Miután egy texasi tejipari dolgozót megfertőzött a madárinfluenza egy magas patogenitású (betegség-okozó) törzse, a járványügyi szakemberek attól tartanak, hogy a szarvasmarhák körében nemrég kitört járvány az átlagosnál nagyobb veszélyt jelenthet.
A lakosságot érintő kockázat ugyan továbbra is alacsony, de a szakértők aggódnak amiatt, hogy a H5N1 vírus továbbfejlődhet és könnyebben átterjedhet a madarakról más emlősökre is. A Washingtonpost összeszedett minden fontos információt, amit a madárinfluenzáról, a tünetekről és a kezelésről, valamint az emberekre és a háziállatokra jelentett veszélyről tudni kell.
A madárinfluenza az influenza. A vírusok által okozott betegség, amely széles körben terjed a vadon élő madarak, különösen a vízi-, ragadozó- és vízimadarak, de a házi szárnyasok, például a baromfik körében is. Az Egyesült Államokban a magas patogenitású madárinfluenzát több mint 9000 vadon élő madárban mutatták ki, és 2022 eleje óta több mint 82 millió nagyüzemi baromfit és háztáji állományt érintett a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok adatai szerint.
Az Állategészségügyi Világszervezet szerint a madárinfluenza-vírusok hidegben hosszú ideig képesek túlélni az olyan felületeken amilyenek például a mezőgazdasági berendezések, amelyek lehetővé teszik, hogy gazdaságról gazdaságra terjedjenek.
Elkaphatja-e az ember a madárinfluenzát?
Ritkán, de az emberek megfertőződhetnek madárinfluenzával, ha közeli kapcsolatba kerülnek – akár élő, vagy nem élő – fertőzött madarakkal, vagy olyan felületekkel, amelyek fertőzött madár nyálával vagy ürülékével szennyeződhettek.
Bár a vírust kimutatták vadon élő emlősökben, például vörös rókákban, mosómedvékben, oposszumokban és borzokban – valószínűleg a fertőzött vadon élő madarak elfogyasztása miatt -, a szakértők szerint a vírus az emberre nézve alacsony kockázatot jelent. Az Egyesült Államokban eddig két emberi megbetegedést jelentettek, köztük a texasi esetet. Az első 2022-ben történt, amikor egy Coloradóban élő, baromfival közvetlenül érintkező személynél pozitív lett ugyanerre a törzsre.
A fertőzések az olyan enyhe esetektől, mint a kötőhártya-gyulladás, szemfertőzés – amely a fertőzött anyag kezelése, majd a szem érintése után alakulhat ki – a súlyosabb, de ritka légúti fertőzésekig terjedhetnek, mondták a szakértők.
A vírus jellemzően nem fertőzi meg az emberi légutakat, mivel az emberek torkában, orrában vagy felső légutaiban nincsenek meg azok a receptorok, amelyek a jelenlegi madárinfluenza-törzsre érzékenyek.
– Egy személynek nagy mennyiségű vírust kellene belélegeznie – például a fertőzött széklet felsöprésével és mélyen a tüdőbe való belélegzésével – ahhoz, hogy a vírus légúti fertőzést okozzon, mondta William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem fertőző betegségek és megelőző orvostudomány professzora.
“Ilyen körülmények között a vírus fertőzést indíthat el az emberben, és gyorsan influenzás tüdőgyulladássá alakulhat” – mondta, és ekkor “a halálozási arány nagyon magas”.
Biztonságos-e tejet inni, sajtot és joghurtot enni?
A szakértők szerint a vírusrészecskék puszta jelenléte nem meglepő, és nem jelenti azt, hogy az emberek megfertőződhetnek az ezeket tartalmazó termékek fogyasztásával. Mivel a tejtermékeket pasztőrözik, “továbbra sem merül fel aggodalom az államközi kereskedelmi tejellátás biztonságával kapcsolatban” – áll az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal honlapján közzétett közleményben. Ez vonatkozik más tejtermékekre is, beleértve a sajtot, a joghurtot és a fagylaltot, de a tisztviselők további vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy vannak-e különbségek más, vírustöredékeket tartalmazó tejtermékekkel kapcsolatban.
Az USÁ-ban csak az egészséges állatokból származó tejet szabad az államközi kereskedelemben forgalmazni az emberek számára fogyasztásra, mondta az ügynökség, hozzátéve, hogy “a pasztőrözés folyamatosan bizonyítottan inaktiválja a baktériumokat és vírusokat, például az influenzát”. Ez azt jelenti, hogy nem volt nagy hatással az USA tejellátására vagy a tejtermékek árára.
