A korábbinál is nagyobb sebességre kapcsolt a világon az egyik legősibb mesterség – most nem „arról” lesz szó -, a gazdasági kémkedés és az üzleti hírszerzés. Hónapok óta nagy a tolongás a Covid-19 vírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgozó amerikai, kanadai, brit, svéd, német gyógyszergyárak, egyetemi laboratóriumok számítógépes rendszerei környékén.
A kínai és az orosz hírszerzés hajt végre szinte minden nap hekker-támadásokat, újabban azonban már az iráni kémszolgálatok is erőteljesen érdeklődnek a vakcinafejlesztés titkai iránt. Ez a fürkészés azonban csak egy kis – de nem jelentéktelen – epizódja a módszereiben és a technikáiban megújult, mennyiségében pedig hatalmasra duzzadt, közvetlenül nem katonai és nem politikai célú, hanem egyértelműen gazdasági és üzleti kémkedésnek, hírszerzésnek.
Ipari kémkedés, üzleti hírszerzés
Kezdetben volt az ipari kémkedés (industrial spying) kifejezés, de ez nem volt elég szalonképes; helyébe lépett az üzleti hírszerzés (business intelligence, BI), valamint a versenytársakra vonatkozó információk gyűjtése (competitive itelligence, CI). A nyelvi lelemény nem ismer határokat, a hírszerzés azonban igen. Ha nem is földrajzi, hanem megfogalmazásbéli határokat. Érdemes tehát már elöljáróban különbséget tenni a gazdasági kémkedés és az üzleti hírszerzés között.
A gazdasági kémkedés állami, ritkábban privát hírszerző szervezetek által végzett illegális, azaz legalább egy állam jogi normáit sértő tevékenység. Ezzel szemben az üzleti hírszerzés elvileg döntően legális információszerző és –elemző tevékenység, amely minden körülmények között tiszteletben tartja minden érintett ország jogi és etikai normáit. Az etikus üzleti hírszerzés egyúttal a gazdasági szervezetek (elsősorban a cégek) menedzsmentje által irányított tevékenység azzal a céllal, hogy a vállalatok piaci és üzleti lehetőségeit növeljék vagy legalább szinten tartsák. Teszik ezt úgy, hogy folyamatosan vizsgálják és elemzik a meglévő és a lehetséges versenytársaik múltbeli adatait, kapcsolatait, piaci viselkedését stb. azért, hogy azok jövőbeli tevékenységét minél nagyobb pontossággal bemérhessék, megbecsülhessék.
Kell egy csapat
A versenypiaci hírszerzés tehát legális, törvényes folyamatokon alapszik, de lényegesen túlmutat az adatok és tények gyűjtésen. Ez egy csapatmunka, ahol közgazdászok, jogászok, biztonsági szakértők, HR-munkatársak, pszichológusok, informatikusok értékelik a megszerzett adatokat, és alakítják át azokat információkká. Ezeket a hírszerzési projekteket az esetek többségében külső, erre szakosodott cégek végzik, amelyeknek jelentős tapasztalatuk van a kockázatelemzésben és az üzleti folyamatok elemzésében is.
Adatbázisaik, kapcsolataik, infrastruktúrájuk lehetővé teszi a megbízó számára szükséges adatok megszerzését, melyek feldolgozásával széleskörű információt biztosítanak a döntéshozók számára a versenykörnyezetről. Érdemes megjegyezni, hogy napjainkban már nem csak az erre szakosodott, magukat nyíltan hirdető és jelentős referenciákkal rendelkező cégek, ügynökségek, piackutatók folytatnak megbízásos alapon üzleti, versenypiaci hírszerzést, hanem minden jelentősebb vállalatnak van saját, házon belüli, nem is kis létszámú hírszerző és elhárító részlege (Siemens, Shell, DuPont, BP stb.). Ez utóbbi részlegnek és tevékenységnek különösen a számítógépes hírszerzés elterjedése és az állandó hekker-támadások miatt van kiemelt jelentősége.
A leszűrt információkra alapozva elkészíthetők a rövid, közép- és hosszú távú vállalati üzleti tervek, a piaci, az ügyfelekkel, a beszállítókkal, a versenytársakkal, az árazással stb. kapcsolatos stratégiák és az üzleti gyakorlat még szinte számtalan összetevője. Különösen hasznos a megszerzett információtömeg a szándékolt cégfelvásárlás és vállalati fúzió előtt.
