Kezdőlap Mozaik Így dolgoznak ők. Túlóra és munkaidő - körkép
No menu items!

Így dolgoznak ők. Túlóra és munkaidő – körkép

Az alapvető munkaidő szabályokat az uniós jog tartalmazza, de sok eltérést enged a tagállamoknak. Ezért jelentősek a különbségek, változó a munkaidő hossza és a megengedett túlmunka mértéke. Az is országonként különbözik, mennyire térhetnek el a kollektív és az egyéni munkaszerződések a jogszabályoktól. Európai körkép.

Számos politikus és közgazdász számára a versenyképesség kulcskérdése a munkaidő flexibilis szabályozása. Európa szerte egyre kevesebb az előírás. A munkáltatók egyre többet tehetnek meg. Különösen sok lazítás volt az elmúlt években a világgazdasági válság által leginkább sújtott Dél- és Közép-Kelet-Európában. Az északi államok általában munkavállaló barátabbak, de vannak érdekes kivételek.

Az európai keretek

A munkaidő alapvető szabályait a 97/80-as uniós irányelve tartalmazza. Lefekteti azt is, miben és mennyiben térhetnek el a tagállami jogszabályok, az ágazati és vállalati kollektív-, valamint az egyéni munkaszerződések.
Az irányelv szerint:
A munkaidő - Az európai keretek - az irányelv Azüzlet.hu– 7 nap alatt – 4 havi átlagban – 48 óra a munkaidő maximuma;

– 24 óránként 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani;

– 7 naponként legalább 11+24 órás pihenődő, tehát szabadnap jár, amely 14 napos időszakokon belül összevonható;

– ha nyomós ok nem szól ellene a pihenőnap vasárnap.

A munkaidő

Minden országban törvény rögzíti a munkaidőt és a túlmunka maximális mértékét. Ettől a kollektív-, illetve a munkaszerződés a munkavállaló javára eltérhet. Ez a tipikus Észak- és Nyugat-Európában.

Norvégiában, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban nem számít túlórának, ha valaki a szerződésben meghatározottnál többet, de a jogszabályi maximumnál kevesebbet dolgozik. A jogszabály csak a törvényi munkaidőn felüli túlmunkát korlátozza.

Minden országban törvény rögzíti a munkaidőt és a túlmunka maximális mértékét. AzÜzlet.hu
Minden országban törvény rögzíti a munkaidőt és a túlmunka maximális mértékét.

A normál munkaidőt a legtöbb országban napi 8, heti 40 óra. Valamelyest eltér Dánia a 37, Belgium a 38, Írország a 39 és Franciaország az Európában legrövidebb, 35 órás munkahéttel.

Görögországban és Portugáliában viszont többet, 43, illetve 44 órát kell dolgozni. Ausztriában, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Németországban ágazattól függően 38-40 órás a munkahét.

Norvégiában és Szlovákiában rugalmas a szabályozás: a normál munkanap lehet 9 órás is, a hét végére viszont ki kell jönnie a 40 órának.

Nagy-Britanniában az európai irányelv hatálybalépéséig a munkaidő is szabad megállapodás tárgya volt.

Az erős szakszervezeteiről híres Franciaországban sokáig csak ágazati kollektív szerződések szabályozták a munkaidőt és a túlmunkát. Az utóbbi időben ezeket a megállapodásokat emelték törvényi szintre.

 A  túlóra – túlmunka – időkorlát

A maximális munkaidő a legtöbb országban az uniós irányelv által megszabott felső határ, 48 óra (Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Norvégia, Nagy-Britannia).

Ahol tehát 40 órás a normál munkahét, heti 8 túlóra engedélyezett, ami éves szinten 416 órát jelent.

Azokban a tagállamokban, ahol rövidebb a normál munkahét többet lehet túlórázni.

A legszélsőségesebb eset Franciaország: a heti munkaidő 35 óra, ezért heti 13 túlóra is belefér az irányelv által meghatározott 48 órás maximumba, ami éves szinten 676 túlórát is jelenthet.

