Oroszország több tízmilliárd dollár értékű gazdasági segélycsomagot állít össze, hogy enyhítse a nyugati szankciók csapását, és megvédje lakosságát Vlagyimir Putyin ukrajnai háborújának pénzügyi következményeitől.
Moszkva intézkedései – amelyek a nehéz helyzetben lévő magánszemélyek és vállalkozások megsegítésére összpontosítanak – közgazdászok szerint nem valószínű, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország az elmúlt évtizedek legsúlyosabb lassulásába kerüljön. De azt jól mutatják, hogy a Kremlnek milyen nagy tartalékok állnak rendelkezésére – írja a The Wall Street Journal.
A február 24-i invázió óta Putyin több válságellenes törvényt írt alá, és elrendelte a nyugdíjasoknak, az állami alkalmazottaknak és a rászorulóknak nyújtott kifizetések sürgősségi emelését, hogy ellensúlyozza a megugró inflációt. Támogatta a szankciók által sújtott vállalatoknak nyújtott államilag támogatott hiteleket is. Egy ilyen lépés mentőövet jelenthet azoknak a gyáraknak, amelyek az importált alkatrészek – például számítógépes chipek – hiánya miatt leállították a termelést.
A pénz nem akadály
Oroszország az alacsony adósságterhének és a bőséges energiabevételeknek köszönhetően bőkezűen költhet gazdasága megerősítésére – még akkor is, ha az ukrajnai háború miatt egyre nagyobb költségekkel kell szembenéznie. Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint márciusban, a konfliktus első teljes hónapjában az orosz szövetségi kormányzat kiadásai 37 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, részben a védelmi kiadások növekedése miatt. Az olaj- és gázbevételek azonban rubelben kifejezve több mint kétszeresére nőttek ugyanebben az időszakban, ami az adatok szerint majdnem teljes egészében ellensúlyozta a kiadások növekedését.
“Az orosz kormánynak rengeteg pénze van, mert hatalmas bevétele származik az olajból és a gázból, amelyeknek nagyon magas az ára. Van elég pénze mind a védelemre, mind a lakosság támogatására”
– mondta Natalija Zubarevics moszkvai közgazdász.
A tisztviselők nem adták meg a segélyezési erőfeszítések teljes összegét, és nem részletezték, hogy mire fogják költeni a pénzt. Anton Sziluanov pénzügyminiszter a múlt hónapban azt mondta, hogy a kezdeti válságellenes intézkedések több mint 2,5 billió rubelbe, azaz 35 milliárd dollárba kerülnek, beleértve a kiadásokat és az adókedvezményeket is.
Egy másik vezető tisztviselő, Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a hatóságok akár 8 billió rubel – azaz 112 milliárd dollár – értékű hitelt is nyújthatnak a gazdaság támogatására, beleértve a támogatott jelzáloghiteleket és a vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöket. A törvényhozók előtt április 13-án tartott beszédében Belouszov ezt a szintet olyan felső határnak nevezte, amelyet a kormány nem tud túllépni az infláció felpörgetése nélkül.
A Kreml reméli, hogy az ilyen erőfeszítések segítenek majd tompítani az éles lassulás széleit. A Világbank előrejelzése szerint Oroszország gazdasági teljesítménye idén 11,2 százalékkal zsugorodik, ami az 1990-es évek óta a legsúlyosabb visszaesés.
Az osztogatás sem csodaszer?
Ugyanakkor a közgazdászok úgy vélik, a kormányzati kiadások nem jelentenek csodaszert Oroszország számára. A fiskális ösztönzők a fogyasztóknak több pénzt adva alapvetően kedveznek a gazdasági aktivitásnak. A szakemberek szerint azonban Oroszország számára most nem a kereslet hiánya a probléma, hanem a kínálat elégtelensége a sok importtermék eltűnése miatt.
“Az orosz gazdasággal nem az a probléma, hogy az embereknek nincs pénzük. Hanem az, hogy nincs elég alkatrész az ellátási lánc problémái miatt. Ezt pedig nem lehet költségvetési ösztönzőkkel orvosolni”
– mondta Maxim Mironov, a madridi IE Business School pénzügyi professzora.
Mironov szerint a kormány valószínűleg Putyin politikai bázisára, köztük az idős oroszokra és a közszféra alkalmazottaira fogja összpontosítani a kiadásokat. “Mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a kormányzati költségvetésből támogatott emberek és a rendvédelmi szervek tagjai jól érezzék magukat, mert erre épül a rendszer” – mondta.
Erősödő válságfélelmek
Egy súlyos gazdasági válság kihívást jelenthet Putyin számára, aki népszerűségét azzal alapozta meg, hogy a posztszovjet évek káoszát követően a stabilitás időszakát vezette be. Az elmúlt hetekben az elnök többször is megjelent a televízióban, hogy a gazdasági könnyítések mellett szálljon síkra, miközben győzelmet aratott a nyugati szankciók kezdeti támadásának visszaverése során.
A múlt héten Putyin sürgette a törvényhozókat, hogy gyorsítsák fel a szociális juttatások növelésére irányuló munkát. Az ilyen lépések “arra irányulnak, hogy közvetlen segítséget nyújtsanak a polgárok legkiszolgáltatottabb kategóriáinak – a gyermekes családoknak és az idősebb generáció tagjainak” – mondta televíziós beszédében.
Egyes közgazdászok szerint a kormány által eddig bejelentett költségvetési intézkedések nem elegendőek az Oroszországban fenyegető válság mértékéhez képest, amely szerintük tovább fog súlyosbodni, mivel a következő hónapokban a vállalatok további elbocsátásokat jelentenek majd be.
“Egyértelmű, hogy a gazdaság nehéz idők elé néz, és eddig nem láttam konkrét tervet a gazdaság megmentésére”
– mondta Alekszandra Oszmolovszkaja-Suszlina, a moszkvai Economic Expert Group, egy független agytröszt fiskális politikai részlegének vezetője.
Sziluanov pénzügyminiszter a múlt héten azt közölte, hogy Oroszország nem fog hitelt felvenni a deficit finanszírozására az idén. Ehelyett a kormány valószínűleg a Nemzeti Vagyonalapot – amelyben Moszkva a múltbeli olaj- és gázbevételeket halmozta fel – fogja megcsapolni, amely április elején 155 milliárd dollár volt.
Fenyegető infláció
A kormány azon döntése, hogy nem vesz fel hitelt, azt jelezheti, hogy óvakodik az infláció fokozásától, amely márciusban hétéves csúcsra ugrott, mivel a szankciók miatt az importárak emelkedtek. A szankciók számos tengerentúli adósságpiacot is elzártak Oroszország elől, ami korlátozza a kormány hiánypótlási képességét.
“Oroszország valószínűleg óvatos lesz a költségvetési ösztönzőkkel, hogy elkerülje az infláció felgyorsulását”
– mondta Elina Ribakova, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet helyettes vezető közgazdásza. Bármilyen utalás arra, hogy Oroszország pénzt nyomtat a hiány finanszírozására, destabilizálhatja a rubelt és pénzügyi válságot idézhet elő – figyelmeztetett Ribakova.
“Ha túlságosan agresszívvá válnak a költségvetési kiadások terén, az nagyon nagy kockázatot jelent az ország számára” – mondta.
Boruzs Álmos