Mi érdekli leggyakrabban a megrendelőket?
A fentieken kívül mikor van szükség versenypiaci hírszerzésre, illetve mivel kapcsolatosak leggyakrabban a megbízások?
Adatok, információk – finomhangolva
Továbbá a vállalati versenyképesség megőrzéséhez nélkülözhetetlenné vált a termékek és a szolgáltatások tulajdonságaira vonatkozó információtömeg, vagy az azokat előállító, szolgáltató cégek, intézmények kapacitásáról, terveiről, humán erőforrásáról szóló, úgynevezett finomhangolt adatok ismerete. Ilyen eset lehet például, amikor az adott piacon szereplő versenytársak tulajdonosi körében, döntéshozó testületeiben olyan személycserék történnek, melyek előrevetítik a változásokat.
Hasonlóan fontos információ, ha a versenytárs elbocsát, vagy munkaerő-felvételt hirdet, és olyan kompetenciákat jelöl meg, melyek termékfejlesztésre vagy -átalakításra utalnak, sőt, ha a konkurens cég részéről behatolási kísérletet tapasztalható munkaerő „átültetése” útján. Az üzleti hírszerzésben egyébként fontos szerepe van az elbocsátott, sértett vezetőknek, vagy éppen a sok hasznos információval rendelkező lefizetett dolgozóknak.
Az üzleti hírszerzésnek szinte megszámlálhatatlan forrása van, ezek közül érdemes néhányat megemlíteni: ártatlannak tűnő személyes beszélgetések, nyilvános adatbázisok, prospektusok, honlapok, kiállítások, sajtófigyelés, hirdetések, nyilatkozatok, rendezvények, piaci elemzések, árfigyelés, a létszám alakulása, munkaerő toborzási tevékenység, export-import alakulása, szervezeti felépítés, termékek csomagolása, dizájn stb.
Támad a kínai hírszerző „hadsereg”
Nem véletlen, hogy az elmúlt 25-30 évben a kínai gazdasági kémkedés és versenypiaci hírszerzés jelenti a globális üzleti világ egyik legnagyobb gondját. Egyértelmű, hogy az ázsiai ország kiugró ütemű gazdasági fejlődése, a kínai áruk és vállalatok világméretű térhódítása és a hírszerzés között szoros a kapcsolat. Szakértők véleménye szerint Kínában 200 ezer körül van a gazdasági és üzleti hírszerzők, elemzők száma. Ehhez a „hadsereghez” jön még sok külföldön dolgozó tudós, kutató, cégvezető, egyetemista, az egyetem elvégzése után külföldön maradt mérnök stb., akik nem kevés információt „szállítanak” hazájuknak. Persze egyre több a lebukás, a letartóztatás, a bírósági ítélet is. Működik az „agyvisszaszívás” is, amely arra irányul, hogy a külföldön végzett és/vagy ott dolgozó kínai műszakiak térjenek vissza hazájukba.
Az informatikai és a távközlési forradalom, valamint a digitalizáció nyomán egyértelmű lett, hogy a korszerű technológia birtoklásának és a technológiai innovációs képességeknek nagy hatása van a hatalmi politikára, a nemzetközi rangpozíciókra, a cégkapcsolatokra, s nem utolsó sorban a kereskedelemre. Látnivaló, hogy az évek óta tartó brutális amerikai-kínai kereskedelmi háború hátterében komoly, szinte meghatározó jelentőséggel bírnak a modern technikák, technológiák. Az elmúlt 3-4 évtizedben Kínában igen sok külföldi cég telepedett le, rengeteg működő tőke áramlott be külföldről az országba. A külföldi cégek a tőke mellett korszerű technikákat, technológiákat, kutatási eredményeket is vittek az ázsiai országban működő saját és vegyes vállalatokba.
Tőke, technika, technológia, know-how Nyugatról
A kínai feldolgozóipar minden szektorára kiterjedő gyártási kapacitások telepítésének lényegében egyetlen feltétele volt évtizedeken keresztül: a nyugati vállalatok termelő bázisai nem működhettek elzárt szigetként. Szinte megszámlálhatatlan folyamat és gyakorlat biztosította, hogy a kínai modell, tehát a szocialista politikai intézményrendszer által kézi vezérléssel irányított államkapitalizmus feltételrendszerében működő helyi vállalatok egyre nagyobb és nagyobb mértékben vehessék át a nyugati ipari a gyártási know-how-t és vegyenek részt az innovációban. A Kínában megtelepedett külföldi cégeknek is köszönhetően Kína tehát a technikában is nagyhatalom.
