Jelentős makrogazdasági sokkot okozna és megterhelné az államadós-minősítéséket Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – a orosz földgázszállítások esetleges hirtelen és teljes leállása – áll a Fitch Ratings átfogó térségi tanulmányában.
A nemzetközi hitelminősítő közölte: nem tartozik alapeseti előrejelzései közé a hirtelen orosz földgázexport-stop, de ennek kockázata fennáll.
A nagy makrogazdasági sokk, amely egy ilyen fejleményből eredne, alacsonyabb ütemű, sok esetben negatív gazdasági növekedést okozna a térségben, egész szektorokon ütne tartós sebeket, gyorsítaná az inflációt, emellett elhúzódó nyomást gyakorolna a közfinanszírozásra és az államadósságra.
Mindez lefelé irányuló nyomás alá helyezné a szuverén besorolásokat különösen azokban az országokban, amelyekben az adósminőségi mutatók már most is gyengék a hasonló adottságú társállamokéhoz képest – áll a Fitch Ratings elemzésében.
A hitelminősítő közölte:
nem számít arra, hogy az orosz földgázellátás hirtelen leállása esetén az Európai Unió alternatív forrásokból elégséges mennyiségű földgázt tudna beszerezni.
Az ellátási és az infrastrukturális korlátok miatt több mint három évbe telne, mire az EU pótolni tudná az orosz földgázt a szállítások teljes leállása esetén, és ha az orosz export télen állna le, az a földgázfelhasználás szinte azonnali és széleskörű adagolását tenné szükségessé az uniós országokban – hangsúlyozzák a Fitch Ratings londoni iparági elemzői.
A cég szerint az Európai Unión belül a közép- és kelet-európai országok vannak a legnagyobb mértékben kitéve ezeknek a kockázatoknak.
A Fitch által számos tényező figyelembevételével kidolgozott, az EU egészére vonatkozó sérülékenységi index első nyolc helyén közép- és kelet-európai uniós tagországok állnak. Az első helyre Lettország került, Magyarország a harmadik helyen van Szlovákia után.
A tanulmány Magyarországról szóló fejezete kiemeli, hogy a magyar gazdaság elsődleges energiafogyasztásán belül a földgáz 40 százalékkal részesedik, és e földgázmennyiség 95 százaléka Oroszországból érkezik; a magyarországi hazai kitermelés az éves igény 12 százalékát fedezi.
A Fitch Ratings közölte:
becslése szerint ebben a környezetben az orosz földgázszállítások teljes elvesztése pótlólagos beszerzési források nélkül hozzávetőleg 3,1 százalékponttal csökkenthetné a magyar gazdaság által megtermelt bruttó hozzáadott-értéket (GVA).
Ráadásul az orosz gázexport leállása az inflációt is még feljebb hajtaná, és ez valószínűleg további monetáris szigorításhoz vezetne. A magyar háztartások elkölthető jövedelmi hányadára gyakorolt közvetlen hatás azonban kisebb lenne, mint a többi közép- és kelet-európai országban, mivel az áramra és a földgázra hatósági árak vannak érvényben Magyarországon – áll a Fitch tanulmányában.
A cég szerint mindazonáltal a közfinanszírozás helyzete a magyar gazdaság gyengéje a térségi társállamokéval összehasonlítva, és jelentős nyomás alá kerülne a gazdasági növekedés lassulása és az infláció további gyorsulása esetén, mivel a hatóságok valószínűsíthetően további támogatásokat nyújtanának a háztartásoknak.
Ez azonban kisiklathatja a költségvetési konszolidációs terveket és megakadályozhatja a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta csökkenését, ez viszont növelné egy esetleges negatív hitelminősítői lépés kockázatát – áll a Fitch Ratings Londonban ismertetett tanulmányában.
A Fitch stabil kilátású, “BBB” szintű – befektetési ajánlású – besorolással tartja nyilván Magyarország államadósság-kötelezettségeit, csakúgy, mint a másik két globális hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és az S&P Global Ratings.
A Fitch Ratings azonban e hónap elején leminősítés távlati lehetőségére utaló negatívra módosította a Mol Nyrt. “BBB mínusz” – a magyar szuverén besorolásnál egy fokozattal gyengébb – osztályzatának kilátását az addigi stabilról, elsősorban a magyar olaj- és földgázipari vállalatnak az orosz olaj- és földgázszállításokkal szembeni jelentős függéséhez kötődő kockázatokkal indokolva a lépést.
A Fitch legközelebb július 22-én vizsgálja a magyar államadósság-osztályzatot.
