Az ESG jelentéstétel világa napról napra bonyolultabbá válik, a jelentéstételt körülvevő globális célok, jogszabályok és érdekelt felek (stakeholderek) elvárásai mind hatással vannak annak tartalmára. A Deloitte szakértői összefoglalták, hogyan érdemes belekezdni az ESG jelentés elkészítésébe.
Vegyük figyelembe a jelentéstételek hátterét
Egy vállalat ESG jelentése része a tágabb értelemben vett fenntarthatósági szakpolitikai környezetnek, a jelentéstétel célja pedig az, hogy bemutassuk, a vállalat hogyan illeszkedik a globális fenntarthatósági célokhoz. Érdemes ezt a környezetet úgy elképzelnünk, mint egymásra épülő rétegek összességét. A legfelső réteg az olyan globális célokból áll, mint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) és a Párizsi Egyezmény. A következő réteg az uniós és hazai szabályozás melyek legalább részben e globális célokból következnek. Fontos megjegyezni, hogy a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD), mely az Európai Unió ESG jelentésteli keretrendszere lesz, már kidolgozás alatt áll, és a várakozások szerint 2023-tól hatályos lesz.
A hazai és uniós szabályozás alatti réteg alatt a szélesebb körű érdekelt felek elvárásait találjuk. Más szóval, mik a befektetők és érdekelt felek elvárásai a vállalatunkkal szemben fenntarthatóság szempontjából? Ideális esetben jelentésünk azt is bemutatja, hogy vállalatunk hogyan illeszkedik az ilyen jellegű elvárásaikhoz.
Végső soron pedig szakpolitikai környezetünk legalsó rétege magukból a különböző ESG jelentéstételi keretrendszerekből áll. Természetesen ezek a rétegek nem egy szigorú hierarchia elemei, és kölcsönösen hatnak egymásra. A Párizsi Egyezmény elfogadása például az érdekelt felek által támasztott elvárások hatására történt, ahogy az is vitathatatlan, hogy az ESG keretrendszerek hatással vannak a jogszabályalkotásra, hiszen szignifikáns részeik CSRD-ba való építésén jelenleg is dolgoznak.
Milyen kérdéseket szeretnénk értékelni választott keretrendszerünkben?
Számos ESG témakör van, melyről jelenteni lehet, de nehéz eldönteni, hogy melyek élvezzenek prioritást. Az ESG témakörök számossága és mélysége szignifikáns, a keretrendszer választás és az az által előírt materialitási (lényegességi) vizsgálat elvégzésének célja éppen e számosság és mélység kezelhetővé tétele. Kétféle materialitásról lehet beszélni: a pénzügyi és dupla materialitásról. Az olyan befektető központú keretrendszerek, mint a SASB, a pénzügyi materialitást (fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok melyek a vállalat értékére lehetnek hatással) írják elő, míg a szélesebb közönségeket célzó, GRI-hoz hasonló keretrendszerek a dupla materialitást írják elő (a pénzügyileg materiális témák mellett a társadalmi szempontból is materiálisnak ítélt témaköröket is figyelembe kell venni).
Azt, hogy vállalatunk gazdasági szektora szempontjából mely témák lényegesek, maga a választott keretrendszerünk fogja előírni (SASB és hamarosan GRI is) vagy pedig a materialitási vizsgálatból esik ki. Bármely keretrendszert választjuk is első jelentésünkhöz, fontos tudnunk, hogy nincs korlátja annak, hány keretrendszert szeretnénk figyelembe venni. Ahogy fejlődnek a jelentéstételi folyamataink, úgy további keretrendszerek figyelembevételével növelhetjük a lefedett témakörök számát. ESG jelentésünk mélyíthetősége az adatgyűjtési folyamataink megbízhatóságán és adataink minőség fog múlni, illetve azon, hogy fenntarthatósági stratégiával rendelkezzünk-e vagy sem. A fenntarthatósági stratégia azért szükséges jelentésünk mélyítéséhez, mert ez adja meg azt a kontextust, amelyben az adatközlésen túl már a fenntarthatósággal kapcsolatos eredmények menedzseléséről is beszámolunk.