Mindeközben a nyugati cégek – a Hírfigyelő tanulmánya szerint – folyamatosan panaszkodtak az „útonálló” stílusban előadott zsarolások miatt, amellyel a kínaiak kikényszerítették az érzékeny technológiákba való betekintés lehetőségét. De a zúgolódáson és a morgolódáson kívül többre nem futotta, ami érthető, hiszen a Kínában megtelepedett nyugati vállalatok egymással is versenyben voltak és vannak. És a modern gazdaságtörténet egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb játszmájából nagyon könnyen ki lehet pottyanni… Kína tehát ma már technikai, kutatási és fejlesztési nagyhatalom, amely az üzleti hírszerzés, ipari kémkedés, valamint a ma már igazán jelentős saját K+F tevékenysége nyomán igen nagy veszélyt, de mindenekelőtt alacsonyabb költségű és árú versenyt jelent a magas fejlettségű technikát képviselő országok, cégek számára.
Akciókra ellenakciók a technológiai háborúban
A kínai technológialopás ütemének növekedése miatt az FBI már 2009-ben létrehozta a kifejezetten az amerikai vállalatokat támadó gazdasági kémkedés elleni egységét. (Ez a projekt akkor már évek óta várólistán volt, mert az amerikai elhárítási erőforrások akkora részét fordították terrorizmus-ellenes küzdelemre, hogy erre nem maradt elég figyelem.) De amióta létrehozták ezt a szervezetet, a benne dolgozók ki sem látszanak a munkából. Az FBI valamennyi, szám szerint 56 regionális irodája tele van kínai ipari kémkedési ügyekkel. A kínai hírszerzés tapintható érdeklődése jelen van minden szektorban a mezőgazdaságtól a információ-technológiáig, vállalatokban és egyetemeken, óriásvállalatok és start-up-ok sokaságában.
Az FBI igazgatójának idén nyári nyilatkozata szerint átlagosan 10 óránként indul egy kínai ipari kémkedéssel kapcsolatos elhárítási akció, s jelenleg több mint kétezer ilyen, folyamatban lévő vizsgálat van. (A technológialopás elleni küzdelem összehangolására hosszú előkészítés után 2018-ban hoztak létre az igazságügy-minisztérium keretén belül egy „China Initiative” elnevezésű folyamatot. Ez a kezdeményezés a teljes amerikai kormányzati struktúrában összefogja a kínai gazdasági kémkedés elleni védekezést, szükség szerint külpolitikai, titkosszolgálati, szabályozási, vagy büntetőjogi eszközökkel.)
Az elmúlt időszakban többször is előtérbe kerültek a kínai hekkerek az amerikai vállalatok kapcsán. Most egy újabb, igen súlyos vád fogalmazódott meg a kínaiakkal kapcsolatban, amely szerint a kémek éveken át lopták a technológiai adatokat a különböző amerikai repülőgépgyártó cégektől. (Ismeretes, hogy a Kína a világ első számú repülőgép és gépkocsi piaca.) A vádiratban 10 emberről van szó, akik a műveletet végrehajtották. Az igazságügyi minisztérium szerint a kínaiak a kereskedelmi repülőgépek hajtóműveiről loptak el terveket 2010 és 2015 májusa között egy olyan francia cégtől is, amely egy amerikai vállalattal közösen fejlesztette a hajtóműveit.
Az elmúlt hónapokban az USA fokozta támadását, akcióit a Kínával vívott technológiai háborúban. Sorra állítják bíróság elé a lefülelt „cégfürkészeket”, kémkedéssel vádolt diplomaták kerülnek kiutasításra, szankciókat vezettek be az 5G technológiás Huawei és néhány vezetőjével szemben és a friss példákat hosszasan lehet sorolni. A New York Times értesülése szerint a következő kínai célpont a Tik-Tok, valamint a Tencent nevű, 630 milliárd dolláros technológiai, közösségi médiás óriáscég.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
Folytatjuk. A következő rész címe:
Gazdasági hírszerzés II. – A „poloskától” a kiberig