Elkapható a madárinfluenza csirke vagy tojás fogyasztásától?
Nem. Az ember nem fertőződhet meg teljesen átsütött baromfi vagy tojás fogyasztásával. A CDC szerint azonban “a főzés nélküli baromfi és baromfitermékek (mint például a vér) lehetett a forrása a madárinfluenza vírus okozta kisszámú fertőzésnek az embereknél Délkelet-Ázsiában”. A CDC tanácsa szerint “az Egyesült Államokban a megfelelően kezelt és főtt baromfi fogyasztása biztonságos”.
Mégis, a gazdaságokban Cardona szerint a fertőzött baromfit – és a többi csirkét vagy pulykát, amelyek kapcsolatba kerültek az adott fertőzött baromfival – leölik, hogy megvédjék az amerikai élelmiszerellátást. “Jó tudni, hogy ezek nem kerülnek be semmilyen élelmiszeripari termékbe” – mondta. “Még az állateledelbe sem kerülnek bele.”
Milyen tünetei vannak a madárinfluenzának az embernél?
A CDC szerint a fertőzöttek egy része nem tapasztal tüneteket. Másoknak enyhe tünetei lehetnek, mint például kötőhártya-gyulladás vagy influenzaszerű tünetek – láz, köhögés, torokfájás, testfájás, fejfájás, fáradtság, súlyosabb, tüdőgyulladással járó esetekben pedig légzési nehézségek.
A madárinfluenza tünetei attól függnek, hogy az egyes személyek milyen vírustörzzsel fertőződnek meg. Az elmúlt 25 évben a legtöbb emberi fertőzést okozó törzsek a H5N1 és a H7N9 – közölte a CDC.
A madárinfluenza-fertőzést laboratóriumban diagnosztizálják, általában az illető orrából és torkából vett kenet alapján.
Hogyan kezelik?
A madárinfluenzát elkapó embereket általában támogató kezeléssel, súlyos esetekben pedig lélegeztetőgéppel kezelik, hogy segítsék a légzést. Vannak olyan vírusellenes gyógyszerek is, amelyek hatékonyan kezelik a jelenlegi törzseket, mondta Schaffner.
Létezik madárinfluenza elleni védőoltás az emberek számára?
Igen, létezik védőoltás a madárinfluenza ellen. De ezeket tesztelni kellene, hogy megállapítsák, hogy megfelelnek-e az adott törzsnek. A vakcina gyártását ezután meg kellene növelni és tömeggyártásba kellene állítani.
A madárinfluenza megölheti az embert?
Igen, halálos lehet, főként akkor, ha a vírus a tüdőbe jut és influenzás tüdőgyulladást okoz, de ez ritka.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2003 januárja és 2024 februárja között világszerte 23 országból 887 laboratóriumban megerősített emberi H5N1-fertőzéses esetet jelentettek. A fertőzöttek közül 462-en haltak meg.
Bár ezek a számok ijesztőnek tűnhetnek, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a lakosságot érintő kockázat alacsony, és nincs bizonyíték arra, hogy a fertőzés tartósan emberről emberre terjedne.
Lehet, hogy a madárinfluenza lesz a következő világjárvány?
Minden egyes alkalommal, amikor magas patogenitású madárinfluenza-járvány tör ki, aggodalmakat vált ki, hogy a vírus mutálódhat, és könnyebben megfertőzheti az embereket, és elkezdhet emberről emberre terjedni.
Ez történt a sertésinfluenzával 2009-ben, amikor a sertések egyszerre fertőződtek meg madárinfluenzával és emberi influenzával. A két vírus kicserélte genetikai anyagát a sertésekben, így a madárinfluenza felhasználhatta az emberi influenza genetikai mintáját az emberek között való terjedéshez.
Egy ilyen világjárványt nem lehet megjósolni, mivel a genetikai anyag cseréje véletlenszerű esemény.
“Ha valami, akkor az esélyek ellene szólnak” – mondta Schaffner, megjegyezve, hogy a madárinfluenza törzsek állandóan keringenek, és nem jelentenek veszélyt az emberekre. Bár a törzs megfertőzött néhány emlőst – köztük a nyérceket, ami 2022 októberében járványt okozott egy spanyol farmon -, “ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy felveszi a képességet arra, hogy emberekre is átterjedjen” – mondta.
