A járványhelyzet esély is a felzárkózásra, de ahhoz, hogy az ország 2030-ra utolérje az uniós átlagot, 2-ről 3 százalékpontra kell felkúsznia a növekedési előnynek – jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
A Világgazdaságnak adott interjúban kiemelte: a Gazdaságvédelmi akcióterv más utat követett, mint a többi ország válságkezelése. A kormány nem félelemből és kapkodva, hanem jól átgondolt stratégia szerint hozta meg a legfontosabb döntéseket.
“Miközben más országok a munkahelyek megőrzésére úgy törekedtek, hogy az otthonülésért segélyt adtak, addig a magyar kormány a munkaadókkal folyamatosan egyeztetve annyi munkahelyvédelmi bértámogatást adott, amennyi a munkahelyek közvetlen megőrzéséhez szükséges volt, ezáltal hagyta lélegezni a munkaerőpiacot” – fogalmazott a lapnak.
A vállalkozók felelős döntéseinek és a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a munkaerőpiac helytállt és elkerülte a válságot. Emellett a kormány jelentős összegeket mozgósított a munkahelyek megerősítésére és újak teremtésére:
2020 márciusa óta 918 milliárd forint vállalati beruházásösztönző állami támogatásról született döntés.
A bértámogatási programokról elmondta: a Gazdaságvédelmi akciótervvel a számításaik szerint 1 millió 547 ezer munkahelyet sikerült megvédeni, és 1 millió 660 ezer munkaképes korút értek el. Ezek a számok a megvédett, a megerősített, illetve az újonnan létrehozott munkahelyekre vonatkoznak.
A fiatalok foglalkoztatottsága terén még vannak tartalékok, mint mondta, ezeket mozgósítják középtávon a 25 év alattiak szja-kedvezményével. Másrészt van még lehetőség az időskorúak foglalkoztatásában is, ezért jelentős adókedvezményeket kapnak a dolgozni vágyó nyugdíjasok. A harmadik csoport a gyermeket vállaló nőké, a kisgyermekes anyukáké, őket az eddigi családtámogatásokon túl rugalmas foglalkoztatással támogatják – közölte.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a vendéglátás sorsa, azt mondta: érdemes a gazdasági folyamatokat összefüggésükben vizsgálni, számos pozitív folyamatot látnak az európai és a magyar gazdaságban. Ilyen az egyébként is jelentős ipari megrendelések folyamatos bővülése, vagy a háztartások magas megtakarításai, amelyek a fogyasztási oldalon keresletként jelennek meg. A német családok 100 milliárd eurót nem költöttek el, az euróövezetben a háztartások megtakarítási rátája 12-ről 24 százalékra emelkedett 2020-ban. Új helyzetet teremt szerinte, ha ezek a források megjelennek a piacon, és a turizmus-vendéglátás is korlátozások nélkül működhet.
Hangsúlyozta, hogy jobbak Magyarország lehetőségei, mint a vírusválság előtt, mivel a számok alapján a krízis alatt beruházásösztönzésre egyetlen kormány sem költött annyit, mint a magyar.
“Jelentős fejlesztések zajlanak a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban, de az exportágazatokban is töretlen a beruházási kedv, ami azt mutatja, hogy a válság ellenére a globális szereplők lehetőséget látnak hazánkban. Már csak emiatt is, a hazai szereplőknek is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy olyan üzleti környezet veszi őket körül, amely a kitörés talaja lehet” – mondta György László a Világgazdaságnak.
