Az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal maradt el júniusban az egy évvel korábbitól, az első hat hónapban pedig 12,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A koronavírus gazdasági hatása júniusban is érezhető volt – indokolták a visszaesést.
Az előző hónaphoz képest ugyanakkor szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva már 17,1 százalékkal nőtt a kibocsátás, ami a havi összevetések közül az idei legmagasabb érték.
Májusban a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 27,6 százalékkal esett vissza az ipari termelés.
Júniusban az ipari export volumene 5,0 százalékkal csökkent éves összevetésben. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 12,2 százalékkal visszaesett, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 13,2 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése 7,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 9,7 százalékkal csökkent tavaly júniushoz képest. Az iparon belül 96 százalékot képviselő feldolgozóipar termelése 7,3 százalékkal, míg a csekélyebb súlyú bányászaté 34 százalékkal esett vissza. Az energiaipar, vagyis a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás kibocsátása 4,3 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene.
A termelés több mint 28 százalékát jelentő járműgyártás 12,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásának volumene 12,5 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 14,1 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,5 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 58 százalékkal, míg a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 13,3 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezések gyártása ugyanakkor 61 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, főleg a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. A belföldi eladások mérséklődtek. A legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a dohánytermékgyártás bővült, de 10 százalék feletti a júniusi növekedés a növényi, állati olaj gyártásában, a tejfeldolgozásban, valamint a malomipari termék, keményítő gyártásában. A tizenegy alágazat közül három esett vissza. A húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,7 százalékkal, a második legjelentősebb italgyártás 3,1 százalékkal csökkent.
A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 12,7 százalékkal, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 17,2 százalékkal csökkent. A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása 3,9 százalékkal nőtt, elsősorban a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt.
A legnagyobb mértékben, 18,6 százalékkal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, mindenekelőtt a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártásának visszaesése miatt.
Az ipari termelés a régiók közül csak az Észak-Alföldön nőtt, a bővülés 5,1 százalékos volt. A legnagyobb mértékben, 14,2 százalékkal a Közép-Dunántúlon csökkent a volumen, a többi régióban 2,7 százalék és 9,8 százalék közötti a visszaesés. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes, új rendelésének volumene 15,7 százalékkal nagyobb volt a tavaly júniusinál. Az új belföldi rendelések 6,1 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az új exportrendelések 19,6 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az idei első hat hónapban az előző év azonos időszakához képest 12,8 százalékkal esett vissza az ipari termelés. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 13,6 százalékkal, míg a 37 százalékot képviselő belföldi értékesítésé 7,7 százalékkal csökkent. Az ipari termelés ebben az összevetésben is csak Észak-Alföldön tudott nőni, 0,9 százalékkal. A többi régióban 2,9 százalék és 21 százalék közötti csökkenést mért a KSH, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.
