A Szegedi Ítélőtábla elrendelte a mozgást nyomon követő technikai eszköz alkalmazását egy húsipari cég költségvetési csalással vádolt tulajdonosával és annak fiával szemben – közölte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője.
Nagyné Günther Ágnes elmondta: a Kecskeméti Törvényszék bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytat büntetőeljárást 110 vádlottal szemben, akik a vádirat szerint 6,1 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
Az ügyész emlékeztetett, a törvényszék a tárgyalás előkészítése során fenntartotta a cég tulajdonosának bűnügyi felügyeletét, de megszüntette a nyomkövető technikai eszközök alkalmazását. Megszüntette a tulajdonos fiának letartóztatását, bűnügyi felügyeletet rendelt el, ugyancsak a nyomkövető eszköz használata nélkül.
A döntésekkel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, indítványozva a nyomkövető technikai eszközök alkalmazásának elrendelését, ennek a táblabíróság helyt adott.
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt tavaly októberben emeltek vádat száztíz ember ellen. Az ügy “központi része” egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is tulajdonosai, ezért az adóhivatal és a főügyészség nemzetközi szervezetek – így az Europol és az Eurojust – bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet.
A vádirat szerint a Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt pedig alvállalkozókat vett igénybe. Utóbbiak a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő-kölcsönzésről volt szó, vagyis az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Ennek az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és a járulék megfizetését elkerüljék, valamint a húsipari cégnek áfás költségszámlákat “produkáljanak”.
A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget. A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, a munkavállalókat pedig a tényleges fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket.
Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul “adómentes” utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből.
A vádlottak a 6,1 milliárd forintos kárösszeget a vádemelés előtt önként visszafizették az adóhatóságnak.
Az eljárás során negyvenhét – köztük egy külföldi – vállalkozással szemben rendeltek el büntetőjogi intézkedést: pénzbírságot, illetve cégmegszüntetést.
