Június elején újraindította Olaszrszág az idegenforgalmat. Külföldiekből azonban továbbra is kevés van. 2020-ben 55 százalékkal eshet vissza a számuk. A bevételkiesés 23 milliárd euró lehet.
Vendégre váró gondolások Velencében
„Hogy megy az üzlet?” – kérdezi a Repubblica újságírója a velencei gondolást, Giovanni Giudicét. „Dél van és még egyetlen kuncsaftom sem volt.” Pedig közvetlenül a ’Sóhajok hídja’ mellett vár rájuk. Ez számít a legjobb stégnek a városban.
„Alig vannak külföldiek.” Az Olasz Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal (Enit) becslése szerint idén 55 százalékkal kevesebben lesznek, mint 2019-ben. Velencében ők teszik ki a látogatók 88 százalékát. A lagúnák városa tehát különösen szenved a COVID idegenforgalmi hatásaitól. „Tavaly júniusban 25-en dolgoztunk itt, mégis mindenkinek jutott napi 6-7 fuvar. Mostanában 6 vagyunk és jó, ha összesen van napi 3 utunk.”
2019-ben 64 millióan külföldi nyaralt Itáliában. A beutazási tilalom június elejei feloldása óta ismét jönnek, de nincsenek sokan. Elsősorban németek és osztrákok. Többségük az Adria-parti üdülőhelyeken tölt el néhány napot.
A turistákat mágnesként vonzó városokat, mindenekelőtt Velencét, Firenzét és Rómát leginkább kínaiak és amerikaiak látogatták. Ők számítanak a legtöbbet költő vendégeknek is. Most teljesen hiányoznak. Ezért a rájuk specializálódott luxusszállodás és éttermek közül sok ki se nyitott. „Nem éri meg” – mondja a Bernabò Bocca az Olasz Szállodaszövetség (Federalberghi) elnöke a napilap kérdésére.
A drámai helyzet leírására az Enittől idéz számokat: 91 százalékkal csökkent a légiutasok száma; a szállodai foglalások 81 százalékkal estek vissza.
Több a lemondás, mint a foglalás Firenzében
Firenzében, ahol nyaranta lépni sem lehet a turistáktól, 900 ezer foglalást mondtak le. „Amerikából az összeset. Pedig onnan szokott lenni a legtöbb vendég” – mondja Cecilia Del Re, a város idegenforgalmi referense. „Jelenleg olaszoktól és a németektől van a legtöbb foglalás” – folytatja.
Hasonló a helyzet Velencében, ahol tavaly még jogszabályokkal akarták megállítani, szabályozni a tömegturizmust. „A hotelek 70 százaléka nyitott ki. A kihasználtság 50 százalék körüli” – ismerteti a számokat az önkormányzat idegenforgalmi osztályát vezető Paola Mar.
Őszre több rendezvényt is szerveznek, hogy a városba csalják az utazókat. Bízik benne, hogy nem fog hatás nélkül maradni az amerikai konzul néhány nappal ezelőtti felhívása:
„Honfitársaim, térjetek vissza Velencébe. A város tárt karokkal vár titeket!” Ha vannak is az utazáshoz kedvet érző amerikaiak, a rájuk váró 14 napos karantén eltántorítja őket.
Üres múzeumok Nápolyban, néptelen utcák Milánóban
„Pompei újra nyitva. Ennek ellenére továbbra sincs munkám. Ahogy a kollégáknak se. Február óta egyetlen csoportot sem vezettem” – panaszolja egy nápolyi idegenvezető, Eliana Ciampi.
Az évnek ebben az időszakában normál körülmények között minden nap reggeltől estig dolgozna. A legtöbb ügyfele amerikaiak és a tengerjárók utasai közül került ki. A COVID miatt mind eltűntek.
Milánó luxusbutikjairól ismert utcájában, a via Montenapoleonén normál körülmények között napi 20 ezer turista sétál. Fejenként átlagosan 1.800 eurót költenek! Többségük szintén az amerikaiak és a kínaiak közül kerül ki. Így hiába vannak ismét nyitva az üzletek, az utca szinte üres.
„Bíztató jelek már vannak”
A COVID idegenforgalmi hatásai az egész olasz gazdaságot érintik. A turizmus a GDP 13 százalékát adja. A március és április között érvényben volt szigorú karanténszabályok miatt 9,4 milliárd euró bevétel már kiesett. Az év végégig még egyszer ennyi kiesésével számol az Enit, az Olasz Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal.
„Bíztató jelek már vannak” – mondja Giorgio Palmucci, a szervezet elnöke. Állítását a 200 ezer új foglalással és a 300 millió emberrel támasztja alá, akik ismét szívesen utaznának Olaszországba. Az utóbbi számra a netes keresők és a közösségi oldalak elemzésével jutott az Enit.
„Az idegenforgalom újbóli engedélyezése igazán csak a belföldi turizmus indította be. De bízunk benne, hogy hamarosan érezhető számban fognak érkezni németek, franciák és britek is” – mondja Palmucci.
Arra, hogy az idén nagyobb számú ázsiai és tengeren túli utazó keresné fel az olasz csizmát, minden optimizmusa ellenére maga sem számít. Nem titkolja a drámai következményeket: A legjobb esetben 50 százalékos lesz a hotelek bevételkiesése. Rosszabb forgatókönyv esetén nem tartja kizártnak a 75 százalék sem. „2021-ben csak jobb lehet” – zárja a Repubblicának adott helyzetértékelését.
