Miközben az idén életbe lépett törvényhez kapcsolódóan jövőre még csak egy szűk nagyvállalati körnek kell fenntarthatósági jelentést és ESG beszámolót készíteni a 2024-es tevékenysége után, 2025-re már drasztikus mértékben kibővül ez a kör. Dr. Bayer Boglárka, a PwC menedzsere kiemeli: amellett, hogy új jogszabályok is születtek, az érintetti körbe 2025-re kerülő cégek körében most kezdődött a megfeleléshez szükséges erőteljes felkészülés.
A vállalati működéshez kapcsolódóan az elmúlt évek egyik leggyakrabban használt kifejezésévé vált az ESG (Environment, Social és Governance = környezet, társadalom és irányítás). Bár leggyakrabban ezt a fenntarthatóság szinonimájaként emlegetik, a gyakorlatban egy rendkívül széles szabályozási spektrummal rendelkező keretrendszert jelent, aminek célja, hogy az egyes kötelezettségeken keresztül objektív képet mutasson az érintett vállalatok fenntartható és környezeti, társadalmi, irányítási szempontból tudatos gazdálkodási tevékenységéről.
„A Magyarországon, Európában az elsők között megszületett és idén életbe lépett ESG törvény alapján még csak egy szűk nagyvállalati kör érintett a fenntarthatósági jelentés és ESG beszámoló készítési kötelezettségekben, amit a 2024-es tevékenységük alapján 2025-ben kell megtenniük.
De jövőre nagyot változik a helyzet. Amíg a 2024-es év vonatkozásában az úgynevezett érintetti kör egy alig százas nagyságrendet tesz ki, addig jövőre már több mint ezer nagyvállalat lesz kötelezett arra, hogy a 2025-ös tevékenységéről fenntarthatósági jelentést és ESG beszámolót készítsen. Ezért azt tapasztaljuk, hogy a 2025-ben az érintetti körbe kerülő cégek már most, az ősz folyamán megkezdik az érdemi felkészülést az új kötelezettségeknek való megfelelésre. Mindezek mellett pedig fontos kiemelni azt, hogy az elkövetkező években a kkv-szektor szereplőit is bevonva még tovább növekszik majd az érintettek köre.”
Dr. Bayer Boglárka, a PwC menedzsere hozzátette: azok a multinacionális vállalatcsoportok, akik több európai uniós tagállamban is leányvállalattal rendelkeznek, egységes, konszolidált megfelelési rendszer kialakításában gondolkodnak. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy a közvetlen beszállítói lánc átvilágítására és az azon alapuló ESG beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettséget még csak magyar törvényi szinten vezették be (a hasonlóan élen járó Németországot követően). Ezért, ha egy magyar vállalat a 2025-ös pénzügyi évet tekintve beleesik a kötelezetti körbe, akkor attól függetlenül is el kell kezdenie a felkészülést a megfelelő kockázatkezelési és átvilágítási rendszer kialakítására, ha vállalatcsoporti szinten ezzel még nem foglalkoznának.
A szakértő szerint a témában az is fontos változás, hogy Magyarországon augusztusban több, a kötelezettségek részletszabályaira vonatkozó rendelet is napvilágot látott, amelyek egy jelentős köre az ESG tanácsadókat oktató intézményeknek és maguknak a tanácsadóknak az akkreditálásához, nyilvántartásához kötődik.
Ami az érintettek számára ennél érdemibb változást hoz, az a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló 13/2024 (VIII. 15.) SZTFH rendelet. Mert amíg az ESG-törvény alapján az már tudott volt, hogy a közvetlen beszállítói lánc átvilágítását egy kérdőíveztetési folyamat keretében kell majd elvégezni, az újonnan megjelent rendelet már arra vonatkozik, hogy a kérdőívnek milyen kérdésekre kell majd kiterjedniük.
A rendszer főbb eleme a lényegességi vizsgálat (azaz a vállalat működése szempontjából lényeges közvetlen beszállítók azonosítása) és a kétszintű kockázatelemzés lesz, ami egyes beszállítók esetében egy előminősítési és szükség esetén egy részletes kockázatelemzési eljárás lefolytatásából fog összetevődni. Dr. Bayer Boglárka kiemelte: a rendeletben szabályozott ESG-kérdőív elméleti maximumként összesen 151 kérdést tartalmaz, ami azt jelenti, hogy az itt szereplő kérdések körén túl továbbiakat nem lesz lehetőség feltenni a beszállítói átvilágítási folyamat során. A kérdések köre viszont szűkíthető területi és vállalkozási méret szerinti besorolások alapján. Miközben a kockázatelemzést 12 havi rendszerességgel kell elvégezni, a körülmények jelentős megváltozása esetén eseti jellegű kockázatelemzés elvégzése is szükségessé válhat.
Szőke Cecília
PwC | Public Relations and Corporate Sustainability
