Az ’indoor farming’ nagy szerepet kaphat az egyre zsúfoltabb metropoliszok élelmezésében, nagy a terméshozama és teljesen vegyszermentes. A gyenge pontja az energiaigényessége. Sokak szerint a jövő mégis az iparszerű zöldségtermesztésé.
Homok, por, égető nap – ilyen körülmények között, a kuvaiti sivatagban salátát és zöldfűszereket termesztenek. Ezt egy üzemcsarnokhoz hasonló, hermetikusan lezárt épület teszi lehetővé, ahol a zöldségek ’Salgó polc’ szerű állványokon, műanyag ládákban nőnek. A növényeket egy müncheni start-up, az ’& Ever’ termeszti tavaly március óta 3.000 négyzetméteren. Napi 500 kg friss zöldség érik be, amelyet a kuvaiti szupermarketeknek adnak el.
Az ’indoor farming’ a jövő!
A túlnépesedő bolygónkon az ’indoor farming’ nagy szerepet kaphat az egyre zsúfoltabb metropoliszok élelmezésében. Ebből a szempontból számos előnyt mutat a hagyományos termeléshez képest:
- Növényvédő szerek nélkül folyik, mert a hermetikusan lezárt csarnokokba nem jutnak be a kártevők.
- Maximálisan regionális, mert a zöldség a szupermarketektől néhány kilométerre, a városok közepén terem.
- A termesztés nem igényel napfényt, csapadékot és nincs kitéve az időjárás viszontagságainak se.
- Minimális az ’indoor farming’ körülmények között termesztett növények vízigénye.
Nincs új a csarnok teteje alatt
Az ötlet nem új. A XX. század elejéről is vannak már leírások. Aztán feledésbe merült, mígnem az elmúlt években újra felfedezték és szakértők szerint robbanásszerű növekedés előtt áll. Egy nemzetközileg is jegyzett, indiai elemzőcég, a ’Fortune Business Insights’ tanulmánya szerint a tavalyi 2 milliárd USD-ről 2026-ra 12 milliárdosra nőhet az új agrárszektor bevétele.
A világ minden táján folyik már ’indoor farming’ termelés. Egy Chicago közeli csarnokban például évi 1,5 millió tonna zöldsaláta terem meg. Egy japán agrárkonszern napi 10 ezer fejessalátát termeszt az új módszerrel. Londonban a föld alatt, egy egykori légvédelmi pincében terem a bazsalikom és a csíra az ’indoor farming’ módszerrel. Finnországban pedig a rucola és a madársaláta nő egy kimerült bányában, 600 méterrel a föld alatt, este 10 és hajnali 6 között – az éjszakai áram ugyanis olcsóbb.
Nem győznek betakarítania!
Az ’& Ever’ kuvaiti hangárában 250 fajta zöldféleséget termelnek. Föld helyett műanyag szemétből előállított tálakban nőnek és a hagyományosan termesztett növényekénél 95, az üvegháziakénál pedig 60 százalékkal kevesebb vizet igényelnek! A salátának ideális 21-23 fokot folyamatosan garantálva évi 16-18 termésciklus van! Összehasonlításul: üvegházakban maximum 8, a természetben 2-3.
A müncheni start-up-ot 2010-ben Mark Korzilius alapította, aki az időközben csődeljárás alatt álló Vapiano ötletgazdája is volt. Az étteremláncból történt kiszállása után nyergelt át az agráriumba.
Több, mint agrárforradalom?
A terménymaximalizáláshoz elengedhetetlen, hogy az egész hangárban, a nap 24 órájában azonos legyenek a körülmények. Ezért az ’indoor farming’ komoly know-how-t és technológiát igényel.
Az ’& Ever’ kuvaiti csarnokába a technológia kivétel nélkül Németországból jön: az irányítószoftver az SAP-től, a hűtő-fűtő automatika a Viessmanntól. Utóbbi a saját szegmensében is a jövő fontos megrendelőinek tartja az ’indoor farming’ termelőket. A Viessmann bajor székhelyén egy önálló fejlesztőközpontot hoztak létre, ahol kizárólag az új agrárszektor által igényel gépeken dolgoznak.
Az ’indoor farming’ termelőktől a világítástechnikai cégek is egyre több megrendelést várnak. A Signify, a Philips, az Osram és a GE szintén külön fejleszt számukra elsősorban LED technológiával működő világítási rendszereket.
Nincsen rózsa tövis nélkül
Az ’indoor farming’ gyenge pontja a nagy energiaigény. Az ’& Ever’ vezetője, Hener Schwarz szerint döntő lesz az ágazat jövője számára, mennyire sikerül ezt csökkenteni, illetve sikerül-e olcsó, megújuló forrásból beszerezni az áramot.
Kuvaitban nehéz helyzetben van. A hálózatból csak fosszilis forrásból származó áram jön. Ezért maguk szereltek napelemeket a hangárukra, hogy legalább részben megújuló forrásból és egyben ingyen biztosítsák a nagy áramigényt.
A megújuló energia már az Öbölben is terjed. Szaúdi-Arábiában több szolárpark épült az utóbbi években. A szaúdi napenergiáért fele annyit sem kell fizetni, mint az olajból, illetve földgázból előállított kuvaitiért!
„A spanyoloknál nem tudunk olcsóbbak lenni.”
Az energia a termelés legnagyobb költsége, ez határozza meg leginkább a termények árát és ezzel a versenyképességüket. Az ’indoor farming’ saláta jelenleg nem olcsó. A prémium, illetve biotermékeknél is magasabb az ára.
A legfontosabb piac az USA és Japán. A két ország nagyvárosaiban, ahol amúgy is borsos a zöldségek és gyümölcsök ára, már általában ’indoor farming’ salátafélék és zöldfűszerek kerülnek a szupermarketek zöldségespultjaira. A két országban tucatnyi cég aktív a területen. A legtöbb fejlesztésre szánt pénzt az ’indoor farming’ körülményekhez legjobban alkalmazkodó fajták keresztezésére fordítják.
Az európai közértekben még alig találkozunk ’indoor farming’ termékekkel. A darabonként 1 euróért árult spanyol salátával nehéz felvenni a versenyt. Henner Schwarz biztos benne, hogy a következő években jelentősen csökkeni fognak a költségek. „De a spanyoloknál nem tudunk olcsóbbak lenni.”
Abban bízik, hogy egyre többen lesznek hajlandók többet fizetni, ha tudják, hogy „a salátájuknak nem a környezet- és a munkaerő gátlástalan kizsákmányolása a valódi ár, mint a spanyol salátaföldeken”.
Az ’& Ever’ üzleti sikerét mégsem akarja az európai fogyasztók belátására építeni. A következő nagy fejlesztésük nem a mi kontinensünkön lesz. Szingapúrban épülnek az új csarnokok. A gazdag városállam ideális terep. A zöldség-gyümölcs drága, mert a 90 százalékát importálni kell! A politika célja, hogy legalább a szükséglet 30 százalékát belföldön termeljék meg. A cél elérésében az agrárkormányzat kulcs szerepet szán az ’indoor farming’-nak és az ’& Ever’-nek.