Elkaphatják-e a kutyák és macskák a madárinfluenzát?
A kutyák a múltban is megfertőződtek madárinfluenza-törzsekkel – mondta Carol Cardona, a Minnesotai Egyetem madár-egészségügyi tanszékvezetője. De mivel a családi kutya vagy macska jellemzően nem érintkezik fertőzött madarakkal, mint a vadon élő állatok, a kockázatuk alacsony – mondta.
A szakértők mégis óva intettek attól, hogy a kutyák vagy macskák megegyék az elpusztult madarakat. “Ha a macskát zárt térben tartjuk, a kutyát pedig pórázon tartjuk, nem látok okot arra, hogy fertőzésre számítsunk” – mondta Cardona.
A csirkéiket tartó embereknek ébernek kell lenniük
A háztáji csirkék akár közvetlenül, akár a testváladékukon keresztül kapcsolatba kerülhetnek vadon élő madarakkal, ami potenciális fertőzésveszélynek teszi ki őket. A szakértők azt javasolják, hogy a háztáji csirkéket tartsák egy kerítésen belül, hogy távol tartsák őket a betegséget esetleg hordozó vándormadaraktól.
A fertőzött csirkék szokatlanul csendesek lehetnek, leállhatnak a tojással, vagy kevesebb tojást tojnak, valamint légzőszervi tünetek és hasmenés léphetnek fel náluk, mielőtt elpusztulnának.
A háztáji csirkéket tartó embereknek óvintézkedéseket kell tenniük, és kerülniük kell a fertőzött csirkék vagy tojásaik, illetve a fertőzött felületek érintését – mondták a szakértők.
Államonként vagy országonként változik a kockázat?
Egyes helyszíneket jobban érintettek, mint másokat, de nincs olyan hely, amely teljesen kockázatmentes lenne – mondta Munir Iqbal, az angliai Pirbright Intézet madárinfluenza-víruscsoportjának vezetője. “A vírus mostanra nagyon elterjedt a vadon élő madarakban, és a vadon élő madarak a világ minden tájára eljutnak, ezért a baromfira leselkedő veszély állandó és kiszámíthatatlan lett” – mondta Iqbal.
A magas patogenitású madárinfluenzát először 1996-ban azonosították a kínai Guangdongban élő libákban. A vírus 2003 és 2005 között széles körben elterjedt Ázsiában, és különböző törzsekké mutálódott, amelyek azóta világszerte időszakos járványkitöréseket okoznak.
Be lehet-e oltani a madarakat madárinfluenza ellen?
Kína, Egyiptom és néhány más ország, ahol korábban halálos madárinfluenza-járványok törtek ki, a madárpusztulás csökkentése érdekében a madárállományok beoltására összpontosítottak. A madárinfluenza elleni vakcinázás azonban költséges is, és nincs általános egyetértés abban, hogy ez hatékony stratégia-e a járványkitörések kezelésére.
Nagy-Britannia, ahol a háziasított madarak szisztematikus vakcinázása a legtöbb esetben tilos, hivatalos iránymutatásaiban kijelenti, hogy a vakcinákat túl nehéz hosszú távon megfelelően beadni, nem bizonyított, hogy minden érintett madárfajnál működnek, és a vírus gyors mutációja miatt bonyolult a kifejlesztése és adaptálása.
Az Egyesült Államokban és Európában a hatóságok figyelemmel kísérik a madárpopulációkat, és ha fertőzést észlelnek, az állományokat, köztük az egészséges madarakat is, amelyek esetleg fertőzöttek voltak, selejtezik. Ez költséges, mert sok kormány kártalanítja a gazdákat, ha az egészséges madaraikat leölik.
Aggódnia kell amiatt, hogy a madarak az Ön területén madárinfluenzát terjesztenek?
A CDC szerint a vadon élő madarak – például kacsák, libák és hattyúk – a legvalószínűbb, hogy megfertőződnek a madárinfluenza ezen törzsével. Ez könnyen átterjedhet a baromfikra, például a csirkékre és a pulykákra.
Azonban a leggyakoribb énekesmadarak vagy más, a hátsó udvarokban található madarak – mint a vörösbegyek és galambok – általában nem hordozzák a baromfira vagy az emberre veszélyes madárinfluenza-vírusokat. Általánosságban elmondható, hogy az embereknek kerülniük kell a vadon élő madarakkal való közvetlen érintkezést – állítja a CDC.
Érsek M. Zoltán
