Nem várható az, hogy a hazai vagyonosok pénzük döntő részét külföldre viszik a megemelt tranzakciós terhek miatt – ám az igen, hogy a vagyon rendszeresen forgatott részének, a megtakarítások 10-30 százalékának alternatív, külföldi szolgáltatónál keresnek helyet, márpedig ez sem kis pénztömeg. A kieső tranzakciók a szolgáltatóknak és a költségvetésnek is rendkívül fájó kiesést okozhatnak, s a rendre új terhekkel állandó csengőfrászban tartott befektetők esetleges inaktivizálódása nem segíti a gazdaság helyreállását sem – vázolta a várható folyamatokat Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Júliusban már látszott, mit okoz a pénzügyi tranzakciós illeték emelése, illetve a deviza konverziós extra illeték bevezetése a pénzintézeti állományokban. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint jórészt a július elején bejelentett, augusztustól érvényes intézkedéssel magyarázható, de legalábbis nem függetleníthető tőle az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint júliusban közel 1200 milliárd forinttal apadt a pénzintézetek betétállománya és az sem, hogy az ügyfelek 492 milliárd forint értékben növelték deviza betétállományukat – még illetékmentesen váltva át azokat.
Nem a 20 ezer forint fáj
A hazai privátbanki szakma legnagyobb elemzőcégének vezetője szerint tévesek azok a beállítások, amely szerint a tranzakciós díj, illetve a konverziós díj növelése közvetlenül teljes vagyonmozgatással mozdítaná meg a 25 ezer privátbanki ügyfelet – az ő esetükben jellemzően akkora értékek forognak, amely esetében érdemi költségnövekedésként alig hathat a 20 ezer forintos tranzakciónként felszámított maximális illeték.
Karagich István szerint az extra váltási illeték sokkal komolyabb mértékben érinti a prémium banki és az affluens ügyfélréteg csaknem 700.000 számláját: az ő esetükben a tranzakciós volumen alapján már érdemi költségvonzatként jelenik meg a tranzakciók után fizetendő 0,9 százalékos extra teher. Ez az a két réteg, amelyik vagyonkoncentráció ellenére a következő hónapokban, években a legmasszívabban tudna fejlődni a gazdasági növekedés erősödése esetén – vélekedett a Blochamps ügyvezetője.
Megjelennek a szimultán számlák
Karagich István az intézkedésben két komolyabb kockázatot lát. Egyrészt a 15 százalékos kamatadó mellé 2023. júliusában bevezetett 13 százalékos szocho bevezetését követően közel pontosan egy évvel érkező új teher elbizonytalaníthatja a kellő pénzügyi tudatossággal bíró hazai, befektetőként és megtakarítóként aktív ügyfeleket, s azok dönthetnek úgy, hogy megtakarításaik egy részét/egészét külföldre viszik, ahol nem változnak olyan gyorsan a szabályok és terhek, mint Magyarországon.
A Blochamps adatai szerint a privát- és prémiumbanki szolgáltatók az elmúlt hetekben sok tucatnyi megkeresést kaptak külföldi számlanyitási lehetőségek iránt érdeklődve. Egyre több nemzetközi hálózattal rendelkező bank teszi lehetővé, hogy a náluk vezetett hazai forintszámlája mellé az ügyfeleik nem csupán hazai devizaszámlát, de igény esetén kvázi szimultán, külföldi devizaszámlák nyitását is, ahol a devizában nominált ügyleteket a bankcsoport más országban lévő leányvállalatánál lehet intézni.
A pénzintézetek ilyen lépései érthetőek, hiszen már ma is elérhető számos olyan pénzforgalmi intézmény és befektetési vállalkozás szolgáltatása Magyarországon, akik határon átnyúló szolgáltatásként a magyarországi extra terhek nélkül nyújtanak betétgyűjtési vagy brókerszolgáltatásokat magyar ügyfeleknek. Velük más megoldással nem tudnak versenyezni a magyar pénzügyi intézmények, márpedig sok éves tapasztalat, hogy a külföldre allokált lakossági vagyonelemeket csak verejtékes kampányokkal tudja hazacsalogatni az állam.
Biztos ezt akarjuk? A forgatott pénz van igazán veszélyben
Mindazonáltal Karagich István szerint nem várható az, hogy a Magyarországon őrzött vagyonok jelentékeny része külföldre települne. Az igazi kockázatot a Blochamps Capital ügyvezetője szerint inkább az jelenti, hogy a vagyonosabb ügyfelek pontosan azt a vagyontömeget viszik külföldi szolgáltatókhoz, amelyet folyamatosan forgatnak – ez befektetési kategóriáktól függően a vagyon 10-30 százaléka lehet. Ezzel a lépéssel ugyanis a pénz áramlása kerül külföldre, miközben a statikus befektetett vagyon nem járul hozzá a gazdaság és a pénzpiac növekedéséhez.
A pénzügyi szolgáltatóknak és – a kamatadón, a szochón, valamint a tranzakciós illetékeken keresztül közvetlenül, a pénzforgás gazdasági katalizátorszerepe miatt közvetetten – a költségvetésnek is az az érdeke, hogy a pénzügyi vagyon mind nagyobb része itthon vegyen részt a pénzpiaci forgalomban. Ha ez a forgási mennyiség csökken, a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezősége romlik, a befektetői bizalom ernyed, az állam pénzforgalmi bevételei csökkenhetnek, ráadásul a gazdaság finanszírozása is megnehezül – figyelmeztetett Karagich István.