Nézzünk szét versenytársaink és iparágunk vezető szereplői körében
Érdemes megismernünk, hogy versenytársaink és iparágunk vezető szereplői milyen jelentéstételi keretrendszert használnak, de végső döntésünk központjában a jelentéstételi igényeink teljesítése legyen. Az Alliance for Corporate Transparency 2020-as felmérésben kimutatta, hogy közép és dél-kelet európai vállalatok az NFR közzétételeik szerint legtöbben (70%) a GRI keretrendszer figyelembevételével készítik jelentésüket. A második legelterjedtebb keretrendszer az SDG-kről való jelentés (34%). Szigorúan véve, amikor az SDG-kről való jelentésről beszélünk nem a GRI vagy SASB-val egyenértékű keretrendszerről van szó, azonban a gyakorlatban így hivatkoznák rá és ilyen szerepet tölt be. Az első keretrendszer kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy minden ESG pillért lefedjen és jelentésünk célközönségének igényeit kiszolgálja.
Vegyük figyelembe jelentésünk célközönségét
Jelentéstételi kötelezettségeinket nagyban meghatározzák célközönségünk – a megszólítani kívánt érdekelt felek – elvárásai. Két tipikus esete van ennek a keresztrendszernek. A befektetői igényeket kiszolgáló jelentések célzott keretrendszereknek mondhatók, míg az érdekelt felek szélesebb körét megszólítani kívánó keretrendszerek általános keretrendszereknek nevezhetők. Ha egy vállalat első jelentéséről van szó, mely szélesebb közönségnek szól, akkor érdemes rugalmas keretrendszert választani. A célzott keretrendszerek bizonyos célközönségek igényeinek kiszolgálására lettek kitalálva, ezért az előírásaikhoz való szigorúbb ragaszkodás nélkül értelmüket vesztik. Egy rugalmas keretrendszer választási lehetőséget ad arra, hogy hogyan és hány ESG kérdésről jelentsünk. Fontos megjegyezni, hogy a célzott keretrendszerek adatigényesek és a sikeres jelentéstétel a már meglévő, jól kialakított jelentésteli rendszereken fog múlni.
Vegyük fontolóra a GRI-t mint első jelentésünk keretrendszerét
A GRI kockázatmentes, jövőbiztos választás és jó alapot biztosít az ESG jelentésünk későbbi bővítésére. A GRI rugalmasságának köszönhetően gyakran előfordul, hogy az ESG kérdések szempontjából kezdő vállalatok első jelentésüket még a GRI elvárásokra hivatkozva készítik (reporting in reference to) és csak a későbbiekben, jelentéstételi folyamataik fejlesztését követően jelentenek azoknak megfelelve (reporting in accordance with).
A GRI egyben moduláris is, így nem kell a teljes jelentéstételi keretrendszerre kiható felülvizsgálatoktól tartani. Tehát, ha a sztenderd testület valamelyik témakör jelentéstételi előírásait megváltoztatja, akkor csak annak az egy témakörnek a jelentéstételi folyamatait lesz szükséges felülvizsgálnunk.
A GRI a következő nemzetközi sztenderdeket veszi figyelembe:
– az ENSZ vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányadó elveit,
– az ILO egyezményeket,
– és a multinacionális vállalatoknak szóló OECD iránymutatásokat.
Emellett kompatibilis a következő sztenderdekkel:
– Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k)
– Task Force on Climate-Related Financial Disclosures (TCFD)
– CDP kérdőív
– International Integrated Reporting Framework (IIRC)
– SASB iparági sztenderdek
– B-lab business impact assessment
Mindemellett még várhatóan kompatibilis lesz a jelenleg kidolgozás alatt lévő CSRD-vel, mert:
– a GRI dupla materialitást ír elő, mely a CSRD alatt kötelező lesz,
– mind három ESG pillérre vonatkozik,
– és figyelembe veszi az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket.
Ne feledjük végső célunkat
A végső cél bemutatni, hogy vállalatunk a tőke minden formájával jól bánik – azaz nemcsak a pénzügyivel, de a természeti és emberivel is. Ne kezeljük az ESG jelentéstételt megfelelési gyakorlatként, feladatunk nemcsak az ESG témákról való jelentésről szól. Azzal, hogy ezekről a témákról is adatot gyűjtünk, egyben megtesszük az első lépéseket afelé, hogy ezeket a kérdéseket oly módon menedzseljük, ahogy jelenleg azt a pénzügyi kérdésekkel is tesszük.
