja az árakra nehezedő felfelé irányuló nyomást” – mondta Stefan Kooths, a Kieli Világgazdasági Intézet alelnöke.
Németország iparra épülő gazdasága jelentős akadályokkal néz szembe, miután a háború miatt az energiaárak emelkedtek, miközben megzavarta az ellátási láncokat, amelyek már korábban is szenvedtek a világjárvány okozta fennakadásoktól.
A vállalatokat különösen sebezhetőnek tekintik, mivel Németország függ az orosz gáztól. A kormánykoalíció a múlt héten megállapodott a szenvedő vállalkozásoknak szánt segélycsomagról, amely hiteleket, hitelgaranciákat és tőkeinjekciókat tartalmaz, és különösen az energetikai cégeket hivatott segíteni.