Az éves munkaidő irányelv szerinti abszolút felső határa 2496 óra (48*52).

Hollandiában nem a maximális munkaidőt, hanem a minimális pihenőidőt tartalmazza a jogszabály.

Különbség: a túlóra a törvény szerinti rendes munkaidő túllépése, a túlmunka pedig a munkaszerződésben meghatározott alacsonyabb, normál munkaidő túllépés időtartama. AzÜzlet.hu
Különbség: a túlóra a törvény szerinti rendes munkaidő túllépése, a túlmunka pedig a munkaszerződésben meghatározott alacsonyabb, normál munkaidő túllépés időtartama.

Az osztrákok megkülönböztetik a túlórát, ami a törvény szerinti rendes munkaidő túllépése, és túlmunkát, ami a kollektív, illetve a munkaszerződésben meghatározott alacsonyabb, normál munkaidő túllépése.

Plusz javadalmazás akkor is jár, ha már túlmunkáról, de még nem túlóráról van szó.

Tagállamonként változik: vagy csak a napi rendes munkaidőt lehet túllépni, de a munkahét már nem lehet hosszabb a törvényben meghatározott normálnál, vagy a munkahetet is meg lehet toldani.

Előbbi csoportban kevesebben tartoznak: Ausztria (max. 9 óra/nap) és Lengyelország (max. 10 óra/nap). Utóbbiba többen: Dánia 11/48, Franciaország 10/48, Írország 11/48, Hollandia 12/60, Nagy-Britannia 11/48, Németország 10/60, Norvégia 9/48, Portugália 10/50.

A túlóra elrendelése

Fontos kérdés, mikor köteles a munkavállaló túlórázni. Vannak országok, ahol a munkavállaló (Spanyolország), vagy a szakszervezet (Dánia, Itália, Németország) hozzájárulásával bármikor. Máshol csak a jogszabályban meghatározott, rendkívüli esetekben, ekkor viszont a munkavállaló hozzájárulása nélkül rendelhető el. Eltérő, hogy a törvény valóban csak vis maior eseteket rögzít (Belgium, Svédország), vagy a munkáltató gazdasági, ill. munkaszervezési érdekeit is fontos oknak tekinti (Lengyelország, Portugália).

A túlóra elrendelése - körkép AzÜzlet.huNéhány országban a munkáltató szabadon elrendelheti a túlmunkát (Ausztria, Írország, Nagy-Britannia, Szlovákia). Van, ahol bizonyos mértékig szabadon, utána viszont csak munkavállalói, szakszervezeti (Finnország, 40 órától), vagy hatósági (Franciaország, 43 órától) hozzájárulással kötelező a túlmunka.

Néhány országban külön fórum felügyeli a túlmunka szabályainak betartását: Hollandiában az üzemi tanács, Svédországban a regionális szakszervezeti szövetség, Görögországban és Lengyelországban a munkaügyi minisztérium.

Sok országban vasárnap és ünnepnapon csak a jogszabályban meghatározott különleges esetekben lehet munkára kötelezni.

Így van ez Németországban, ahol viszont a szombat munkanapnak számít, ezért a munkavállalók minden korlátozás nélkül beosztható. A törvény csak a heti két szabadnap kiadására kötelez, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie.

A túlmunka ellentételezése

A túlmunka javadalmazásnak szabályait rögzítheti törvény (Görögország, Portugália), kollektív szerződés (Hollandia, Nagy-Britannia), vagy mindkettő. Utóbbi a leggyakoribb.

Az ellentételezés néhol csak pénzzel (Görögország), a legtöbb országban szabadidő és pénz kombinációjával történik. A szabályozás azonban lehet ennél bonyolultabb is. Németországban mindkét forma lehetséges, de a szabadidős ellentételezéshez a kollektív, vagy munkaszerződés ezt megengedő passzusa, vagy a munkavállaló eseti hozzájárulása szükséges.

