A ’green deal’ 2050-re a CO2 mentes európai gazdaságot jelentené. Egy német autóipari menedzser elárulja, mit tesz, illetve mit és miért nem tesz Európa legnagyobb gazdaságának legfontosabb ágazata a célért.
A többség kivár
A ’zöld fordulat’ sikere az gazdasági szereplők, elsősorban az ipari vállalatok közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A legtöbb cég ugyan maga is elfogadott célkitűzéseket, de a gyakorlatban alig tesz a zöldebb termelésért. Az autógyártókra vonatkozó szigorú károsanyagkibocsátási előírásokkal szemben Brüsszel még nem rótt konkrét kötelezettségeket más gazdasági szereplőkre a ’green deal’ megvalósítása érdekében.
„Kivárjuk, hogy az általános célokat követni fogják-e konkrét, ránk is vonatkozó, számonkérhető előírások” – mondja egy német autóipari beszállító középvezetője. Tapasztalata szerint napjainkban csak azok a cégek tesznek a zöldebb jövőért, amelyek a beruházásaikból PR-tőkét tudnak kovácsolni.
Újrahasznosítás, de nem a környezet védelme érdekében
Európa legnagyobb gazdasága Németország, ahol az autóipar messze a legfontosabb iparág: 2019-ben 436 milliárd eurót termeltek és 833 ezer embernek adtak munkát. Ezért az európai ’green deal’ szempontjából döntő, mit tesznek a német autógyártók a zöldebb gazdaságért. Az autók károsanyagkibocsátására évek óta szigorú előírások vonatkoznak. A ’green deal’ által elfektetett cél viszont a termelés CO2 semlegessé tétele lenne. Erre vonatkozóan még nincsenek konkrét előírások.
A német autóipari beszállító menedzsere ennek ellenére egyre erősödő nyomást érez az gépjárműgyártók részéről.
„Komoly előny a megrendelésekért folytatott versenyben, ha viszonylag magas újrahasznosítási arányt tudunk felmutatni a beszállított termékeink gyártása során.”
E mögött azonban nem az autóipari vállalatok vezetőinek növekvő felelősségérzetét látja. „El akarják érni, hogy a rájuk vonatkozó szigorú előírások teljesítésénél azt is figyelembe vegyék, amit a beszállítóik tesznek a zöldebb gyártásért” – véli a német beszállító középvezetője.
Zöld beruházás = újrahasznosítás
A zöld termelés érdekében tett beruházások jelenleg leginkább az újrahasznosítási arány növelését jelentik. Ennek két módja van: a gyártási hulladék (post process recycling) és a termék (post consumer recycling) újrahasznosítása.
Közös bennük, hogy a termelő üzemeken kívül történnek. Amit a fogyasztók leselejteznek nem a gyártóhoz kerül vissza újrahasznosításra. A recycling azt jelenti, hogy az üzemek újrahasznosított alapanyagot vásárolnak a hulladékfeldolgozóktól a termeléshez. Még a ’post process recycling’ estében is ritka a gyáron belüli újrahasznosítás. Bonyolult és drága lenne. A kevés kivétel egyike a fröccsöntés során keletkező műanyag szemét megolvasztása és az új plasztikhoz keverése.
Az recyclingra általában igaz, hogy gazdaságilag nem kifizetődő. Ez különösen igaz a műanyagra. Egyrészt, mert a folyamat során romlik a minőség, a második életét élő plasztikok sokkal kevesebb célra használható, mint az új. Másrészt, mert az új műanyaggranulátum olcsó.
További probléma, hogy az újrahasznosított anyagok gyakran nem teljesítik az összetételre vonatkozó előírásokat. Ezek az autóiparban, leginkább tűzvédelmi okokból, különösen szigorúak: a szelektív kukába dobott PET-palack lehet új kabát, de nem szabad autóüléshuzatnak használni.
Gazdaságilag jobban megéri, azért nagy az újrahasznosítási arany a papírnál, az üvegnél és a fémnél. Utóbbi esetén ez a ritkafémek mellett az acélra és az alumíniumra is vonatkozik.
„Az energetikai beruházás ritka, mint a fehér holló.”
Energetikai beruházásra alig van példa a német autóiparban. Íratlan szabály, hogy az invesztícióknak egy éven belül meg kell térülniük. Ez energetikai beruházásoknál gyakorlatilag lehetetlen. „Az autóipar ezért nem tesz szinte semmit a ’green deal’ főcéljáért, a CO2 semleges termelésért” – mondja a menedzser.
Cége üzleti partnereik közül csak egyről tud, amely az elmúlt időszakban beruházott a működése CO2 kihatásainak csökkentése érdekében. Egy belga ragasztógyár, az Avery Dennison 3 darab 49 méter magas szélkereket telepített az üzeme mellé egy 1,5 focipályányi területre. A 100 méter átmérőjű rotorok évi 2,2 megawatt áramot állítanak elő. A 1.430 háztartásnak éves igényét kielégítő mennyiség a gyár energiaszükségletének 30 százalékát fedezi.
A belga cég példája is mutatja, hogy az energetikai beruházások középtávon, 5-10 év alatt megtérülnek. Az iparág döntéshozóit jól ismerő menedzser azonban biztos benne, hogy a szemlélet ennek ellenére nem fog változni. „Törvényi előírások, illetve állami támogatások nélkül olyan ritkák fognak maradni az energetika beruházások, mint a fehér holló.”
Petrus Szabolcs
