Több éves visszaesés után helyreállni látszik a fogyasztói bizalom, így a kiskereskedelem lehet a gazdasági növekedés legfőbb hajtóereje idén – mondták az MBH Bank keddi sajtórendezvényén a hitelintézet szakértői Budapesten.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója úgy számol, hogy 2025-ben más tényezők is erőteljesen emelhetik a GDP-t, de idén még a háztartásoktól várható a legnagyobb ösztönzés, miután a reálbérek emelkedését hónapok óta csökkenő, a jegybanki toleranciasávba visszatérő infláció kíséri. A forgalomnövekedés október óta egyértelmű, az élelmiszerfogyasztásban ennél is hosszabb ideje, már csaknem egy éve láthatók a helyreállás jelei – véli Árokszállási Zoltán, aki szerint a növekedési ütem más területeken is látványos lehet a következő hónapokban, mert az elhalasztott vásárlások miatt most lendülhet föl a háztartási és lakberendezési cikkek, építőanyagok kereslete.
Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője szintén úgy véli, hogy a kiskereskedelem tartós, stabil helyreállási pályára állt Magyarországon. Szerinte az eddigi időszak az EU-n belül másutt sem a kiskereskedelem éve volt, de az inflációs sokk sokféleképp futott le, számos tagállam 2022-ben már túljutott a csúcson. Magyarországon ekkorra futott ki a járvány hatásait ellensúlyozó gazdaságélénkítés, a fogyasztói óvatosság enyhülésére mostanáig kellett várni. A lakosság bizakodását jelzi, hogy tavasztól a nem élelmiszerek forgalma is erőteljes emelkedésnek indult – tette hozzá.
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője abban bízik, hogy az élelmiszeripar fejlesztésére elkülönített csaknem 1500 milliárd forintos keret jelentősen javíthatja a termelés hatékonyságát, így Magyarország ellenállóbb lehet a dömpingáras külföldi élelmiszerrel szemben. Héjja Csaba hangsúlyozta, hogy a magyar gyártók mennyiségi versenyben nem nyerhetnek a nemzetközi piacon, ezért a minőségi termelésre, a magas hozzáadott érték előállítására kell berendezkedniük. Hozzátette, hogy főként a kisebb vállalkozásokat kell még fejleszteni, a nagyobb magyarországi élelmiszercégek fejlettsége ma már alig marad el a nyugati versenytársaktól.
Rózsa Richárd, az MBH Bank daily banking üzletfejlesztési vezetője szerint a visszaesést a bankkártyás vásárlások számának átmeneti csökkenése is jelezte, bár az 5 éve tartó dinamikus növekedés 2023-ban sem állt meg, csupán 12 százalékra mérséklődött az addig 20 százalék körüli emelkedés. Az elektronikus fizetés térnyerése mellett kiemelte a készpénzfizetés lassú visszaszorulását, a vásárlók ugyanis ma már jellemzően csak a kisebb vásárlásaikat fizetik készpénzzel. Ezzel párhuzamosan pár év alatt néhány százezerről 2,5 millióra nőtt a digitalizált, vagyis mobiltárcához kapcsolt bankkártyák száma – közölte.
Az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője, Zátonyi János megjegyezte, hogy a kiskereskedelmet az új fizetési megoldások is élénkíthetik. Ezt azzal magyarázta, hogy az egyik legígéretesebb fizetési innováció, a BNPL-rendszer (buy now pay later – vedd meg most, fizess később) az eddigi tapasztalatok szerint átlagosan 25 százalékkal növelte a vásárlói kosár értékét. Hosszabb távon ez és más elektronikus megoldások háttérbe szoríthatják a bankkártyás fizetést, amely csak sok közreműködővel üzemeltethető, emiatt drága, nehezen is fejleszthető, hosszabb távon így versenyképtelenné válhat – tette hozzá.