A túlóráért magasabb bér jár - rendszerint - körkép AzÜzlet.hu
A túlóráért magasabb bér jár – rendszerint

Sok országban a túlórákért járó bér mértékét is előírja a jogszabály:
Ausztriában napi 1,5 illetve heti 7,5 órától +50%, ünnepnapokon +100%;  Belgiumban +50%, ünnepnapokon +100%; Finnországban 2 óráig +50%, majd +100%; Franciaországban 34 óráig semmi, 35-től +10%, 44-től +50%; Írországban +25%; Itáliában +10%; Norvégiában +40%, este 21 órától +100%; Szlovákiában +25%.

Németországban ágazati kollektív szerződések alapján általában +25%.

Vannak országok, ahol a túlmunka idejére is csak az alapbér arányos része jár (Nagy-Britannia, Spanyolország).

Ausztriában a túlmunka pénzbeli ellentételezése kedvezőbben adózik, mint a normál munkabér.

Németország a munkajog nem tartalmaz szabályozást a túlmunka pénzbeli ellentételezésre. Ezt kollektív vagy egyéni munkaszerződés szabályozhatja, sőt, a jóerkölcsöt nem sértő mértékig ki is zárhatja. Ha a szerződés nem rendelkezett a túlmunka ellentételezéséről, akkor a polgári törvénykönyv egyik általános szabályát kell alkalmazni: A szerződések főszabály szerint visszterhesek, szolgáltatásért tehát ellenszolgáltatás jár. Viszont az évi 76 ezer eurónál (havi átlag 6300) többet keresőknek automatikusan kötetlen a munkaidejük. Így a túlóra fogalmilag kizárt.

Flexibilis munkaidő

Így és ennyit dolgoznak ők - körkép AzÜzlet.huSzinte valamennyi tagállam lehetőséget ad flexibilis, a fent leírt normál esettől eltérő munkaidő beosztásra. A legtöbb országban ennek kereteit szabja meg a törvény. Azonban van, ahol a jogszabály fix modelleket tartalmaz az alapesettől eltérő munkaidő beosztásra. A munkavállalók és a munkáltatók csak ezek közül választhatnak.

Eltérő, hogy a törvényi előírást kollektív szerződéssel fel lehet-e lazítani (igen: Itália, nem: Ausztria, Hollandia). Németországban az olyan munkahelyeket, ahol üzemi tanács működik, csak ennek jóváhagyásával lehet flexibilis munkaidő-modellt bevezetni.

Nagyon különböző, milyen hosszú az időszak, amelynek a végén stimmelnie kell a jogszabályilag előírt pihenő és munkaidő átlagának. Ez lehet néhány, tipikusan 4 hét vagy néhány hónap (Németország 6, Portugália 4), de akár 1 év is (Franciaország, Finnország). A túlmunka jogszabályi maximumát flexibilis munkaidő esetén is be kell tartani.

Túlóra-számok

A statisztikák szerint a túlmunka nagyon elterjedt. Szinte minden országban többet dolgozik az átlagos munkavállaló a törvényben meghatározott normál munkaidőnél (Itáliában +5%, Finnországban +8%, Svédországban +3%). Dániában a munkavállalók 13, Norvégiában 21, Ausztriában és Nagy-Britanniában 26, Franciaországban 48%-a túlórázik rendszeresen!

A német munkavállalók évente összesen 1,8 milliárd túlórát teljesítenek. Ennek kevesebb, mint fele, 800 milliárd fizetett. 900 milliárd órát, tehát havonta és munkavállalónként átlagban három órát önszántukból dolgoznak, a nélkül, hogy a munkaáltató, illetve a kollektív szerződés erre kötelezte volna őket. Az ilyen munkavégzésért nem jár ellentételezés!

