Az Európai Bizottság és a főképviselő a mai napon útjára indítja a felkészültségi unióra vonatkozó stratégiát, hogy támogassa a tagállamokat, és fokozza Európa képességét a felmerülő fenyegetések megelőzésére és az azokra való reagálásra.
Erre azért van szükség, mert az Európai Unió egyre összetettebb válságokkal és kihívásokkal néz szembe, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A növekvő geopolitikai feszültségektől és konfliktusoktól, a hibrid és kiberbiztonsági fenyegetésektől, a külföldi információmanipulációtól és beavatkozástól az éghajlatváltozásig és a fokozódó természeti katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia arra, hogy megvédje polgárait és a demokrácia és a mindennapi élet szempontjából kulcsfontosságú társadalmi funkciókat.
Konkrétan a stratégia 30 kulcsfontosságú intézkedést és részletes cselekvési tervet tartalmaz a felkészültségi unió célkitűzéseinek előmozdítására, valamint a „beépített felkészültség kultúrájának” kialakítására valamennyi uniós szakpolitikában.
Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Az új körülmények új szintű felkészültséget tesznek szükségessé Európában. Polgárainknak, tagállamainknak és vállalkozásainknak megfelelő eszközökre van szükségük ahhoz, hogy fellépjenek mind a válságok megelőzése, mind pedig a katasztrófa bekövetkezésekor történő gyors reagálás érdekében. Az árvízzónákban élő családoknak tudniuk kell, mit kell tenniük, amikor a víz emelkedik. A korai előrejelző rendszerek megakadályozhatják, hogy az erdőtüzek által sújtott régiók értékes időt veszítsenek. Európa készen áll arra, hogy támogassa a tagállamokat és a szomszédságban lévő megbízható partnereket az életek és a megélhetés megmentésében.”
A stratégia fő célkitűzései és intézkedései közé tartoznak a következők:
Európa alapvető társadalmi funkcióinak védelme:
- Minimális felkészültségi kritériumok kidolgozása az alapvető szolgáltatásokra, például a kórházakra, az iskolákra, a közlekedésre és a távközlésre vonatkozóan.
- A kritikus berendezések és anyagok készletfelhalmozásának fokozása.
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kritikus természeti erőforrások, például a víz rendelkezésre állásának javítása.
A lakosság felkészültségének előmozdítása:
- Ösztönözni kell a lakosságot, hogy fogadjon el gyakorlati intézkedéseket, például vészhelyzetekben legalább 72 órán keresztül tartsa fenn az alapvető ellátást.
- A felkészültséggel kapcsolatos tanulságok beépítése az iskolai tantervekbe, valamint egy uniós felkészültségi nap bevezetése.
A válságreagálási koordináció fokozása:
- Uniós válságközpont létrehozása a meglévő uniós válságstruktúrák közötti integráció javítása érdekében.
A polgári-katonai együttműködés megerősítése:
- Rendszeres uniós szintű felkészültségi gyakorlatok végzése a fegyveres erők, a polgári védelem, a rendőrség, a biztonság, az egészségügyi dolgozók és a tűzoltók egyesítése révén.
- A kettős felhasználású termékekbe történő beruházások elősegítése.
Az előrejelzési és előrejelzési képességek megerősítése:
- Átfogó uniós szintű kockázat- és fenyegetésértékelés kidolgozása, amely segít megelőzni az olyan válságokat, mint a természeti katasztrófák vagy a hibrid fenyegetések.
A köz- és magánszféra közötti együttműködés fokozása:
- A köz- és magánszféra közötti felkészültségi munkacsoport létrehozása.
- Készítsen vészhelyzeti protokollokat a vállalkozásokkal az alapvető anyagok, áruk és szolgáltatások gyors elérhetőségének biztosítása és a kritikus gyártósorok biztosítása érdekében.
A külső partnerekkel folytatott együttműködés fokozása:
- Együttműködés olyan stratégiai partnerekkel, mint a NATO a katonai mobilitás, az éghajlat és a biztonság, a kialakulóban lévő technológiák, a kibertér, az űrkutatás és a védelmi ipar területén.
Összességében a felkészültség proaktív megközelítésével az EU arra törekszik, hogy reziliensebb és biztonságosabb kontinenst építsen ki, amely jobban felkészült a 21. század kihívásaira.
Háttér
Az EU felkészültségéről és felkészültségéről szóló Niinistö-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy sürgősen meg kell erősíteni Európa polgári és katonai felkészültségét és felkészültségét a napjaink növekvő biztonsági kihívásainak kezelésére – az egészségügy, a migráció, a technológiai biztonság, az éghajlat, a védelem vagy a gazdaság terén. A jelentés a gondolkodásmód mélyreható megváltoztatására szólított fel, valamint arra, hogy Unió-szerte változtassunk a felkészültség megértésének és rangsorolásának módján. Azt is elismerte, hogy a felkészültség nemcsak nemzeti felelősség, hanem közös európai törekvés is, amely erősebb szerepet követel meg az Uniótól a tagállamok koordinálásában és támogatásában ezen a területen.
A stratégia ezért egy integrált összveszély-megközelítésre, egy olyan összkormányzati megközelítésre, amely valamennyi kormányzati szinten (helyi, regionális, nemzeti és uniós) összefogja az összes érintett szereplőt, valamint egy olyan össztársadalmi megközelítésre összpontosít, amely összefogja a polgárokat, a helyi közösségeket és a civil társadalmat, a vállalkozásokat és a szociális partnereket, valamint a tudományos és tudományos közösségeket.
Emellett a tagállamokkal szorosan együttműködve az Unió képes szembenézni a jövőbeli válságokkal, és érdemi és hatékony megoldásokat kínálhat a polgárok és a társadalmak számára. Az Európai Unió által az elmúlt években átélt események és kockázatok, valamint a Covid19-világjárványra adott határozott és hatékony válasz megmutatta, hogy az Európai Unió és a tagállamok közötti szoros együttműködés hogyan tesz lehetővé jobb eredményeket az emberek és a társadalmak számára.
-azüzlet-
Fotó:Freepik
