Jogerősen 3,5 év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsi zenész-előadóművészt.
A Budapest Környéki Törvényszék közleményében nem nevezte meg az ismert zenészt, de a gyanúsításkor és az elsőfokú ítélet kihirdetésekor a sajtóban többször is megjelent, hogy Galambos Lajos – művésznevén Lagzi Lajcsi – büntetőügyéről van szó, amelynek a zenész volt az elsőrendű vádlottja. Az ügyészség azzal vádolta Galambos Lajost, hogy egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken át méretlenül vételezte az áramot, a vizet és a gázt, valamint megvesztegette az ellenőröket. A 2017-ben született vádirat szerint összesen legalább 30 millió forint értékben lopott áramot, 4,7 millió forint értékben földgázt, 16 millió forint értékben pedig vezetékes vizet.
Első fokon 2021 szeptemberében a Budaörsi Járásbíróság Galambos Lajost 2 év 10 hónap börtönbüntetésre, öt másik vádlottat 1 évtől 2 év 4 hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélt. Az első fokon eljáró bíróság az ügy két vádlottját – egyikük Galambos Lajos volt felesége – felmentette, egy vádlottat pedig pénzbüntetésre ítélt.
A büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék járt el másodfokon, és a bíróság szerdán hozott ítéletet az ügyben.
A törvényszék szerdai közleményében azt írta, az elsőrendű vádlott zenész, vállalkozó az 1990-es évek óta több gazdasági társaságban tagként, többségi tulajdonosként, ügyvezetőként, kizárólagos tulajdonosként vett részt a vádbeli időszakban felsorolt gazdasági társaságok irányításában, több vállalkozásnak azonban családtagjai, ismerősei a bejegyzett képviselői.
Hozzátették: az elsőrendű vádlott társaival a 2000-es évek elején elhatározta, hogy a vádlott mocsai lakóhelyén, illetve 2010 környékén a tulajdonosi érdekkörébe tartozó tatai Boglárka Lakóparkban “a lakhatás céljául szolgáló és egyéb épületek, továbbá a lakópark egyes lakásainak és a közös fogyasztóinak közmű ellátását úgy oldja meg, hogy szabálytalanul vételez áramot, vizet és gázt”. Ennek érdekében a közműveket beköttette, majd illegális rácsatlakozásokat építtetett ki a mérőórák megkerülésével.
A per vádlottjai között volt olyan, aki segédkezett az illegális bekötésben, más a fogyasztásmérő által jelzett nulla-közeli óraállások alapján éveken át minimális befizetéseket teljesített, volt olyan, aki a mocsai birtokon történő szemlét akadályozta meg. Az ügy kilenced- és tizedrendű vádlottjai az E.ON áramszolgáltató energiaellenőre volt, aki a tatai ingatlanon feltárt szabálytalan áramvételezés titokban tartása érdekében fejenként félmillió forintot vett át.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az első fokon eljáró Budaörsi Járásbíróság a tényállást döntően helyesen állapította meg, a bizonyítási eljárást széles körben lefolytatta, indokolása részletes, mindenre kiterjedő és alapos volt, azonban a törvényszék szerint az elsőrendű vádlott tekintetében a büntetés mértéke túl enyhe volt, nem tükrözte kellően a vádlott bűncselekményben betöltött vezető szerepét, ezért az ítélet belső arányossága torzult. A bírság ezért a Galambos Lajossal szemben az első fokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 3 év 6 hónapra súlyosította.
A bíróság az energetikai ellenőrök bűnösségét megállapította hamis magánokirat felhasználásának vétségében is, amelyet társtettesként követtek el, azonban a kiszabott büntetésüket nem súlyosította.
A döntéssel szemben az ügyész az energetikai ellenőrök esetében a vádlottak terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlottak védője a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három munkanapot tartott fenn. A többi vádlott vonatkozásában az ítélet jogerős.