HR 2026: kötelező Bértranszparencia és a fiatal generációk motiválása
Nemzetközi szakmai konferencia 2025. november 17. (hétfő) a téma legkiválóbb hazai és nyugati előadóival. Vége a bértitoknak, 2026-tól egyenlő bér jár az egyenlő értékű munkáért. 2026. június 7-ig kell átültetniük a tagállamoknak a nemzeti jogba az Európai Unió Bértranszparencia-irányelvét. A magyar cégeknek ez nem csupán megfelelési kötelezettség, hanem stratégiai lehetőség is: a transzparens bérezés erősítheti a bizalmat, csökkentheti a fluktuációt, javíthatja a munkáltatói márkát és a munkavállalók motivációját.
Kérdés, hogy miként motiválhatjuk hatékonyan az Y és a Z generációt? Milyen kötelezettségeket ró a cégekre az EU-s Bértranszparencia irányelv? Melyek a hatékony bevezetés hatékony lépései? Milyen generációs igénykülönbségeket mutatnak a Bértranszparencia felmérések és miként érdemes reagálni rájuk? Mit mutatnak az osztrák és a német tapasztalatok?
Jelentkezés és részletek: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ezért veszítik az értéküket gyorsabban az elektromos autók, de ez változhat a közeljövőben

Az elektromos autók (EV-k) amerikában is gyorsabban veszítik el...

Akár 640 ezres kezdőbér várja a technikumot választó fiatalokat

Bár sokan még bizonytalanok 14 évesen, egyre több diák választ tudatosan olyan területeket, ahol a személyes érdeklődésüket anyagi és társadalmi elismertséggel is kamatoztathatják.

Varázsvilággal nyit a Lumina Park Budapest

A Varázsvilág csodás tájakon és mesebeli világokon át izgalmas utazással várja a Palatinus fürdőbe látogatókat október 22-től egészen a tavasz kezdetéig

Trófeamustra a Hegyközben

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 16. alkalommal rendezte meg a szarvasbőgési szezonban terítékre került gímbikák trófeáinak mustráját. A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság által megszerezett program helyszíne a füzérradványi Károlyi-kastély parkja volt.
Hirdetés

Hírek

Akár 640 ezres kezdőbér várja a technikumot választó fiatalokat

Bár sokan még bizonytalanok 14 évesen, egyre több diák választ tudatosan olyan területeket, ahol a személyes érdeklődésüket anyagi és társadalmi elismertséggel is kamatoztathatják.

Varázsvilággal nyit a Lumina Park Budapest

A Varázsvilág csodás tájakon és mesebeli világokon át izgalmas utazással várja a Palatinus fürdőbe látogatókat október 22-től egészen a tavasz kezdetéig

Trófeamustra a Hegyközben

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 16. alkalommal rendezte meg a szarvasbőgési szezonban terítékre került gímbikák trófeáinak mustráját. A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság által megszerezett program helyszíne a füzérradványi Károlyi-kastély parkja volt.

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európi tőzsdék

Vegyesen kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék kedden. A londoni FTSE100 index 0,29 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX index 0,04 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index pedig 0,07 százalékkal emelkedett. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,04 százalék mínuszt jelzett nyitáskor.

Országos ellenőrzési akciósorozat indul halloween és a mindenszentek idején

Nem éri meg szabályt szegni halloween és a mindenszentek idején sem: a NAV revizorai ebben időszakban fokozottan vizsgálják a koszorú- és virágárusokat, jelmezkölcsönzőket, valamint mindenkit, aki szezonális termékekkel kereskedik; ellenőrzések országszerte várhatók.

Megjelent az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő lakások építését támogató rendelettervezet

Hétfő este jelent meg a kormány honlapján az a rendelettervezet, amelynek célja, hogy elősegítse az Otthon Start Program feltételeit teljesítő lakások építését. A rendelet mindezt úgy tenné meg, hogy kiemelt beruházássá minősít bizonyos építési beruházásokat, valamint a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja.

Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Már több tízezren használják az MVM mesterséges intelligencia alapú rezsiasszisztensét

Alig több mint egy hónapja indult el és már több tízezren használják az MVM Csoport új, mesterséges intelligencia alapú ügyféltámogató megoldását, az úgynevezett REZSIŐR az ügyfeleknek segít a rezsicsökkentéssel, valamint az áram- és földgázszámlákkal összefüggő kérdésekben.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.